ESG mint a rehabilitációs foglalkoztatás jövőbeni katalizátora?

Összefoglaló

Az ESG egy egyre elterjedtebb vállalati értékelési rendszer, amely a befektetési döntések során a fenntarthatósági és társadalmi szempontokat teszi az elemzés és az összehasonlíthatóság alapjává. A közvetlen pénzügyi célokon túllépve ugyanakkor felmerül a kérdés: vajon már a közeljövőben eljöhet az a pillanat, amikor egy vállalat befektetési értékébe szervesen beépülhetnek az MMK és fogyatékos személyek foglalkoztatása terén elért valódi eredmények? Mert ez minden bizonnyal sok nagy vállalatot ösztönözhetne arra, hogy ne csak elvi szinten váljanak befogadóbbá, hanem érdemi lépéseket is tegyenek az egészségkárosodással élő munkavállalók irányába.

2023. február 09.

#megváltozott munkaképesség #nyílt munkaerőpiac #foglalkoztatás előnyei #társadalmi felelősségvállalás #nemzetközi

A CSR, azaz a társadalmi felelősségvállalás sok profitorientált szervezet életében létező fontos irány, mert egy társadalmi szempontból (is) lényeges ügy képviselete mellett nem csak kifelé (mint PR), hanem befelé, a szervezeti kultúra és a munkaadói márka építése terén is meghatározó tényező. Az elmúlt években sok vállalkozás ismerte fel, hogy a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása win-win helyzetet jelenthet, amely nemcsak a cég, az állam és az egyén kontextusában, hanem egy-egy adott szervezeten belül is értelmezhető. Az MMK személyek foglalkoztatása - tudatos stratégiaként alkalmazva - egymással kombinálható előnyöket és szinergikus hatásokat képes kifejteni a költséghatékonyság, munkaerőhiány, a vállalati kultúra és a társadalmi felelősségvállalás szempontjából is. A társadalmi felelősségvállalás irányzata mellett, a fenntarthatósági jelentéseken túlmutatva azonban az elmúlt években megjelent (és Európában lassan jogerőre is emelkedik) egy új, vállalat és befektetés értékelési irányzat, az ESG. Az ESG térhódításával – foglalkozási rehabilitációs reményeink szerint – várhatóan középtávon megjelenhet és egyre szélesebb körben kezd majd el érvényesülni a munkaerő-piaci esélyegyenlőség és inklúzió, majd ezen belül az MMK és fogyatékos személyek foglalkoztatásának filozófiája, illetve az elért eredmények mérése is.

Mi az az ESG?

Az ESG az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) angol szavak rövidítése. A mozaikszó egy olyan befektetési iránytűként működő vállalat értékelési rendszert jelent, amely a vállalatok pénzügyi nyereségessége mellett azok környezeti, társadalmi és vállalatirányítási tevékenységének és eredményeinek a figyelembevételét irányozza elő egy új értékelési lehetőségként a jövőbeli pénzügyi befektetések mérlegelése és a döntési folyamat során. A témával egy korábbi cikkünkben érintőlegesen már foglalkoztunk, azonban az elmúlt időszakban új perspektívák jelentek meg az ESG és a foglalkozási rehabilitáció lehetséges kapcsolódásai terén.

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) definíciója alapján: „Az ESG egy olyan befektetési stratégiát takar, amely a vállalatok fenntarthatóságot célzó törekvéseit, így a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat is figyelembe veszi a döntéshozatal során. A környezeti szempont (Environmental) kiemelt területei a klímakockázatok, az erőforrás-gazdálkodás és a tiszta energia, az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának mértéke, a hulladékkezelés; a társadalmi (Social) nézőpont fontosabb ügyei a diverzitás, az emberi jogok, illetve a vállalatok társadalmi felelősségvállalás kérdése, a kiberbiztonság; a vállalatirányítás (Governance) szempontjából pedig az üzleti etika, az átláthatóság, illetve a korrupció elkerülése a sarkalatos pontok.”

A könyvvizsgálati, tanácsadási valamint adótanácsadási, vállalati kockázati és jogi szolgáltatásokat is nyújtó szervezet, a Deloitte szerint az ESG terjedés legfőbb oka, hogy „a világ előtt számos kihívás áll: klímaváltozás, lineáris gazdaságról a körkörös gazdaságra való átállás, a növekvő egyenlőtlenség, a gazdasági és társadalmi igények közötti egyensúly megtalálása. A befektetők, szabályozók, fogyasztók és dolgozók részéről egyre nagyobb az elvárás a vállalatok felé, hogy ne csak a pénzügyi-, hanem a természeti és társadalmi tőkének is jó gondozói legyenek és ennek fenntartásához biztosítsák a megfelelő vállalatirányítási feltételeket. Egyre több befektető veszi figyelembe befektetési döntési folyamataiban az ESG szempontokat, ezáltal e szempontok egyre fontosabbá válnak a tőkebevonás során, részvény- és kölcsöntőke esetében egyaránt.”

Röviden, ebben az évtizedben a befektetésre váró pénzünk jövőbeni sorsa felől már nemcsak egyoldalúan a várható hozamok és kockázatok, hanem egyéb olyan morális szempontok mérlegelésével együtt döntünk majd – az adott vállalat korábban nem értékelt tevékenységének, vagy hatásainak számba vételével –, amelyek egy teljesebb, értékalapú megközelítést tesznek lehetővé. Pl. könnyen lehet, hogy hiába szimpatizál valaki az Amazon (elektronikus kereskedelemmel foglalkozó amerikai cég) üzleti tevékenységével, ha a vállalat szakszervezeti vonalon tanúsított publikus ellenállása már nem fér bele a befektető értékítéletébe, így eláll a részvényvásárlástól ezen morális szempont alapján. Ez az értékalapú megközelítés, az ESG adatkörrel kiegészítve lehetséges, hogy jó pár befektetőt térít majd el abba az irányba, hogy egy kevésbé potens, vagy nyereséges, de a szélesebb körű közjó érdekében fenntarthatóbb üzletpolitikát folytató vállalat részvényeibe fektessen.

Ajánlás vagy elvárás?

Fontos, hogy az ESG az elmúlt években már nemcsak egy önként alkalmazott, vállalatok értékelését és üzleti döntéseket meghatározó szempontrendszer, hanem bizonyos méret-feltételek teljesülése esetén már – uniós elvárásként megjelenő – kötelezően alkalmazandó szabályozás is, amelyet az érintett vállalatoknak a fenntarthatósági jelentés keretében kell érvényesítenie.

A világon elsőként az EU jogszabályi keretek közé foglalta az ESG szempontokat, aminek a célja, hogy fenntartható(bb) célok irányába áramoljanak a lekötésre váró pénzügyi források. Ennek érdekében egy teljesen új jogi keretrendszert hoztak létre, ami a piac minden szereplőjére hatással lehet. A vállalatok számára előírta a nem-pénzügyi jelentések készítését, ami transzparenssé teheti majd működésüket a fenntarthatóság terén is. A befektetők számára útmutatóul szolgál és előírja, hogy mely termékek fenntarthatóak, mik a kritériumok, így a céloknak megfelelően a befektetések ebbe az irányba tolódhatnak majd el.

Az Európai Uniótól eredő ESG rendeletek gyors iramban kerültek be a szabályozói, nagyvállalati és különösképpen a tőzsdei elvárások közé. Miután tavaly ősszel az Európai Parlament, majd a Tanács is elfogadta a vállalati fenntarthatósági jelentéstételről szóló irányelvet, minden akadály elhárult az adott, a befektetők tájékoztatását segítő kötelezettség kiszélesítése elől. A változás következtében a fenntarthatósággal kapcsolatos információk gyűjtése az EU-ban működő közel 50 ezer vállalkozásra lesz érvényes, szemben a jelenlegi szabályok hatálya alá tartozó közel 12 ezer vállalattal. A nem pénzügyi információk közzétételéről szóló korábbi irányelvet (NFRD) módosító, fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelv (Corporate Sustainability Reporting Directive, CSRD) ugyanis jelentősen kiterjeszti majd mind a jelentéstétel elvárt részletezettségét, mind az érintettek körét. A CSRD részletesebb jelentéstételi követelményeket vezet be a vállalatok környezetre, emberi jogokra és szociális normákra gyakorolt hatásáról, az EU éghajlati céljaival összhangban lévő közös kritériumok alapján. A Bizottság az első beszámolási szabványcsomagot várhatóan 2023 júniusáig fogadja majd el.

Hogy kapcsolódik ez az MMK személyek foglalkoztatásához?

Az ESG mozaikszó középső eleme az „S”, amely az értékalapú megközelítés mentén a társadalmi kérdések szempontjait, a társadalmi fenntarthatóság reprezentációját jeleníti meg. A BÉT által közzétett (letölthető) útmutatóban az S, mint társadalmi szempont „az üzlet és a társadalom közötti kapcsolódást jeleníti meg, és megvilágítja, hogyan befolyásolja a vállalat a munkavállalók és a környező közösségek életét. A közegészségüggyel, oktatással, egyenlőséggel, diverzitással, testi épséggel és egészséggel, az egyes közösségeknek nyújtott támogatásokkal kapcsolatos kérdések az ide tartozó legfontosabb ügyek”. Az idézett útmutatóban a szociális jellegű tevékenységekben történő részvétel és társadalmi felelősségvállalás egyelőre érintőlegesen jelenik csak meg.

Több progresszív esélyegyenlőségi kezdeményezés, mint a Disability:IN, vagy a Valuable 500, ugyanakkor már a tavalyi év folyamán felvetette, hogy ebbe az ominózus társadalmi nézőpontba bőven beletartoznak a hátrányos helyzetűek, köztük kiemelten a fogyatékos és MMK személyek esélyegyenlőségére, hozzáférhetőségére, illetve bevonására irányuló elvek, törekvések és gyakorlati megoldások, így a rehabilitációs foglalkoztatásban történő részvétel is.

Az említett jogszabályi előírások kapcsán a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelv (CSRD) alapján az Európai Unió (Bizottság) fenntarthatósági beszámolási standardokat fog képezni, hogy a közölt információk érthetőek, relevánsak, reprezentatívak, ellenőrizhetőek és összehasonlíthatóak legyenek, és megbízható módon mutassák be azokat az érintett szervezetek. „A fenntarthatósági beszámolási standardoknak meg kell határozniuk azokat az információkat, amelyeket a vállalkozásoknak közzé kell tenniük a társadalmi tényezőkre vonatkozóan”, beleértve a következőket:

“a mindenki számára biztosítandó egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség, beleértve a nemek közötti egyenlőséget és az egyenlő értékű munkáért járó egyenlő bért, a képzés és készségfejlesztés, a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatása és integrációja, a munkahelyi erőszak és zaklatás elleni intézkedések, valamint a sokszínűség,
munkafeltételek, beleértve a biztonságos foglalkoztatást, munkaidő, megfelelő bérek, szociális párbeszéd, egyesülési szabadság, üzemi tanácsok megléte, kollektív tárgyalások, beleértve a kollektív szerződések hatálya alá tartozó munkavállalók arányát, a munkavállalók tájékoztatáshoz, konzultációhoz és részvételhez való joga, a munka és a magánélet közötti egyensúly, valamint egészség és biztonság;”

Ez alapján a közeljövőben megjelenő Uniós szabályozás alapján kerülnek majd meghatározásra azok az adatok és információk, amelyeket az érintett vállalatoknak közzé kell majd tenniük az ESG alapú fenntarthatósági jelentésekben. A fenti kitétel alapján azonban nagy esély mutatkozik arra, hogy ebben konkrét adatszolgáltatási irányt jelenthet majd az MMK személyek foglalkoztatására vonatkozó információk és adatok köre.

Hogyan segíthet ez a rehabilitációs foglalkoztatás terén?

A Disability:IN szerint a fogyatékos személyek üzleti lehetőségeinek javítása az ESG középpontjában álló társadalmi kérdés. A befektetők és a részvényesek egyre nagyobb aránya tekint úgy a sokszínűségre és befogadásra, mint a környezeti, társadalmi és kormányzási (ESG) befektetések létfontosságú elemére. Ideje modernizálni és diverzifikálni a tőkepiacokat a globális társadalmi változások felgyorsítása és a fogyatékossággal élők esélyteremtése érdekében. A fogyatékkal élők bevonása az ESG-be alapvető fontosságú a vállalatok értékének növeléséhez és a részvényesek befektetésének megtérüléséhez, valamint a fogyatékkal élők munkaerő-piaci egyenlőtlenségének csökkentéséhez.

Ted Kennedy, a Fogyatékosügyi Egyenlőségi Index (DEI) társelnöke szerint a fenntartható vállalkozások létrehozása érdekében a vállalatoknak minden tevékenységükbe bele kell építeniük a fogyatékos személyek inklúzióját. A fogyatékosság az ESG-befektetések és a vállalati társadalmi felelősségvállalás új határvonala - amelyet alátámaszt, hogy a vállalatok egyre gyakrabban használják a DEI eredményeit a munkahelyi egyenlőtlenségek kezelésére.

Nem meglepő, hogy a befektetők foglalkoznak a fogyatékos személyek befogadásával, mert ez kritikus fontosságú a környezeti, társadalmi és irányítási („ESG”) kritériumok holisztikus megközelítéséhez, mivel a fogyatékosság gyakorlatilag minden „S” problémát érint az ESG-ben.

A Disability:IN meglátása alapján a fogyatékkal élők bevonásának prioritássá kell válnia a befektetők számára, és kritériumaik részévé kell válnia az ESG befektetési döntései során. A fogyatékkal élőkre vonatkozó adatok közzétételének megkövetelése a vállalatok számára olyan lényeges információkkal látná el a befektetőket és a részvényeseket, amelyekre szükségük van ahhoz, hogy megalapozott döntéseket hozzanak arról, hogy mely mutatók számítanak a hosszú távú érték szempontjából.

A Valuable 500 a Davosi Fórumon publikálta „ESG ÉS FOGYATÉKOSSÁGI ADATOK - Felhívás a befogadó jelentésre” c. fehér könyvét, amiben azt ajánlja, hogy a vállalatok ismerjék el a fogyatékossággal élők befogadását lényeges témaként, és legyenek átláthatóbbak és összehangoltabbak a különböző fenntarthatósági jelentések. Meglátásuk alapján a fogyatékos személyek befogadásával kapcsolatos előrelépések ellenére óriási eltérések tapasztalhatók az erőfeszítések és ezen törekvések hatásainak ellenőrzésére használt adatok integritásában. Szabványosított, nyilvánosan közzétett adatok nélkül a befektetők és más érdekelt felek számára szinte lehetetlen az információk hatékony felhasználása.
Megoldást az jelenthet, hogy átláthatóvá teszik a vállalatok a jelentéseiket, mert a fogyatékos személyek befogadása csak akkor válhat igazán prioritássá a vállalatok és az érdekelt felek számára, ha az transzparens. Mindez arra ösztönözte a Valuable 500 vállalat vezetőit, hogy elfogadjanak és közzétegyenek 5 olyan fő teljesítménymutatót, amelyek következetes és összehasonlítható bázist teremthetnek a fogyatékossági integráció terén elért előrelépések mérésére. Az 5 szempont:

Munkavállalói részvétel: A vállalat alkalmazottainak hány százaléka vallja magát fogyatékos munkavállalónak?
Képzés: Vállalata biztosít-e fogyatékossági szemléletformáló, integrációs képzést a vezetői és alkalmazottai számára?
Célok: Milyen célokat határozott meg a vállalat a fogyatékkal élők befogadásával kapcsolatban, és hogyan mérik az üzleti vezetők teljesítményét ezen célok eléréséhez képest?
Munkavállalói erőforrás-csoportok (ERG): Van-e az Ön vállalatánál egy speciálisan a fogyatékosságügyi vagy rehabilitációs munkavállalói erőforrás-csoport (ERG), amelynek van egy vezető szponzora?
Digitális akadálymentesítés: Elvégezte-e a vállalata a digitális platformok és tartalmak hozzáférhetőségének felülvizsgálatát? Tervezik-e, hogy a következő naptári évben felülvizsgálatot végeznek?

Ezek közül, a rehabilitációs foglalkoztatás szintjének nagyvállalati javítása szempontjából a munkavállalói részvételre (foglalkoztatott MMK és fogyatékos személyek számára) vonatkozó adatkörök lehetnek a legfontosabbak, amelyek alapot adhatnak a különböző, érintett szervezetek foglalkoztatás terén elért eredményeinek elemzésére és érdemi összehasonlítására. Ennek ESG alapján történő megítélése, illetve a foglalkoztatási adatok és információk átláthatósága és hozzáférhetősége nagymértékben ösztönözheti az érintett, korábban alulteljesítő vállalatokat az MMK személyek foglalkoztatásában történő előrelépésre.

Röviden összefoglalva, az ESG, mint a fenntarthatóság és a megoldandó társadalmi ügyek iránti vállalati elkötelezettség és felelősségvállalás mérőeszköze egyre szélesebb körben kerülhet alkalmazásra a jövőben, amelyet az európai szinten megjelenő szabályozás kifejezetten támogat majd. Hogy ennek keretében, a társadalmi kérdések között milyen súllyal jelenik majd meg az MMK és fogyatékos személyek foglalkoztatása, az egyelőre a jövő kérdése. Ugyanakkor a reményeken túli valószínűséget sugallja, hogy az előzetesen megjelent, beszámolási standardok típusaira irányuló ajánlások mentén a fogyatékos személyek foglalkoztatása megjelenhet a vállalati adatok között.

Az ESG intézményesülése és a rehabilitációs foglalkoztatási adatok közzétételére vonatkozó elvárások, mint a cikkben idézett nemzetközi szervezetek várakozása (vagy kívánalma), nagymértékben előmozdíthatja az MMK és fogyatékos személyek foglalkoztatásával kapcsolatos gyakorlati lépéseket, amely már nem csak a szervezeti filozófia, a kiválasztási elvek vagy esélyegyenlőségi útmutatók meglétét, hanem valós foglalkoztatási eredmények elérését értékelve valódi cselekvésre késztetheti a vállalatokat.

A CSR eddig sok esetben sajnos csak mint nyitottság, vagy filozófiai elköteleződés, kevésbé mint valódi, MMK személyek felvételében megnyilvánuló - és ennek érdekében kompromisszumos megoldásokat is elfogadó - törekvés jelent meg a szervezetek életében.

Az ESG, mint a jövő egyik fontos vállalati alaplogikája (a profitmaximalizálás elvéből kiindulva) nagy előrelépést jelenthet a társadalmi felelősségvállalás és a „rehabwashing” jellegű CSR tevékenységeken továbblépve a valóban inkluzív megoldásokon át a valódi, új munkahelyek teremtésében megtestesülő - érdemi munkaköri módosításokat is felvállaló - megoldásközpontú vállalati rehabilitációs foglalkoztatási stratégiáig.

Mert az eddig elzárkózó, kifogásokat találó, vagy kevésbé eredményorientált, rugalmatlan vállalatok aktív bevonására, illetve a passzív szervezetek hozzáállásbeli változására és cselekvésére is nagy szüksége lesz a jövőben a foglalkozási rehabilitációnak az MMK és fogyatékos személyek munkaerő-piaci esélyegyenlőségének és foglalkoztatásának előremozdítása érdekében.

Források: