A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának általános előnyei

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának általános előnyei

Sok megváltozott munkaképességű ügyfél vár arra, hogy el tudjon helyezkedni. Foglalkoztatásuk komoly és sokféle hozzáadott értéket jelenthet a szervezet egészére nézve. A megváltozott munkaképességű munkavállalók a munkaadók véleménye szerint sok esetben:

  • pontosabbak,
  • megbízhatóbbak,
  • szabálykövetőbb hozzáállással bírnak,
  • lojálisabbak,
  • kevesebbet hiányoznak és
  • nagyobb belső motiváció hajtja őket, mint a többi munkavállalót.

A megváltozott munkaképességű emberek képesek érdemi, értékteremtő munkát végezni és jó teljesítményt nyújtani egy jól megválasztott munkakörben, valamint a kedvezmények mellett foglalkoztatásuk jóval költséghatékonyabb lehet a munkaadók számára, mint egy nem megváltozott munkaképességű álláskereső személyé.

A megváltozott munkaképességű munkavállalókkal szembeni sztereotípiák többsége nem valós tapasztalaton alapul az elmúlt időszakban megvalósult felmérések alapján: https://ertekvagy.hu/hu/-/mmk_munkavallalokkal_szembeni_eloiteletek

 

Szervezetfejlesztés:

Egy egészségkárosodással élő ember alkalmazása olyan pozitív irányú, szervezeti szintű folyamatokat indíthat el, amelyek már rövidtávon pozitív hatással vannak a szervezet egészére.

Ilyen pozitív hatás lehet, hogy:

  • a munkavállalók közötti empátia és egymásra való odafigyelés növekszik,
  • új problémamegoldó képességek jelennek meg a szervezetnél,
  • csökkenhetek a stresszhez és a betegségekhez kapcsolódó költségek,
  • a munkahelyi légkör, a munkamorál, sőt a többi dolgozó cég iránti elköteleződése is javul.

 

Működés optimalizálás:

A megváltozott munkaképességű személy munkavállalása feladat ellátási racionalitással bír – a dolgozói létszámnövekedés szervezeti szinten javíthatja a feladatellátást és segítheti a szervezeten belüli munkaerő-hiány megoldását.

  • A célcsoport által elvégzett feladatok sok esetben tehermentesíthetik a meglévő, speciális kompetenciákkal rendelkező munkavállalókat (pl. adminisztrációs feladatok átvállalása), ami hozzájárulhat a vállalat versenyképességéhez.

  • A munkaerő-hiány által okozott munkaerő-felvételi, toborzási nehézségek megoldásában, a munkaerő-szükséglet megfelelő kielégítésében nagy segítséget jelenthet a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ennek oka, hogy megfelelően megválasztott munkakörök esetében egyértelmű megoldást jelenthet a munkaadók számára a rehabilitációs foglalkoztatás, amit a gazdasági racionalitás mellett minden munkaadónak szükséges felismerni.

  • A gazdasági recesszió során a piacról kiszoruló, inaktivitásba menekülő, sérülékeny, halmozottan hátrányos helyzetű célcsoportok munka világába történő tartós visszatérése nélkül a gazdasági versenyhátrányt okozó munkaerő-hiány nem lesz kezelhető a hazai munkaerő-piacon. A foglalkozási rehabilitáció segítsége a megfelelő munkaerő megtalálásában kulcstényező lehet a hazai munkaerő-piaci lehetőségek optimalizálása érdekében.

 

Gazdasági előnyök:

A foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmények érvényesítése révén gazdasági versenyelőnyre tehet szert egy munkaadó a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását nem preferáló versenytársaival szemben. A legfontosabb kedvezmény, hogy a rehabilitációs hozzájárulás kiváltható a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása révén, amely (továbbá a teljes SZOCHÓ kedvezmény) igénybevétele mellett a munkaadó szinte költségmentesen foglalkoztathat megváltozott munkaképességű személyeket.

A munkaadók által fizetendő rehabilitációs hozzájárulás összege akár minden évben a minimálbér emelkedésével párhuzamosan emelkedhet. A hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év (2024-ben: 9 X 266.800 Ft = 2.401.200 Ft / hiányzó fő / év). 

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása a teljes szociális hozzájárulási adó fizetése alóli mentesség (kedvezmény), a rehabilitációs hozzájárulás kiváltása, és a különböző projektekben igényelhető támogatott foglalkoztatás kombinációjának igénybevétele mellett maximálisan költséghatékony, akár a foglalkoztatási költségeknél magasabb szintű megtérülés realizálását is lehetővé teszi a munkaadó számára.

Részletes információk: https://ertekvagy.hu/hu/-/rehabilitacios-hozzajarulas_2024

 

CSR, Munkáltatói márka érték

A megváltozott munkaképességű személyek alkalmazása olyan kommunikációs tartalom, amelynek pozitív hatása van a szervezet, mint brand értékére (CSR).

 

Társadalmi szerepvállalás

Munkát adni egy hátrányos helyzetű embernek erkölcsi megelégedettséget eredményez, emellett a foglalkoztatás elősegíti, hogy a megváltozott munkaképességű személyekhez kötött elfogadási hajlandóság növekedjen a társadalomban, segíti a társadalom tudatformálását a megváltozott munkaképességű személyekkel kapcsolatban.

A Békaperspektíva szavaival élve:

„Azzal, hogy foglalkoztatják őket, a megváltozott képességű munkavállalók lehetőséget kapnak arra, hogy fejlődjenek, hasznosnak érezzék magukat, és emberi körülményeket biztosító jövedelemhez jussanak. Helyzetük ellenére szeretnének egyenlő esélyekkel indulni az élet minden területén, ehhez pedig szükség van nyitottságra a vállalatok részéről.”

 

Egyéb ösztönzőként felmerülhet még, hogy bizonyos pályázatokon előnyként - akár a pályázat értékelésénél - plusz pontot jelenthet a rehabilitációs foglalkoztatás ténye a pályázók számára.

 

Összességében a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása az alábbi előnyök mentén minden szereplő és érintett érdekeivel egyértelműen egybeesik:

 

Társadalmi és állami szinten:

  • munkahelyteremtés, foglalkoztatás-bővülés
  • eltartottak számának csökkenése, adófizetők számának növekedése
  • fizetőképes kereslet és belső fogyasztás bővülése
  • TB kassza tehermentesítése

 

Munkaadói szinten:

  • Egyéb, ”puhább jellegű” szervezeti előnyök
  • Más jellegű pályázatokon előnyök érvényesítése

 

Egyéni, munkavállalói szinten:

  • Megmaradt képességek hasznosítása
  • Betegségtudat csökkenése
  • A jövedelemszerzés és a társadalmi újratermelésbe való bekapcsolódás esélyének megteremtése
  • Személyes hasznosság / önbecsülés visszanyerésének lehetősége
  • Szolgálati idő és öregségi nyugdíj alapjául szolgáló kereset összegének növelése
Vissza