#munkaerőpiac #szemléletformálás #foglalkozási rehabilitáció #tanulmány #kutatás

A Népszámlálás 2022 egészségi állapotról és foglalkoztatottságról szóló adatait bemutató cikkünk folytatásakánt az egészségkárosodáson alapuló ellátásokban részesülő válaszadók foglalkoztatási adatait, illetve a fogyatékosság egészségi okait és munkaerő-piaci vetületeit vetjük elemzés alá jelen írásunkban.  Az első rész - melyben bemutattuk a súlyosan korlátozott és/vagy fogyatékossága van választ adók vármegyei elhelyezkedését és területi foglalkoztatottságát - az alábbi linken tekinthető meg. 

A KSH honlapja szerint a Népszámlálás során összesen mintegy 9,2 millió személyi kérdőív érkezett be, ”az egészségi állapotra vonatkozó, nem kötelező kérdéseket a válaszadók 75 százaléka töltötte ki. A válaszadók 72 százaléka nem számolt be egészségi problémáról. Tartós betegséget 1,7 millióan jeleztek, 639 ezren nyilatkozták, hogy az egészségi állapotuk súlyosan korlátozza őket, és 270 ezren éltek fogyatékossággal.” A KSH tájékoztatása alapján az egészségproblémával, fogyatékossággal élők helyzetének javítását, esélyegyenlőségének biztosítását célzó programok szempontjából az egészségi állapotra, fogyatékosságra vonatkozó adatok különleges értéket képviselnek. Az egészségproblémával, fogyatékossággal élő emberek életkörülményeiről más adatforrásból ilyen részletes információk nem állnak rendelkezésre, így nemcsak az egészségügyi és szociális döntések előkészítéséhez, de az érdekképviseleti szervezetek számára is nélkülözhetetlenek.

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők

Elemzésünkben kitérünk a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülőkre is, esetükben a gazdasági aktivitás alapján szintén foglalkoztatási adatokat bemutatva. Ezt a kimutatást a „Nyugdíj, járadék mellett dolgozók”, valamint a „Rokkantsági, rehabilitációs vagy egyéb egészségkárosodási ellátásban részesülő inaktívak” válaszai alapján állítottuk össze.

Ez alapján a 15-64 év közötti korosztályban, 2022-ben:

• 130 926 fő nyugdíj mellett dolgozó, illetve
• 157 845 fő rokkantsági, rehabilitációs vagy egyéb egészségkárosodási ellátásban részesülő személy

volt Magyarországon, amely 45,3%-os foglalkoztatási rátát jelent a válaszadó, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő 288 771 fő esetében.

Iskolai végzettség és életkor alapján történő megoszlásuk bemutatja, hogy ezen személyi kör esetében miért meghatározó az egészségi állapot változásának későbbi életkorban való bekövetkezése:

Az alábbi kimutatásban összesítettük az életkor, az iskolai végzettség és a foglalkoztatottság adatait. A kimutatás következtetéseként megállapítható, hogy az ellátásban részesülő MMK személyek  esetében is egyértelműen érvényesül az a munkaerő-piaci alapszabály, hogy meghatározó faktort jelent az iskolai végzettség a foglalkoztatottság esélyeit illetően. Az életkort tekintve ugyanakkor rendkívül érdekes összefüggés, hogy a legmagasabb foglalkoztatottság a 60–64 éves korosztály közötti életkorban tapasztalható.

Az alábbi diagram emellett egy olyan interaktív eszközként is használható a foglalkozási rehabilitációs szakemberek számára, amely bemutatja, hogy mely korcsoportok és végzettségek esetében lenne nagyobb lehetőség a foglalkoztatottság további növelésére:

Fogyatékosság vagy megváltozott munkaképesség okai

A cikkünkben vizsgált utolsó szempontként azt elemeztük, hogy a népszámlálás során fogyatékossággal, vagy súlyos korlátozottsággal élő válaszadók közül hányan sorolhatók az egyes fogyatékossági típusokba, azaz melyik csoportba hányan tartoznak az összes fogyatékosságot megjelölő válaszadó közül, továbbá, hogy mennyien állnak munkában.

A fenti diagram a teljes sokaságon belüli megoszlást, az alábbi diagram az egymáshoz viszonyított nagyságot mutatja a jelzett fogyatékossági típus tekintetében.

Megállapítható, hogy a válaszadók száma alapján országosan 7000 főnél kisebb csoportot alkotnak az alábbi fogyatékosságot megjelölő emberek: autizmus spektrumzavar, súlyos-halmozott fogyatékosság, súlyos belszervi fogyatékosság, siketség, pszichoszociális fogyatékosság, vakság, beszédfogyatékosság, beszédhiba, más fogyatékosság, siketvakság (látás- és hallássérült). A legnagyobb csoportot a mozgáskorlátozott személyek alkotják, mintegy 123 ezer fő jelölte be ezt a fogyatékossági típust a Népszámlálási kérdőíven, ami az összes válaszadó 32%-át jelenti, azaz minden 3. fogyatékossággal élő személy tekinthető mozgáskorlátozottnak. A második legnagyobb csoportot a gyengénlátó és aliglátó választ adó személyek alkotják (5-ből 1 válaszadó, azaz 74 ezer ember jelölte meg ezt a fogyatékossági típust), míg a harmadik legnagyobb létszámú csoport a nagyothallók, ezt a fogyatékossági típust mintegy 40 ezer személy jelölte meg.

Érdekesség, hogy a nagyothallók között kifejezetten magas (61%) a foglalkoztatottság a többi fogyatékossági csoporthoz képest, de a gyengén-, és aliglátó személyek foglalkoztatási rátája is magasabb (54%) az összes - fogyatékossága van vagy súlyosan korlátozott - válaszadó személy foglalkoztatási rátájának országos átlagához (46%) képest. Kifejezetten nagyszámú csoportot alkotnak az értelmi fogyatékossággal élők, azonban esetükben jóval alacsonyabb foglalkoztatottság azonosítható, közülük kevesebb, mint minden 5. érintett áll csak munkában.

Az egyes, kérődív által megkülönböztetett fogyatékossági csoportba tartozó válaszadók foglalkoztatottságának adatait az alábbi táblázat mutatja be. Az egyes fogyatékossági típusba tartozó csoportok foglalkoztatási rátáját az átlagtól való eltérés mértéke alapján vizsgálva azonosíthatóak a beavatkozási lehetőségek. Emellett az egyes fogyatékossági csoportok foglalkoztatottságát egymással összehasonlítva a megjelenő különbségek bizonyos esetekben meglepően magasak, amelyek további elemzésekre teremthet lehetőségeket a jövőben.

Az adatok felhasználása

A cikksorozat első részében szereplő területi foglalkoztatási adatokat bemutató térkép diagramon megjelennek a 15-64 év közötti fogyatékos vagy súlyosan korlátozott személyek megyei létszámadatai között az inaktív, és a munkanélküli személyek száma, amelyek további elemzések alapját képezhetik a foglalkozási rehabilitációs szakemberek, illetve az országos szintű toborzást megvalósítását tervező munkaadók számára. Jelen cikk első felében az életkor és az iskolai végzettség tekintetében készített diagram használata segíthet az esélyteremtési intézkedések célcsoportjainak azonosításában. 

Emellett a fentiekben bemutatott adatok alapján összeállított alábbi diagramok használatával (a fogyatékosság típusa, illetve a vármegye manuális beállításával) könnyedén megállapítható, hogy a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának további növelése érdekében:

• mely fogyatékossági típusokhoz tartozó személyek esetében, illetve
• mely földrajzi területeken

jelenhetnek meg lehetőségek esélyteremtési célú foglalkozási rehabilitációs, vagy aktív foglalkoztatáspolitikai beavatkozásokra, de akár nagyobb létszámú sikeres munkaadói toborzásokra is a jövőben.

Ennek azonosításához a szürke színnel megjelenő átlagtól való távolságot javasolt figyelni. Ezen kimutatások megfelelő használatával tervezett beavatkozások segíthetnek a KSH által meghatározott célok, azaz az "egészségproblémával, fogyatékossággal élők helyzetének javítását, esélyegyenlőségének biztosítását célzó programok" sikeres megvalósításában is.

Összegzés:

A fentiekben, illetve a cikksorozat első részében szemléltetett sokféle kimutatás, diagram és statisztika a Népszámlálás 2022 adatfelvétele alapján bemutatja, hogy a 10 évvel ezelőtti szinthez képest érdemi fejlődés történt az MMK és fogyatékos személyek munkaerő-piacán. Az adatok megfelelő felhasználása pedig olyan lehetőségekre világíthat rá, ahol a célzott beavatkozások elősegíthetik az adott megye, vagy fogyatékossági csoport foglalkoztatási eredményeinek javítását vagy további emelését, amelynek érdekében az Érték Vagy! Portál révén igyekszünk minden szükséges támogatást biztosítani az érintett feleknek a sikeres kapcsolatteremtéshez.
 

Háttér:

Fontos megjegyezni, hogy a kérdőívre adott válaszokból összeálló adatbázisban, a végleges adatok alapján megállapítható, hogy különböző nagyságú volt az egyes - hasonló célból feltett - kérdésekre válaszolók száma (tekintettel arra, hogy nem volt kötelező minden kérdésre választ adni), és ez eltéréseket okozhatott a végleges, számszerű adatokban. Az adatokon természetesen ezen túlmenően torzíthatott a kérdőív kérdéseinek és válaszainak struktúrája, a válaszlehetőségek kategóriáinak megnevezése és számossága, valamint az önbevalláson alapuló adatfelvételi módszertan egyaránt, ugyanakkor az adatok ettől függetlneül megfelelő alapot jelenthetnek bizonyos összefüggések levonásához és kovetkeztetések megfoglamazásához.

Jelen cikksorozatban – a Portál céljához igazodóan – foglalkozási rehabilitációs, foglalkoztatáspolitikai és munkaerő-piaci szempontból vizsgáltuk a megjelent adatokat, így kifejezetten csak a 15-64 év közötti korosztályra vonatkozó adatokat tettük elemzésünk tárgyává.

Adatbázisok:

• A fogyatékossági és súlyos korlátozottsági információkat tartalmazó teljes adatbázis az alábbi linken,
• a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők adatai az alábbi adatbázisból ismerhetőek meg.

A KSH által a Népszámlálás során alkalmazott kérdőív ezen a linken érhető el, amely alapján 2022. őszén megvalósult az adatok felvétele. 

További, MMK és fogyatékos személyekkel kapcsolatban összegyűjtott statisztikai adatok az Érték Vagy! Portálon ezen a linken érhetőek el, A cikksorozatunk első része pedig ide kattintva olvasható el: https://ertekvagy.hu/hu/-/nepszamlalas-2022_1

Kiegészítés (2023.12.03)

A Népszámlálás weboldalán található, egyes kategóriák mögötti információ és adattartalom, és főként az összesített célcsoporti adatok eltérésének módszertani okai jelenleg nem ismertek. Az alábbi táblázat tartalmazza a cikkben felhasznált, vizsgált csoportok kategóriát, létszám és foglalkoztatási adatait:

Forrás:

KSH | Népszámlálás 2022: 
https://nepszamlalas2022.ksh.hu/nepszamlalas-2022