Tudnivalók a tényleges álláskeresés megkezdése előtt

Tudnivalók a tényleges álláskeresés megkezdése előtt

Álláskeresés

 

A célállás kialakítását és a szükséges álláskeresési alapdokumentumok előállítását követően érdemes végiggondolni és megtervezni, hogy céljaink eléréséhez milyen álláskeresési csatornákon, milyen módszerek alkalmazásával szükséges megvalósítani az aktív álláskeresést.

A munkaerő-piacot az elérhető, állásinformációs források és csatornák alapján nyílt és rejtett munkaerő-piaci részekre szokás felosztani. Az üres állásokról, a megpályázható munkahelyekről kétféleképp juthat információhoz egy álláskereső: a nyílt munkaerőpiacon keresztül és a zárt munkaerőpiacon keresztül. Előbbi a nyilvánosan meghirdetett álláslehetőségeket tartalmazza, utóbbi pedig a nyilvánosan meg nem hirdetett, de mégis betölthető állások körét jelenti.

Az álláskeresés 3 alapvetése:

  • az álláskeresésben az információ hatalom,
  • a nagy számok törvénye meghatározó az álláskeresés során, és
  • el kell viselni a kudarcokat és a következő lehetőséget keresni.

 

Az álláskeresés egyik legfontosabb sikertényezője önmagunk és a munkaerő-piaci szereplők minél szélesebb körű informálása. Az álláskeresés során minél több információra van szükségünk és minél több helyre kell „szállítanunk magunkról az információt”, hogy elérhetőek vagyunk a munkaerő-piacon.  Ennek oka, hogy a nagy számok törvénye alapvetően határozza meg a sikert és annak bekövetkezési időpontját. Magyarán minél több információval rendelkezem, minél többen tudják rólam, hogy szeretnék elhelyezkedni, annál valószínűbb, hogy olyan információhoz jutok hozzá, ami alapvetően befolyásolhatja az elhelyezkedésemet és vezethet sikerre. Azaz, ha egy álláskereső, csak egy ismerősének mesél arról hogy állást keres, és emellett heti két alkalommal nézi meg az új állásokat az általa használt 2 portálon, akkor fele akkora esélye van az elhelyezkedésre, mint ha két ismerősét informálja arról, hogy ő állást keres és kétnaponta felméri a lehetőségeket 4 portálon.

A cél, hogy minél több információval rendelkezzünk, mert így tudjuk a lehető legjobb álláslehetőségeket megpályázni és így lesz a lehető legmagasabb esélyünk a gyors és megfelelő munkakörben való elhelyezkedésre.

Az alábbiakban a munkaerő-piac fentiekben bemutatott elméleti felosztása alapján megismertetjük a különböző álláskeresési információs csatornákat és álláskeresési módszereket, azonban a legjobb álláskeresési stratégia a személyiségünkhöz illő módszerek keveréke és azoknak aktív, kitartó alkalmazása. 

 

Az eredményes álláskeresés folyamatábrája

 

Álláskeresési csatornák:

Nyílt munkaerő-piac, a hirdetések piaca.

Önállóan:

  • Internetes álláskeresés
    • álláskereső honlapok használata
    • közösségi média használata (LinkedIn, Facebook)
  • Álláshirdetések a nyomtatott médiában

 

Rejtett munkaerő-piac, ahol a munkaadók nem hirdetnek:

  • Személyes kapcsolatok, ismerősi háló használata
  • Direkt munkaadói megkeresések
  • Önéletrajz adatbázisok használata
  • Segítő szervezetek által elérhető állások:
    • Akkreditált szolgáltató szervezetek álláshirdetései
    • Rehabilitációs Hatóság (Kormányhivatal) álláshirdetései
    • Foglalkoztatási osztály (Kormányhivatal Járási Hivatala) álláshirdetései
  • Munkaerő-közvetítő és kölcsönző szervezetek
  • Cégek honlapjain található állásajánlatok
  • Állásbörzék

A munkaerő-piac állapota határozza meg, hogy a nyílt és rejtett munkaerő-piac határvonala hol húzódik meg, mekkora arányban hirdetnek a munkaadók, vagy oldják meg alternatív módszerekkel az üres pozíciók betöltését. 2007-2012 között, a hitelválság okozta gazdasági válságból történő kilábalás idején elfogadott volt, hogy rejtett munkaerő-piac dominált, azaz a szabad álláshelyek 80%-át nem hirdették meg a munkaadók, így azokat az álláskeresési folyamat során kellett felkutatnia az élelmes álláskeresőnek. Ennek az volt az oka, hogy a magas munkanélküliség (8-12%-os munkanélküliségi ráta) mellett kevesebb új állás jött létre, egy-egy hirdetésre akár több száz jelentkező is pályázhatott, így a munkaadók relatíve kényelmes helyzetben a hirdetések helyett inkább más megoldásokat preferáltak az üresedő állások feltöltésére. A 2014-2019 közötti években lezajlott munkaerő-piaci fordulat során a foglalkoztatottság emelkedett, a munkanélküliség lecsökkent (6, majd 4% alá csökkent munkanélküliségi ráta) és beköszöntött a munkaerő-hiány kora, amelynek köszönhetően a korábban kényelmes pozícióban működő munkaadók azzal szembesültek, hogy sokkal nehezebben találják meg a megfelelő jelölteket. Az egyre kevesebb álláskereső egyre nagyobb számú álláshirdetéssel találkozott, a munkaadók új, innovatív toborzási módszerek kialakításával próbálkoztak, így a rejtett munkaerő-piac visszaszorult.

 

Az álláskeresők és a munkaadók eltérő stratégiái

A statisztikák és felmérések azt mutatják, hogy nagyban eltér a munkáltatók toborzási és az álláskereső stratégiája!


 

Munkaadók

Álláskeresők

1

Cégen belüli kinevezés

Újsághirdetések olvasása

2

Ismerősök, munkatársak megkérdezése

Munkaügyi kirendeltség látogatása

3

Munkahelyi (offline és online) hirdetőtábla, korábbi önéletrajzok

Magán munkaközvetítők, munkaerő- kölcsönzők, fejvadászcégek

4

Szakmai szervezetek, kamarák

Szakmai szervezetek, kamarák

5

Magán munkaközvetítők, munkaerő- kölcsönzők, fejvadászcégek

Munkaadó spontán megkeresése

6

Munkaügyi kirendeltséggel való együttműködés

Információgyűjtés barátoktól, ismerősöktől

7

Újsághirdetések feladása

Régi munkahelyek megkeresése

 

Ez az eltérés megmagyarázza, hogy a betöltésre kerülő munkahelyeknek miért csak egy része jelenik meg a hirdetésekben, a nyílt munkaerőpiacon, és miért járhat könnyebben sikerrel az, aki a zárt munkaerőpiacot is az álláskeresési célterületek közé emeli.

 

Álláskeresési csatornák és potenciális információs források

 

Álláskeresési csatornák ábrája

A zárt munkaerő-piacra irányuló álláskeresési stratégiák közül kiemelkednek a direkt, cégeknek szóló megkeresés módszerei, illetve a kapcsolati tőkénk használata. A direkt megkeresések során célszerű olyan cégeket keresnie az interneten, vagy esetleg az újságokban, melyeknek tevékenysége megfelel az elképzeléseinek, vagy más módon egybeesik a célállásban megfogalmazott elvárásokkal. Ezen cégekhez elküldheti a jelentkezését e-mailben is, ugyanakkor a telefonos kapcsolatteremtés is hasznos lehet azok számára, akik nyíltabbak, bátrabbak vagy jobb kommunikációs képességgel rendelkeznek. Ennek során első lépésben érdemes a kiválasztott céget telefonon megkeresni. Kisebb cégnél az ügyvezetőt, nagyobb vállalatnál a személyzeti vezetőt (HR menedzser) keresse, jegyezze fel a nevét, telefonszámát és érdeklődjön az álláslehetőségekről. A beszélgetés során próbáljon meg elérni egy személyes találkozót, valamint kérdezze meg, elküldheti-e önéletrajzát. Ha ez utóbbi lehetséges, néhány nappal később feltétlenül érdeklődjön, megkapták-e.

A rejtett munkaerő-piacra irányuló módszerek között mindenképpen érdemes megemlíteni az online önéletrajz adatbázisokat is. Ezek használata során az álláskereső feltöltheti önéletrajzát, vagy virtuális profilt hozhat létre ezeken a felületeken, amelyeket a toborzási céllal használó munkaadók a megfelelő kulcsszavak révén ráakadhatnak az önéletrajzra és megkereshetik az álláskeresőt.

Fontos, hogy önállóan állást keresni, számítógépes ismeret nélkül, jelen – az internet által meghatározott – korszakban már szinte lehetetlen, mert ilyen esetben csak az újságokban meghirdetett állásajánlatok jelentik az elérhető kínálatot. Ebben a helyzetben segíthet a személyes kapcsolati tőke felhasználása, az ismerősök információs körének bevonásával, illetve a különböző segítő irodák és tanácsadók bevonása az álláskeresésbe. Amennyiben szűk a kapcsolati tőkénk, vagy a fenti út nem vezet eredményre, akkor érdemes a nyílt munkaerő-piacra való belépéshez segítséget biztosító szervezeteket bevonni az álláskeresésbe.

Összefoglalva a cél, hogy a választott információs forrásainktól függetlenül minél több információval rendelkezzünk, és az álláskeresési stratégiánk keveréke közül akármelyik kombinációt is választjuk, legyünk kitartók.

 

Valós és álhirdetések

A különböző hirdetéseknél érdemes odafigyelni, hogy valós, vagy álhirdetésről van-e szó, mert adataink illetéktelenek kezébe kerülhetnek, ha adathalászati céllal meghirdetett állásokra pályáznak.

  • cég neve, címe
  • megpályázható munkakör megnevezése
  • elérhetőségek (telefonszám, e-mail cím)
  • kapcsolattartó személy megnevezése
  • elvárások a munkavállalóval szemben (szakmai tapasztalat, képzettség, végzettség, főbb/ellátandó feladatok)
  • önéletrajz leadási határideje, jelentkezés ideje, helye
  • munkavégzés kezdete
  • burkolt fogalmazás, semmi konkrétum, feladat nincs meghatározva
  • „válaszborítékban”, díjazás ellenében kapunk információt
  • kevés munkát, sok pénzt ígér
  • csak telefonszámot ad meg
  • szállás- és teljes ellátás ígérete egyszerűbb munkavégzés mellett

 

Álláskeresési napló

Az álláskeresés során érdemes álláskeresési naplót vezetnie, vagy bármilyen nyilvántartást készíteni a megpályázott állásokról és a felvételi folyamat előre haladásáról. Ez megkönnyíti az információk tárolását és áttekintést ad arról, hogy melyik munkáltatóval vette fel a kapcsolatot és milyen eredményre jutott.

Álláskeresési napló

 

Munkakör adatai:

Meghirdetett munkakör:

Jellemzői:

Hirdetés időpontja:

Hirdetés helye:

Munkáltató adatai:

Cég neve:

Címe:

Megközelíthetősége:

Telefonszáma:

E-mail címe:

Kapcsolattartó neve:

Elérhetősége:

Az álláshirdetőt kerestem:

Dátum

Kivel beszéltem

Hogyan

Eredménye

 

 

 

 

 

 

 

 

Interjún voltam:

Dátum

Eredménye

 

 

 

 

Benyomásaim, eredmények, teendők:

 

 

Értékelésem a meghirdetett állásról és a saját aktivitásomról: