Munkaképességi Index Kalkulátor

Munkaképességi Index Kalkulátor

(Munkaképességi Index Kalkulátor)

A Munkaképességi Index (Work Ability Index - WAI) egy aktuális és jövőbeni munkaképességet mérő egyszerű eszköz, amelynek értéke előrejelzi, hogy egy munkavállaló a jelenlegi munkakörében – változatlan feltételek mellett – képes lesz-e hosszabb távon sikeresen dolgozni. Az indexet idősödő dolgozók egészségének, munkaképességének, ezáltal megélhetésének megőrzése céljából (a munkaadói intézkedések hatásainak mérése érdekében) fejlesztették ki, ugyanakkor megváltozott munkaképességű (MMK) munkavállalók munkahely-megtartási esélyeinek megismerése és növelése, a jelenlegi munkakörben történő beválás és sikeres foglalkoztatás hosszú távú kilátásainak mérése szempontjából is előnyös lehet a használata. Emiatt MMK munkavállalók és MMK személyeket foglalkoztató munkaadók, illetve munkahelyi rehabilitációs mentorok számára is indokolt lehet a használata.

A kérdőív hét kérdésből álló módszertanát a 80-as években a Finn Munkaegészségügyi Intézet (FIOH) hozta létre, ennek magyar változatát a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztálya dolgozta ki, amelyet kismértékben leegyszerűsítve* építettünk be az alábbi kalkulátorba. A Munkaképességi Index megismerésére irányuló kérdőív kitöltését és értékelését követően a kapott eredmények bemutatják a munkavállaló jelenlegi állapotát, illetve nagy pontossággal prognosztizálják a munkakörben, illetve a munka világában való jövőbeli megmaradását. Az index szakszerű használatával minden résztvevő fél nyer: a dolgozó lehetőséget kap, hogy keresőképességét megőrizze, a munkáltató segítséget kap, hogy termelékenységét, versenyképességét növelje.

A Munkaképességi Index keretében megjelennek a szubjektív, munkára való képesség és az objektív, egészségi állapot szempontjai is. Az időhorizontot tekintve információt kaphatunk az aktuális, valamint a jövőbeni munkaképesség és munkaköri megfelelés esélyéről. Ugyanakkor a Munkaképességi Index mindig egy adott személyt vizsgál egy adott munkakörben, ezért a munkahelyi (foglalkozás-egészségi) tényezők szerepét nem érdemes figyelmen kívül hagyni. A munkaképességet az index kérdéseire adott válaszok összpontszáma alapján négy kategóriába lehet sorolni (gyenge, mérsékelt, jó és kiváló). Maximálisan 49 pont érhető el, ha 36 pont alatti az eredmény, akkor a munkaképesség fejlesztendő, amely vonatkozásában a kiértékelést követően potenciális javaslatok és beavatkozási lehetőségek is megfogalmazásra kerülnek. Felhasználása révén egyedi szinten azonosítható a munka világából kiesni készülő munkavállaló, az egészségi állapot további romlása, vagy a rokkantság kialakulása előtt megkezdhető a fejlesztés („megelőző rehabilitáció”). Vállalati szinten azonosíthatóak a fokozott kockázatú munkakörök, a munkahigiénés beavatkozás célpontjai, a beavatkozás sikerének ellenőrzése. Ugyanakkor az index nem alkalmas előzetes vizsgálatnál, alkalmassági vizsgálat vagy Kockázatértékelés helyett.





5 pont



































Intézkedési és beavatkozási lehetőségek, teendők a munkaképesség javítása vagy helyreállítása érdekében


1. MUNKAADÓK

A munkaképességi index, a különböző munkaképességi kategóriákba sorolás, azaz a munkavállalók (konstruktív szándékú) csoportosítása és elhatárolása lehetővé teszik a foglalkoztató számára a munkavállalók munkaképességi alapú profilozását, amely mentén csoportszintű beavatkozások, illetve egyéni megoldások rendelhetőek hozzá az érintettek köréhez.

A munkaképesség kategóriák alapján, a gyenge, vagy mérsékelt kategóriába tartozó munkavállaló esetében a többi munkavállalónál fokozottabb figyelmet kell fordítani a munkaképesség megerősítésére, illetve annak fenntartására a munkavállalói lemorzsolódás vagy megrokkanás, a további egészségromlás bekövetkezési kockázatainak csökkentése érdekében. Megelőző és korrekciós intézkedések hiányában fennáll a veszélye a munkaképesség elvesztésének, vagy további romlásának.


  • Munkahelyen belüli rehabilitációs megoldások alkalmazása.
  • Munkakörnyezeti expozíciók (fizikai kóroki tényezők, ergonómiai megterhelés) mérséklése.
  • A munkahelyi egészségvédelem keretében kidolgozott és alkalmazott általános prevenciós stratégia.
  • Az általános munkahelyi egészségvédelmi stratégia személyre szabása, strukturálása a munkaképesség kategóriákhoz.
  • Munkaszervezés (mikroszünetek, időkényszer/időbeosztás átalakítása, műszakos beosztás emberközpontú kialakítása, túlóra-csökkentés, részmunkaidő).
  • Munka adaptálása a munkavállaló egészségéhez és kompetenciáihoz és kapacitásaihoz.
  • Egyénre szabott terv készítése, iránymutatásul a munkaképesség fokozatos helyreállításához és javításához.
  • A munkába való visszatérést akadályozó tényezőket érintő problémamegoldó vagy megküzdési stratégiák fejlesztése.
  • A munkaképesség helyreállításának, javításának megkönnyítése érdekében a munka hasznos összetevőit (pl. társas érintkezés, szervezettség, értelmes napi tevékenység) érdemes beépíteni a munkavállaló egyéni tervébe.
  • Kompetenciadeficitek csökkentése tudásátadás (képzés) biztosításával.

További potenciális intézkedési lehetőségek:

  • Életmód javítása (alkohol és dohányzás korai elhagyása, egészséges étrend).
  • Szellemi kihívás biztosítása, elismerés, fejlődési-képzési lehetőségek.
  • Rendszeres testedzés (részben) munkaidőben (is) – mindenkinek.
  • Kor-érzékeny kockázatértékelés és vezetői tudatosítás.
  • Az életbölcsesség és tapasztalat kreatív kihasználása.


A munkaképesség ház-modelljének egyes szintjein a következő fejlesztések jönnek szóba:

1. Egészség és funkcionális kapacitás (1. emelet)

  • egészségmegőrző, -fejlesztő életmód, egészséges étkezés ösztönzése,
  • rendszeres vérnyomás, vércukorszint, testtömeg index ellenőrzés, oltások,
  • dolgozói egészségügyi juttatások (egészségügyi masszázs, kibővített egészségügyi ellátás),
  • rehabilitációs és helyreállító programok,
  • dohányzás abbahagyását elősegítő munkahelyi programok,
  • elhízás elleni munkavállalói programok.

2. Kompetenciák (2. emelet)

  • gyakornoki program,
  • új dolgozók beilleszkedését elősegítő programok,
  • rendszeresen frissített oktatási tervek,
  • a különböző korosztályok igényeit figyelembe vevő képzéstervezés (idősödőknek például informatikai, nyelvi kurzusok),
  • korosztályok közötti együttműködés (munkaközösségek sokszínűsége),
  • mentorálás,
  • karrier- és tudásmenedzsment,
  • online vagy e-képzés.

3. Motiváció, értékek, hozzáállás (3. emelet)

  • dolgozók rendszeres felettesi értékelése,
  • rendszeres munkavállalói elégedettség mérés,
  • munkavállalókat segítő programok (pl. extrém stressz esetén, kiégés megelőzése, hatékony időgazdálkodás),
  • munkahelyi jóllét támogatása (csapatépítés, műhelymunkák),
  • hosszas távollét utáni munkába való visszatérést segítő tervek (pl. GYES, hosszas táppénz után),
  • fogyatékossággal élők segítése,
  • munka-magánélet egyensúlyát célzó programok (rugalmas munkavégzés, közös munkaállomások),
  • munkahelyi óvoda.

4. Munkahely (4. emelet)

  • minden korosztály tiszteletén alapuló nyitott munkahelyi kultúra és megfelelő vezetői gyakorlat,
  • ergonómia, műhely fizioterapeutákkal (helyes ülés, asztal beállítás, munkahelyi torna, stb.),
  • munkaszervezés igazítása és javítása (pl. műszakok igazítása az alvási ciklusokhoz, az időkényszer és a túlmunka kerülése),
  • munkaköri rotáció,
  • munkahelyi relaxációs helyek.



    2. MUNKAVÁLLALÓK

    A munkaképességi index használata révén a munkaképességi kategória megállapítása mint szubjektív, önértékelési eszköz lehetőséget nyújt a munkaképesség jelenlegi és jövőbeni szintjének becslésére és előrejelzésére. A munkaképesség kategóriák alapján a gyenge, vagy mérsékelt kategória esetében fokozottabb figyelmet kell fordítani a munkaképesség megerősítésére, az egészségtudatosságra. Emellett érdemben felmerülhet a munkahelyi vezetővel történő egyeztetés, a munkavégzés feltételrendszerének módosítása, a munkakör adaptációja vagy a munkakör módosítása érdekében. Ennek hiányában fennáll az egészségi állapot romlásának, esetleg a további egészségkárosodás bekövetkezésének esélye, a munkahely elvesztése és a megrokkanás lehetősége. Ugyanakkor megelőző és korrekciós intézkedések mellett csökkenthető a munkaképesség elvesztésének, illetve további romlásának esélye. 


    1. Aktív egyéni egészségfejlesztés, egészséges(ebb) életmód - lásd lentebb (következő pont)

    2. Munkaköri módosítások vagy munkakör-átalakítás, adaptáció kérése a foglalkoztatótól

    3. Orvosi rehabilitációs szolgáltatások igénybevétele

    4. Áthelyezés kérése - új munkakör betöltése

    -> Megfelelő, egyéni állapottal kompatibilis munkakörök megismerése, keresése: 

    5. Új munkahely (és eltérő munkakör) keresése




    Háttérinformációk

    Munkaképességi index kiértékelés kategóriái

    A kérdőív kérdéseire adott válaszok összeadása alapján minimum 7, maximum 49 pontot érhet el a kitöltő. Az elért pontérték alapján pedig munkaképesség kategóriába kerül besorolásra, egy javasolt intézkedés mellett: 

    Pontérték

    Munkaképesség kategória

    Javasolt intézkedések

    7-27

    gyenge

    A munkaképesség helyreállítása

    28-36

    mérsékelt

    A munkaképesség javítása

    37-43

    A munkaképesség erősítése

    44-49

    kiváló

    A munkaképesség fenntartása

      Munkaképesség-Ház modellje

      A munkaképesség alapját a dolgozó erőforrásai és a munkakörében jelentkező megterhelések közötti egyensúly jelenti. Ez előbbi az életkorral folyamatosan változik, ezért az optimális munkakör keresése egy életre szóló feladat. A munkavállaló alkalmazhatósági ideje meghosszabbítható, ha egészsége jó, képes alkalmazkodni és tanulni, értékrendje, hozzáállása, motivációja megfelelő, illetve elégedett a saját munkájával és munkahelyével. Ezek megléte biztosítja a munkahelyi jóllétet, mely különösen jelentős szerepet játszik az idősödő munkavállalókkal kapcsolatban. A fentieket a munkaképesség elvébe rendezve, a Munkaképességi Házzal lehet megjeleníteni.
      Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK): MUNKAKÉPESSÉG MENEDZSMENT: Jelentés: Az aktív idősödés munkahelyi támogatása (2021)  

      A munkaképesség legkorszerűbb megközelítése a Ház-modell, mely az egyes tényezőket egymásra épülő emeletenként ábrázolja. Az alsó három szint az egyéni készségeket / képességeket mutatja. A negyedik szint a munkahely. (Dr. Kudász)

      Munkaképesség-ház modell illusztrációja: 1. szint - egészség, funkcionális kapacitás, 2. szint - kompetenciál, munkatapasztalat, tanulás, 3. szint - értékek, hozzáállás, motiváció, 4. szint - munka, munkakörnyezet, közösség és vezetés

      További információk a Munkaképesség Index iránt érdeklődők számára: