Az egyik legfontosabb kérdés, amit előzetesen fel kell tennünk: mitől tartanak, vagy miért nem foglalkoztatnak a munkáltatók megváltozott munkaképességű személyeket?

A munkaadók – mint sok esetben a társadalom tagjai is – gyakran előítéletekkel közelítenek a hátrányos helyzetű emberekhez, különösen a megváltozott munkaképességű emberekhez és foglalkoztatásukhoz. Ennek oka lehet, hogy a munkaadók sok esetben vagy nem rendelkeznek elegendő információval és saját tapasztalattal a foglalkoztathatóságukkal kapcsolatosan (illetve sztereotípiák határozzák meg gondolkodásukat), valamint úgy gondolják, hogy az általuk meghirdetett munkakörök nem megfelelőek lehetnek a célcsoport foglalkoztatására.

A megváltozott munkaképességű emberek munkavégzésével kapcsolatos sztereotípiák, a foglalkoztatás főbb akadályai a munkáltatók szerint:

• „a megfelelő munkakör hiánya,
• megfelelő képzettségű, képességű munkavállaló hiánya, a megváltozott munkaképességűek megelégednek a helyzetükkel és nehezen fejleszthetőek,
• nem tudják biztosítani a foglalkoztatás feltételeit – akadálymentesítés szükségessége,
• gazdasági, gazdálkodási bizonytalanság,
• tapasztalathiány a megváltozott munkaképességű emberek munkavégző képességével kapcsolatban,
• eleve alacsonyabb munkateljesítményre való képesség feltételezése,
• magasabb betegállomány igény feltételezése,
• beilleszkedési, elfogadási problémák feltételezése,
• a személyiség alulértékelése,
• a nyílt munkaerőpiacon való részvétel lehetőségének alulértékelése, mobilitási problémák.”

(Szellő János (szerk.) (2013): A rehabilitációs kvóta és hozzájárulás hatása a munkáltatók befogadói magatartására Magyarországon. Kutatási záró tanulmány)

A fenti vélelmek döntő többsége olyan sztereotípia, amely a munkaadók részéről a foglalkoztatási tapasztalatok megszerzését követően az esetek többségében felülvizsgálatra kerül. Ezt támasztja alá a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (és jogelődje, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal) különböző, munkaadók véleményének megismerésére irányuló felmérései alapján készült 2016-ban kiadott „Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának munkaerő-piaci előrejelzése, Prognózis | 2016” kiadvány is:

Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának munkaerő-piaci előrejelzése, Prognózis | 2016” kiadvány 

Megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató és nem foglalkoztató munkaadók véleménye, néhány fontos szempont alapján: