Munkaképességi Index Kalkulátor

Munkaképességi Index Kalkulátor

(Munkaképességi Index Kalkulátor)

A Munkaképességi Index (Work Ability Index - WAI) egy aktuális és jövőbeni munkaképességet mérő egyszerű eszköz, amelynek értéke előrejelzi, hogy egy munkavállaló a jelenlegi munkakörében – változatlan feltételek mellett – képes lesz-e hosszabb távon sikeresen dolgozni. Az indexet idősödő dolgozók egészségének, munkaképességének, ezáltal megélhetésének megőrzése céljából (a munkaadói intézkedések hatásainak mérése érdekében) fejlesztették ki, ugyanakkor megváltozott munkaképességű (MMK) munkavállalók munkahely-megtartási esélyeinek megismerése és növelése, a jelenlegi munkakörben történő beválás és sikeres foglalkoztatás hosszú távú kilátásainak mérése szempontjából is előnyös lehet a használata. Emiatt MMK munkavállalók és MMK személyeket foglalkoztató munkaadók, illetve munkahelyi rehabilitációs mentorok számára is indokolt lehet a használata.

A kérdőív hét kérdésből álló módszertanát a 80-as években a Finn Munkaegészségügyi Intézet (FIOH) hozta létre, ennek magyar változatát a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztálya dolgozta ki, amelyet a munkaképesség megőrzése és a preventív beavatkozások lehetőségének és igényének felismerése, a munkahelymegtartás elősegítése céljából, a szélekörű, online használat érdekében az alábbi kalkulátorban adaptáltunk. A Munkaképességi Index megismerésére irányuló kérdőív kitöltését és értékelését követően a kapott eredmények bemutatják a munkavállaló jelenlegi állapotát, illetve nagy pontossággal prognosztizálják a munkakörben, illetve a munka világában való jövőbeli megmaradását. Az index szakszerű használatával minden résztvevő fél nyer: a dolgozó lehetőséget kap, hogy keresőképességét megőrizze, a munkáltató segítséget kap, hogy termelékenységét, versenyképességét növelje. Felhasználása révén egyedi szinten felismerhető a munkakör nem megfelelősége és a módosítás igénye, az egészségi állapot romlásának további veszélye és az egyéni beavatkozás szükségessége. Vállalati szinten azonosíthatóak a munka világából való kiesés szempontjából potenciálisan érintett munkavállalók, vagy még a rokkantság kialakulása előtt megkezdhető a fejlesztés („megelőző rehabilitáció”)a fokozott kockázatú munkakörök, a munkahigiénés beavatkozás célpontjai, a beavatkozás sikerének ellenőrzése. Ugyanakkor az index nem alkalmas előzetes vizsgálatnál, alkalmassági vizsgálat vagy kockázatértékelés helyett. A Munkaképességi Index keretében megjelennek a szubjektív, munkára való képesség és az objektív, egészségi állapot szempontjai is. Az időhorizontot tekintve információt kaphatunk az aktuális, valamint a jövőbeni munkaképesség és munkaköri megfelelés esélyéről.

A Munkaképességi Index mindig egy adott személyt vizsgál egy adott munkakörben, ezért a munkahelyi (foglalkozás-egészségi) tényezők szerepét, a munkakör adaptált (rehabilitációs) jellegét és a munkakör betöltése idején fennálló egészségi állapot szempontját nem érdemes figyelmen kívül hagyni. A munkaképességet az index kérdéseire adott válaszok összpontszáma alapján négy kategóriába lehet sorolni (gyenge, mérsékelt, jó és kiváló). Maximálisan 49 pont érhető el, ha 36 pont alatti az eredmény, akkor a munkaképesség fejlesztendő, amely vonatkozásában a kiértékelést követően általános szempontú, potenciális javaslatok és beavatkozási lehetőségek is megfogalmazásra kerülnek. Fontos, hogy fennálló egészségkárosodással rendelkező MMK munkavállalóként az adott munkakör betöltésekori egészségi állapotot kell kiinduló pontnak tekinteni, nem az egészségkárosodás bekövetkezése előtti időszakot, amely a jelenlegi helyzet és a kilátások reálisabb értékelésére ad lehetőség. (Pl: részmunkaidőben dolgozó, rehabilitációs foglalkoztatás keretében munkát vállaló MMK munkavállalóként a 4. kérdést úgy kell értelmezni, hogy ha az adott egészségkárosodása fennállása mellett korábban megfelelően el tudta látni a munkakörét, akkor az egészségi állapota azóta romlott-e, azaz a jelenlegi egészségi állapota mellett milyen újabb egészségügyi problémák, vagy további nehézség akadályozza a munkakör betöltését. Azaz pl. újabb munkaköri módosítás vagy további munkaidő csökkentés szükséges lehet-e a munkakör elvárásai, illetve a jelenlegi betegségek és aktuális munkaképesség mellett).









































Intézkedési és beavatkozási lehetőségek, teendők a munkaképesség javítása vagy helyreállítása érdekében


1. MUNKAADÓK

A munkaképességi index, a különböző munkaképességi kategóriákba sorolás, azaz a munkavállalók (konstruktív szándékú) csoportosítása és elhatárolása lehetővé teszik a foglalkoztató számára a munkavállalók munkaképességi alapú profilozását, amely mentén csoportszintű beavatkozások, illetve egyéni megoldások rendelhetőek hozzá az érintettek köréhez.

A munkaképesség kategóriák alapján, a gyenge, vagy mérsékelt kategóriába tartozó munkavállaló esetében a többi munkavállalónál fokozottabb figyelmet kell fordítani a munkaképesség megerősítésére, illetve annak fenntartására a munkavállalói lemorzsolódás vagy megrokkanás, a további egészségromlás bekövetkezési kockázatainak csökkentése érdekében. Megelőző és korrekciós intézkedések hiányában fennáll a veszélye a munkaképesség elvesztésének, vagy további romlásának.


A munkaadó által mérlegelendő, áltános jellegű javaslatok

  • Munkahelyen belüli rehabilitációs megoldások alkalmazása.
  • Munkakörnyezeti expozíciók (fizikai kóroki tényezők, ergonómiai megterhelés) mérséklése.
  • A munkahelyi egészségvédelem keretében kidolgozott és alkalmazott általános prevenciós stratégia.
  • Az általános munkahelyi egészségvédelmi stratégia személyre szabása, strukturálása a munkaképesség kategóriákhoz.
  • Munkaszervezés (mikroszünetek, időkényszer/időbeosztás átalakítása, műszakos beosztás emberközpontú kialakítása, túlóra-csökkentés, részmunkaidő).
  • Munka adaptálása a munkavállaló egészségéhez és kompetenciáihoz és kapacitásaihoz.
  • Egyénre szabott terv készítése, iránymutatásul a munkaképesség fokozatos helyreállításához és javításához.
  • A munkába való visszatérést akadályozó tényezőket érintő problémamegoldó vagy megküzdési stratégiák fejlesztése.
  • A munkaképesség helyreállításának, javításának megkönnyítése érdekében a munka hasznos összetevőit (pl. társas érintkezés, szervezettség, értelmes napi tevékenység) érdemes beépíteni a munkavállaló egyéni tervébe.
  • Kompetenciadeficitek csökkentése tudásátadás (képzés) biztosításával.

További potenciális intézkedési lehetőségek:

  • Életmód javítása (alkohol és dohányzás korai elhagyása, egészséges étrend).
  • Szellemi kihívás biztosítása, elismerés, fejlődési-képzési lehetőségek.
  • Rendszeres testedzés (részben) munkaidőben (is) – mindenkinek.
  • Kor-érzékeny kockázatértékelés és vezetői tudatosítás.
  • Az életbölcsesség és tapasztalat kreatív kihasználása.

A munkaképesség ház-modelljének egyes szintjein a következő fejlesztések merülhetnek fel:

1. Egészség és funkcionális kapacitás (1. emelet)

  • egészségmegőrző, -fejlesztő életmód, egészséges étkezés ösztönzése,
  • rendszeres vérnyomás, vércukorszint, testtömeg index ellenőrzés, oltások,
  • dolgozói egészségügyi juttatások (egészségügyi masszázs, kibővített egészségügyi ellátás),
  • rehabilitációs és helyreállító programok,
  • dohányzás abbahagyását elősegítő munkahelyi programok,
  • elhízás elleni munkavállalói programok.

2. Kompetenciák (2. emelet)

  • gyakornoki program,
  • új dolgozók beilleszkedését elősegítő programok,
  • rendszeresen frissített oktatási tervek,
  • a különböző korosztályok igényeit figyelembe vevő képzéstervezés (idősödőknek például informatikai, nyelvi kurzusok),
  • korosztályok közötti együttműködés (munkaközösségek sokszínűsége),
  • mentorálás,
  • karrier- és tudásmenedzsment,
  • online vagy e-képzés.

3. Motiváció, értékek, hozzáállás (3. emelet)

  • dolgozók rendszeres felettesi értékelése,
  • rendszeres munkavállalói elégedettség mérés,
  • munkavállalókat segítő programok (pl. extrém stressz esetén, kiégés megelőzése, hatékony időgazdálkodás),
  • munkahelyi jóllét támogatása (csapatépítés, műhelymunkák),
  • hosszas távollét utáni munkába való visszatérést segítő tervek (pl. GYES, hosszas táppénz után),
  • fogyatékossággal élők segítése,
  • munka-magánélet egyensúlyát célzó programok (rugalmas munkavégzés, közös munkaállomások),
  • munkahelyi óvoda.

4. Munkahely (4. emelet)

  • minden korosztály tiszteletén alapuló nyitott munkahelyi kultúra és megfelelő vezetői gyakorlat,
  • ergonómia, műhely fizioterapeutákkal (helyes ülés, asztal beállítás, munkahelyi torna, stb.),
  • munkaszervezés igazítása és javítása (pl. műszakok igazítása az alvási ciklusokhoz, az időkényszer és a túlmunka kerülése),
  • munkaköri rotáció,
  • munkahelyi relaxációs helyek.

    2. MUNKAVÁLLALÓK

    A munkaképességi index használata révén a munkaképességi kategória megállapítása mint szubjektív, önértékelési eszköz lehetőséget nyújt a munkaképesség jelenlegi és jövőbeni szintjének becslésére és előrejelzésére. A munkaképesség kategóriák alapján a gyenge, vagy mérsékelt kategória esetében fokozottabb figyelmet kell fordítani a munkaképesség megerősítésére, az egészségtudatosságra. Emellett érdemben felmerülhet a munkahelyi vezetővel történő egyeztetés, a munkavégzés feltételrendszerének módosítása, a munkakör adaptációja vagy a munkakör módosítása érdekében. Ennek hiányában fennáll az egészségi állapot romlásának, esetleg a további egészségkárosodás bekövetkezésének esélye, a munkahely elvesztése és a megrokkanás lehetősége. Ugyanakkor megelőző és korrekciós intézkedések mellett csökkenthető a munkaképesség elvesztésének, illetve további romlásának esélye. 


    1. Aktív egyéni egészségfejlesztés, egészséges(ebb) életmód - lásd lentebb (következő pont)

    2. A munkaadónál működő munkahelyi egészségvédelmi programokba történő bekapcsolódódás

    3. Munkaköri módosítások vagy munkakör-átalakítás, adaptáció kérése a foglalkoztatótól

    4. Orvosi rehabilitációs szolgáltatások igénybevétele

    5. Áthelyezés kérése - új munkakör betöltése

    Megfelelő, egyéni állapottal kompatibilis munkakörök megismerése, keresése:

    6. Új munkahely (és eltérő munkakör) keresése




    Háttérinformációk


    Munkaképességi index kiértékelés kategóriái

    A kérdőív kérdéseire adott válaszok összeadása alapján minimum 7, maximum 49 pontot érhet el a kitöltő. Az elért pontérték alapján pedig munkaképesség kategóriába kerül besorolásra, egy javasolt intézkedés mellett: 

    Pontérték

    Munkaképesség kategória

    Javasolt intézkedések

    7-27

    gyenge

    A munkaképesség helyreállítása

    28-36

    mérsékelt

    A munkaképesség javítása

    37-43

    A munkaképesség erősítése

    44-49

    kiváló

    A munkaképesség fenntartása

      Munkaképesség-Ház modellje

      A munkaképesség alapját a dolgozó erőforrásai és a munkakörében jelentkező megterhelések közötti egyensúly jelenti. Ez előbbi az életkorral folyamatosan változik, ezért az optimális munkakör keresése egy életre szóló feladat. A munkavállaló alkalmazhatósági ideje meghosszabbítható, ha egészsége jó, képes alkalmazkodni és tanulni, értékrendje, hozzáállása, motivációja megfelelő, illetve elégedett a saját munkájával és munkahelyével. Ezek megléte biztosítja a munkahelyi jóllétet, mely különösen jelentős szerepet játszik az idősödő munkavállalókkal kapcsolatban. A fentieket a munkaképesség elvébe rendezve, a Munkaképességi Házzal lehet megjeleníteni.
      Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK): MUNKAKÉPESSÉG MENEDZSMENT: Jelentés: Az aktív idősödés munkahelyi támogatása (2021)  

      A munkaképesség legkorszerűbb megközelítése a Ház-modell, mely az egyes tényezőket egymásra épülő emeletenként ábrázolja. Az alsó három szint az egyéni készségeket / képességeket mutatja. A negyedik szint a munkahely. (Dr. Kudász)

      Munkaképesség-ház modell illusztrációja: 1. szint - egészség, funkcionális kapacitás, 2. szint - kompetenciál, munkatapasztalat, tanulás, 3. szint - értékek, hozzáállás, motiváció, 4. szint - munka, munkakörnyezet, közösség és vezetés

      További információk a Munkaképesség Index iránt érdeklődők számára: