Hallássérült személyek interjúztatása
Hogyan segíthetjük a hallássérült személy interjúztatását?
Egy hallássérült személy általában úgy jelentkezik egy állásinterjúra, hogy tudja melyik kommunikációs csatorna számára a legmegfelelőbb, amelyet biztosítani fog ahhoz, hogy sikeresen tudjon beszélni az interjúztatóval. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy hallássérült személy jelnyelvi tolmáccsal vagy segítőszeméllyel érkezik az interjúra.
Amennyiben tudjuk, hogy az illető hallássérült, abban az esetben kérdezzük meg az interjú előtt írásban, hogy miben tudunk segíteni az állásinterjú során!
Amit feltétlenül kérdezzünk meg az interjú előtt
Milyen kommunikációs módszer számára a legmegfelelőbb?
Érdemes megkérdezni a hallássérült személyt a neki megfelelő kommunikációs módszerről, például a hangos beszédet vagy inkább a jelnyelven történő kommunikációt használja-e. Az a szakember, aki a kiválasztás során tisztába kerül vele, hogy a halláskárosodás mekkora mértékével kell számolnia, jobban fel tud készülni az állásinterjúra. Óriási különbség van egy hallókészülékkel halló, és egy teljesen hallássült emberrel történő beszélgetés között. Vannak olyan hallássérült személyek, akik tudnak szájról olvasni, és tudnak érthetően válaszolni, mert a halláskárosodás ellenére elsajátították a beszéd készségét.
Milyen kommunikációs eszköz számára a legmegfelelőbb?
Amennyiben a hangos beszéd csak csökkent mértékben, vagy egyáltalán nem megoldható, abban az esetben a gördülékeny kommunikáció érdekében jelnyelvi tolmács segítsége szükséges.
Ha írásban tud kommunikálni, akkor e-mail-ben, SMS-ben, vagy akár telefonon keresztül tudunk vele előzetesen egyeztetni (segítő, közvetítő családtag segítségével). Mivel a hallássérült személyek számára a vizuális csatornán közvetített információ előnyt jelent, így a számítógép nyújtotta szolgáltatások kiemelt jelentőségűek.
A halláskárosodásán kívül van-e olyan egyéb megváltozott képessége a munkára, amelyre a munkaadónak figyelemmel kell lennie?
Érdemes előre tudni, hogy milyen további megváltozott képességekre, adottságokra kell a munkáltatónak figyelemmel lennie.
Tippek az állásinterjúhoz
Térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgálat:
Jogszabály biztosítja, hogy a hallássérült emberek számára bizonyos keretekbe foglalt (évi 120 óra) térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatás áll rendelkezésre. Magyarországon több mint 20 jelnyelvi tolmácsszolgálat működik, ebből 12 szolgáltatást a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége működtet. A jelnyelvet használó hallássérült személyeket az információk közvetítésében a jelnyelvi tolmácsokon kívül a videótolmács-szolgáltatás is segítheti (lásd lentebb).
Jeltolmács igénybevétele esetén arra kell számítani, hogy az interjú időtartama megnövekszik, illetve biztosítani kell a tolmács megfelelő elhelyezkedését.
Videó tolmács: A KONTAKT Tolmácsszolgálat, mint elérhető videós akadálymentesítési lehetőség használata alapjaiban változtatta meg a siket és nagyothalló emberek számára az önálló ügyintézést – lehetővé teszi a telefonálást is – megkönnyítve ezzel társadalmi integrációjukat, növelve munkaerő-piaci esélyeiket.
A tolmáccsal segített kommunikáció során a következő szempontokat érdemes figyelembe venni:
- A beszélő ne a tolmácshoz, hanem a hallássérült személyre nézve beszéljen.
- El kell kerülni a beszélő és a tolmács kétszemélyes beszélgetését, mert ebben az esetben a hallássérült személy kirekesztve érezheti magát.
- A tolmácsok számára hasznos, ha az interjúvázlatot, az összefoglalót előre megkapják, ennek révén átgondolhatják a fordítási feladatot.
Verbális kommunikáció esetén:
A lassabb, tagoltabb, szájról is leolvasható beszéd alkalmazása (a velük való kommunikáció mindig szemben ülve, jól látható, fénytől nem elvakító helyen történjen).
Legyen az interjúztatónál papír:
Az állásinterjú során gyakran lehet szükség arra, hogy a jelentkező és a munkáltató adatot cseréljen, sokszor hangzanak el idegen szavak, címek, időpontok, amelyeket jobb, ha írásban is rögzítünk, így elkerülhetőek az esetleges félreértések. A megbeszélteket e-mail-ben is küldjük el a jelentkezőnek.
További hasznos információkat az alábbi linkeken talál
Felhasznált forrás
Dr. Dorogi Rajmund, Lakatos Gabriella, Nagy Nóra, Régi Viktória, Farkas Viktor Háttértanulmány az EFOP 1.9.3-VEKOP-17 Projekt Célcsoportjainak elemzése, a közvetlen célcsoport elérésének lehetséges módjai - EFOP 1.9.3-VEKOP-17 Projekt 2017.
SIKETEK A MUNKA VILÁGÁBAN Kézikönyv a hallássérültekről iskoláknak, munkáltatóknak, mindenkinek - MUNKA-KÖR ALAPÍTVÁNY A HALLÁSSÉRÜLTEKÉRT 2017
Dr. Klein Balázs, Prof. Dr. Klein Sándor, Zentai Anita: Célcsoport-specifikus felmérő eszközök gyűjteménye megváltozott munkaképességű személyek kompetencia-vizsgálatára FSZK Nonprofit Kft. 2015.
Dr. Harangozó Judit, Jásper Éva, Pántya Erika, Dr. Perlusz Andrea, Dr. Petky Ferenc, Simonné Janzsó Tünde, Valiczkó Éva, Zalabai Péterné: Célcsoportok bemutatása, Szakmai anyag foglalkozási tanácsadók részére FSZK Nonprofit Kft. 2014.
dr. Bencz Zoltán, Gaskó Krisztina, Horváth László, Kovács Anikó, Rácz Zsuzsanna, Székely Ildikó, Tóth Ilona: Munkáltatói kapcsolatépítés és partnerségfejlesztés a foglalkozási rehabilitációban FSZK Nonprofit Kft. 2015.
A foglalkoztatási rehabilitáció intézményrendszere - FSZK Nonprofit Kft. 2017.
Módszertani segédlet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akadálymentesítési előírásaihoz BFKH Rehabilitációs Főosztályának kiadványa
Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaerő-piaci esélyeinek növelése Kézikönyv (A mű eredeti címe: Maximisation of the Oppurtunities of People with Disabilities/ Rectricted Work Capabilities in the Labour Market) ResourseSocial Science 2012.
Deák Éva, Füzessy Józsefné, Daróczy- Hajas Klaudia, Hajas György, Jásper Éva, Kóródi Edit, Pántya Erika, Török Réka, Valiczkó Éva, Végh Katalin, Zalabai Péterné: Alternatív munkaerő-piaci szolgáltatás egységes szolgáltatás módszertan FSZK Nonprofit Kft. 2014.