#megváltozott munkaképesség #fogyatékosság #nyílt munkaerőpiac #foglalkoztatás #társadalmi felelősségvállalás #esélyegyenlőség #akadálymentesítés

A korábbi elemzésünkben (ESG mint a rehabilitációs foglalkoztatás jövőbeni katalizátora) is taglalt, ESG szempontú EU-s szabályozást, a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelvet (Corporate Sustainability Reporting Directive) még 2022 decemberében hagyták jóvá és tették közzé az Európai Unió folyóiratában. A közzétételt egy hosszú folyamat követte azon jelentési standardok meghatározásának folyamata során, amelyeket a vállalatoknak alkalmazniuk kell környezeti, társadalmi és irányítási gyakorlataik fenntarthatósága tekintetében. Jelen cikkünk a Europesan Disabiliy Forum friss cikke alapján készült, akik határozottan támogatták annak biztosítását, hogy az egészségkárosodás és fogyatékosság érdemben tükröződjön a jelentési előírásokban.

A nem kifejezetten gyors, de annál bonyolultabb EU-s jogalkotási folyamat következő lépéseként 2023. június 9-én az Európai Bizottság pénzügyi piacokkal foglalkozó szolgálatai közzétették az európai fenntarthatósági jelentési szabványok első sorozatát, amelyet egyfajta véleményezhető tervezetként tettek közzé az elmúlt napokban.

Mikortól és miről kell majd jelenteniük a vállalatoknak az egészségkárosodott és fogyatékos személyek vonatkozásában a tervek szerint?

Időbeli hatály:

• A jelentéstételi követelményeket idővel fokozatosan vezetik be, a 27 EU-tagállamnak legkésőbb a CSRD hatályba lépését követő 18 hónapban át kell ültetnie az irányelvet a nemzeti jogba.
• A CSRD-t 2024. január 1-jétől kell alkalmaznia a jelenleg az NFRD hatálya alá tartozó, az EU szabályozott piacain jegyzett, több mint 500 alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalatoknak. Esetükben a jelentéstétel 2025-ben esedékes.
• A CSRD 2025. január 1-jétől érinti az NFRD hatálya alá jelenleg nem tartozó nagyvállalatokat (azaz a 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató és/vagy 40 millió EUR árbevétellel rendelkező és/vagy 20 millió EUR eszközállománnyal rendelkező vállalatokat), számukra az első kötelező jelentéstétel 2026-ban esedékes.
• 2026. január 1-jétől a tőzsdén jegyzett kkv-k és egyéb vállalkozások esetében kell megkezdeni az alkalmazást, 2027-ben esedékes jelentésekkel. A kkv-k ugyanakkor 2028-ig mentesülnek az irányelv kötelező alkalmazása alól, amennyiben ezt indokolják.
• A nem EU-s vállalatoknak 2028. január 1-jétől kell alkalmazniuk a CSRD előírásait, 2029-ben esedékes első jelentéssel.

Tervezett tárgyi hatály:

Az EU-ban székhellyel rendelkező vállalatoknak a tervezet szerint várhatóan a következőkről kell majd jelentést készíteniük:

1. Sokszínűség a vállalatot irányító Igazgató Tanácson belül, megmutatva a vállalkozás által relevánsnak ítélt százalékos arányt nemek és a sokféleség egyéb szempontjai szerint;
    
2. Megváltozott munkaképességű és fogyatékos munkavállalók százalékos aránya, valamint az adatok gyűjtésének módja;
    
3. A vállalat specifikus irányelveinek vázlata, amelyek célja a diszkrimináció megszüntetése, valamint a sokszínűség és a befogadás előmozdítása, valamint, hogy ezek a politikák kiterjednek-e az egészségkárosodásra és fogyatékosságra;
    
4. A kezdeményezések pozitív hatásai az ügyfelekre és a végfelhasználókra, mint például a fogyatékossággal élők hozzáférhetőségét javító terméktervezés vagy az online szolgáltatások fogyatékos személyek számára való hozzáférhetővé tétele iránti elkötelezettség;
    
5. Függetlenül attól, hogy minden munkavállaló részesül-e szociális védelemben, állami programokon vagy a vállalkozás által kínált juttatásokon keresztül, az egészségkárosodás bekövetkezése miatti/utáni jövedelem-kiesés elleni fellépés eszközei;
    
6. Azon vállalati lépések, amelyek arra irányulnak, hogy betekintést nyerjenek azon saját munkavállalóik lehetőségeibe és kilátásaiba, akik különösen ki vannak téve a különböző hatásoknak és/vagy egyéb szempontból hátrányos helyzetűek (például női munkavállalók, migráns munkavállalók, MMK személyek és fogyatékos munkavállalók);
    
7. A munkával kapcsolatos incidensek és/vagy panaszok száma, valamint a súlyos emberi jogi hatások saját munkaerőn belül;
    
8. Példák a sokszínűségért tett fellépésre: képzés a sokszínűségről és az inklúzióról (beleértve az etnikai megfontolásokat is), illetve az alulreprezentált csoportok célzott toborzása;
    
9. Választhatóan, hogy a vállalkozás módosította, vagy tervezi-e a fizikai környezet adaptálását, akadálymentesítését annak érdekében, hogy a munkavállalók, ügyfelek és más fogyatékos személyek, egészségkárosodott látogatók egészségének és biztonságának megőrzését biztosítsa;

A várható hatások az EDF véleménye alapján:

Bár ez az EU-irányelv és a CSRD jelentéstételi szabványai nem kötelezik szigorúan a vállalatokat a hátrányos helyzetű személyeket kevésbé támogató működési módjuk felszámolására, ugyanakkor ez egy olyan feladatot jelenthet, amely elvezet az alkalmazott jó gyakorlataik, illetve hiányosságaik feltárásához. Ez valószínűleg arra készteti a vállalatokat, hogy előre gondolkodjanak azon, hogyan vonják majd be jobban a megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő személyeket a munkavállalók körébe, beleértve a vezetői pozíciókat is, és hogyan alakítsák befogadóbbá és tegyék akadálymentesebbé a különböző szolgáltatásaikat és termékeiket.

A jelentési szabványok arra is rávilágítanak a munkaadók számára, hogy milyen területeken lehet és kell javítaniuk a hátrányos helyzetűek befogadásának területén, és arra ösztönzi az érintett szervezeteket, hogy felismerhessék, hogy mit várnak el tőlük a társadalmi felelősségüknek való megfelelés érdekében. Az új jelentéstételi kötelezettségek azt is megkönnyítik számunkra, hogy nyomon követhessük a nyílt munkaerőpiacon az egészségkárosodással és fogyatékossággal élők munkaerő-piaci bevonása vonatkozásában a jól és rosszul teljesítőket.

A fenti témában tervezett jogszabályokkal kapcsolatban 2023. július 7-ig van lehetősége az érdeklődőknek és érintetteknek nyilvános visszajelzésre, amelyet az alábbi linkre kattintva oszthat meg a Bizottsággal.

Forrás:

• European Diability Forum