Minden tudnivaló a munkába lépésről

Minden tudnivaló a munkába lépésről

Felkészülés a munkavállalásra

Munkahelyet találni mindenki számára örömteli esemény. A kezdetekben azonban felmerülhet néhány nehézség.

Előfordulhat, hogy a feladatokat még nem tudja maradéktalanul teljesíteni, a közösségbe való beilleszkedés nem zökkenőmentes, fáradtnak érzi magát. Semmiképpen ne adja fel!

Egy-két hét elteltével, amint rutint szerez, felméri és megismeri az „új terepet”, a kezdeti bizonytalanság elmúlik, és belelendül a munkába is.

 

A munkába álláskor szükséges dokumentumok, adatok

  • Személyes adatokat igazoló igazolványok:
    • Név
    • Születési hely, idő
    • Anyja neve
    • Állandó lakcím
    • Ideiglenes cím (tartózkodási hely, értesítési cím)
    • Telefonszám
    • Személyi igazolvány száma
    • TAJ szám
    • Adóazonosító szám
    • Magánnyugdíj-pénztár neve
    • A belépés dátuma
  • Iskolai végzettségeket igazoló oklevelek, bizonyítványok

 

A munkáltató kérheti

  • Önéletrajzot
  • Bizonyítványok másolatait
  • Erkölcsi bizonyítványt, amely beszerezhető
    • postai úton (a kérőlap értékcikként megvásárolható)
    • elektronikus úton: Ügyfélkapu regisztrációval rendelkező ügyfelek Webes Ügysegéd alkalmazáson, valamint OkmányApp mobil applikáción keresztül igényelhetnek hatósági erkölcsi bizonyítványt;

    • Telefonos Azonosítóval rendelkező ügyfelek telefonon keresztül igényelhetnek hatósági erkölcsi bizonyítványt (a 1818 számon hívható Kormányzati Ügyfélvonalon keresztül);

    • személyesen a bűnügyi nyilvántartó szerv ügyfélszolgálatán (1097 Budapest, Vaskapu utca 30/A.) az alábbi ügyintézési időben, kizárólag előzetes időpontfoglalással (a 1818 számú Kormányzati Ügyfélvonalon) hétfőtől - csütörtökig 8:00 és 16:30 között pénteken: 8:00-14:00 között

 

Érdemes magával vinnie

  • TB kiskönyv (Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról);
  • Utolsó munkahelyéről az igazolások, amiket a munkaviszony megszűnésekor adtak;
  • Jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához;
  • Munkáltatói igazolás a munkaviszony megszűnéséről (Betegszabadság igénybevétele);
  • Adatlap a bírósági végzéssel meghatározott tartási kötelezettségekről;
  • Magánnyugdíj-pénztári belépési nyilatkozat másolata

 

Megváltozott munkaképességéből adódóan

  • Egészségi állapot mértéke, egészségkárosodás vagy munkaképesség csökkenés mértéke
  • Felülvizsgálat időpontja
  • Betegség jellege (az üzemorvossal kötelező megosztani)
  • Utolsó felülvizsgálatot (komplex minősítésen) követően kapott: Rehabilitációs Hatóság határozat, komplex minősítés, szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény, vagy régi OOSZI/ORSZI/NRSZH határozat dokumentumok másolat
  • Milyen ellátásban részesül:
    • Rokkantsági ellátás
    • Rehabilitációs ellátás
    • Fogyatékossági támogatás
    • Rokkantsági járadék
    • Rehabilitációs járadék
  • Kérhetik: Az ellátás megállapításáról szóló határozat másolatát.​​​​​​​

 

Munkáltató elvárásai

  • pontosan, időben jelenjen meg a munkahelyén
  • a munkakörnek, munkakörnyezetnek megfelelő ruházatban
  • tartsa be a munkaköri, környezeti előírásokat
  • szigorú munkarendben csak abban az esetben tartson külön szünetet, ha erre engedélyt kap a felettesétől
  • mindig pontosan tartsa be a munkáltató utasításait
  • a problémát azonnal jelezze felettesének
  • ha betegség miatt nem tud munkába állni, azonnal jelentse munkáltatójának, hogy helyettesítését időben meg tudják oldani

Munkaközösség elvárásai

  • Próbáljon minél előbb beilleszkedni az új közösségbe: ne legyen túl harsány, legyen nyitott munkatársai felé!
  • Nyugodtan fogadja el a felkínált segítséget!
  • Ha munkavégzés közben elakadt, bátran kérje munkatársai véleményét, segítségét!
  • Tartsa tiszteletben kollégái munkáját, ne becsmérelje őket!
  • Amennyiben elégedetlen munkakörével, a munkahellyel, ne munkatársainak panaszkodjon, hanem forduljon feletteséhez!
  • Kerülje a személyeskedő konfliktusokat!

 

A munkaszerződésről

A munkaszerződést alapvetően két fél köti meg: a munkáltató és a munkavállaló.

A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, melytől kezdve a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, a munkáltató pedig köteles a munkavállalót foglalkoztatni és számára munkabért fizetni. A munkaszerződést írásban kötik meg.

 

A munkaszerződés általános tartalma

A munkaszerződésben a munkáltató és a munkavállaló megállapodnak az alábbiakban:

  • a munkavállaló alapbérében, alapbéren túli munkabérében és egyéb juttatásokban,
  • a munkavállaló munkakörében,
  • a munkaviszony tartamában (határozott vagy határozatlan idő),
  • a munkahely konkrét helyét illetően,
  • a napi munkaidőben,
  • a próbaidőben (mely általában 3 hónap),
  • a munkaviszony kezdetének napját illetően,
  • a munkáltatóra és a munkavállalóra vonatkozó felmondási idő megállapításának szabályában,
  • a munkáltatói jogkör gyakorlójában személyében.

A munkaszerződés mellett munkaköri leírást is aláírja mind a munkáltató és mind a munkavállaló, melyben a munkakörbe tartozó feladatokat rögzítik.
A szabadság mértékét, számítási módját és kiadását a szabadságos kartonon rögzítik. A szabadság alapszabadságból és pótszabadságból áll. A megváltozott munkaképességű, vagy fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy vakok személyi járadékára jogosult munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár.
Ha a munkáltató és a munkavállaló a kötelező elemeken kívül más munkafeltételben nem állapodnak meg, az azt jelenti, hogy a munkaviszonyra a jogszabályokban meghatározott feltételek vonatkoznak.

 

Jogok és kötelezettségek

A munkavállaló köteles

  • a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni,
  • és a munkaideje alatt a szerződésben meghatározott munkát szakértelemmel és gondossággal elvégezni,
  • a munkatársaival együttműködni.

 

A munkavállalónak joga van

  • a munkabérét megkapni, melyről a munkaszerződésben megállapodtak,
  • a törvényben megszabott szabadságát kivenni (a törvényi előírások alapján).

A munkáltatóknak lehetősége van – a törvényben meghatározott módon és feltételekkel - rehabilitációs mentort alkalmazni. (Mmtv. 22/A. §) A foglalkozási rehabilitációs mentori szolgáltatásba az alábbi tevékenység tartozhatnak (Mmr. 2. sz. melléklet):

  • „a képzésben részesülők benntartásának segítése,
  • a lemorzsolódás elkerülése, a munkahelyi környezetbe történő beilleszkedés elősegítése,
  • a betanítás, a munkahelymegtartás segítése,
  • az utókövetés, valamint
  • az egyéni rehabilitációt támogató, segítő szolgáltatások szervezése, az életvitelt, munkavállalást segítő eszközök hozzáférésének szervezése a mentor által”,
  • a mentor segíti „a munkaerő-piaci integrációt és a munkaadók befogadóvá válását a megváltozott munkaképességű személyek iránt”.

 

A munkáltató köteles

  • a munkavállalót a munkaszerződés szerint foglalkoztatni, és a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani (pl: munkaeszköz, munkaruha),
  • a munkavállaló alkalmassági vizsgálatának költségeit fedezni,
  • a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára, fejlettségére, egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. A munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának változására tekintettel köteles a munkafeltételeket megfelelően módosítani,
  • a munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit,
  • a fogyatékossággal élő személy foglalkoztatása során gondoskodni kell az ésszerű alkalmazkodás feltételeinek biztosításáról.

 

Munkaszerződés módosítása

  • A munkaszerződés csak közös megegyezéssel módosítható.
  • A munkáltató nem alkalmazhat semmilyen kényszert vagy retorziót a munkavállalóval szemben, ha a munkavállaló nem egyezik bele a munkáltató által javasolt módosításba.
  • Ha a módosítást a munkáltató rákényszeríti a munkavállalóra, vagy bármelyik fél a módosítás során megtéveszti a másik felet, a módosítási megállapodásuk 30 napon belül megtámadható a bíróságon.
  • Ha a munkavállaló szeretné a munkaszerződést módosítani, a javaslatára a munkáltató 15 napon belül köteles írásban válaszolni.
  • A munkaszerződés módosítása is csak írásban történhet.

 

A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

Munkaviszony alapvetően az alábbi módok szerint szűnhet meg:

  • határozott idő lejártával,
  • közös megegyezéssel,
  • felmondással,
  • rendkívüli felmondással.

Próbaidőn belül nem kell megindokolni és nincs felmondási idő sem.
Próbaidőn túl viszont a közös megegyezés kivételével a munkáltatónak meg kell indokolnia a felmondást. Ha a munkavállaló mond fel rendkívüli felmondással, neki is indokolnia kell a döntését.

 

Az akkreditált foglalkoztatók

A rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásban részesülő személy fejlesztő, akkreditált vagy nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatás keretében tud elhelyezkedni.
Az előbbi két foglalkoztatási forma „célja, hogy minden megváltozott munkaképességű munkavállaló a számára legideálisabb környezetben, foglalkoztatási formában és munkakörben dolgozzon, ahol esélye van arra, hogy tudatos, célzott fejlesztéssel foglalkoztathatósága javuljon, és adott esetben reálissá váljon a következő foglalkoztatási szint elérése.

  • A fejlesztő foglalkoztatás keretében a munkakészség fejlesztésén, munkatípusok kipróbálásán, munkaszocializáción van a hangsúly.
  • Az akkreditált foglalkoztatás ezen már túlmutat: a megmaradt készségek hasznosítását és fejlesztését tűzi ki célul a nyílt munkaerőpiaci érvényesülés érdekében.” (NFSZK, 2021)

Az akkreditált munkáltatók a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását rehabilitációs foglalkoztatás keretében biztosítják. (Mmr. 2. §) Foglalkozási rehabilitációs szolgáltatást kötelesek nyújtani a munkavállalóiknak. E körbe tartoznak az alábbi tevékenységek (Mmr. 2. és 3. melléklet):

  1. munkavállalók részére:
    • egyéni tanácsadás:
      • foglalkozási rehabilitációs információ nyújtása,
      • foglalkozási rehabilitációs tanácsadás,
      • foglalkozási rehabilitációs célú munkatanácsadás, és - álláskeresési tanácsadás,
      • foglalkozási rehabilitációs célú pályatanácsadás,
      • pszichológiai tanácsadás,
      • foglalkozási rehabilitációs mentori szolgáltatás,
    • csoportos tanácsadás:
      • foglalkozási rehabilitációt elősegítő álláskeresési technikák tréning,
      • képzésre történő fejlesztő felkészítés,
      • foglalkozási rehabilitációt elősegítő újraorientáló foglalkozás,
  2. munkaadók részére:
    • rehabilitációs foglalkoztatási tanácsadás,
    • foglalkozási rehabilitációs célú érzékenyítés,
    • foglalkozási rehabilitációs állásbörze,
  3. munkaadók és a munkavállalók részére:
    • foglalkozási rehabilitációs célú munkaközvetítés.

 

Az akadálymentesítéshez tartozó jogokról

A fogyatékossággal élő személyek társadalmi integrációjához szükséges a minél teljesebb körű (fizikai, jogi, gazdasági és szociálpszichológiai) akadálymentesítés. A munka világához kapcsolódva az akadálymentesítést több törvény is előírja.

 

Akadálymentesítés a foglalkoztatásban

„A fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult.” (Fot. 15. §)

„A munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így különösen a munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakítását.” (Fot. 15. §) „Olyan munkahelyek létesítésénél, ahol mozgáskorlátozott vagy egyéb testi fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak, a fizikai környezetnek illeszkednie kell az emberi test megváltozott tulajdonságaihoz.” (Mvt. 19. §)

„A megváltozott munkaképességű (fogyatékos) munkavállalók részére munkahelyükön biztosítani kell az egészséges és biztonságos munkavégzésükhöz szükséges, általuk felismerhető jelzéseket.” (SzCsM-EüMr. 21. §)

„A munkáltató a fogyatékos személy munkához jutásának elősegítése érdekében - a felvételi eljárás során - köteles biztosítani az egyenlő eséllyel hozzáférhető környezetet.” (Fot. 15. §)

Ha a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása az integrált foglalkoztatás keretében nem megvalósítható, úgy számára a munkához való jogát lehetőség szerint biztosítani kell. Ilyen munkahelyek az akkreditált munkáltatók, a fejlesztő foglalkoztatást végző foglalkoztatók. (Fot. 16. §)


További részletes információk: