Elsődleges munkaerő-piaci munkaadók

Elsődleges munkaerő-piaci munkaadók

 

A legtöbb megváltozott munkaképességű embernek (120.000 munkavállaló) az elsődleges munkaerőpiacon működő munkaadók adnak munkát. Az integrált foglalkoztatás színtere a nyílt munkaerőpiac, amelybe egy civil szervezettől az önkormányzaton át a multinacionális vállalatig mindenféle típusú munkaadó beletartozhat létszámtól és tevékenységtől függetlenül.

Az állam különböző pénzügyi és adózási eszközökkel és támogatásokkal segíti, ösztönözi a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását a nyílt munkaerőpiacon.

 

1. Rehabilitációs hozzájárulás

A 25 fő feletti munkavállalói létszámmal rendelkező munkaadók legfontosabb pénzügyi ösztönzője, hiszen egy megváltozott munkaképességű munkavállaló alkalmazása révén közvetve 2022-ben 1,8 millió Ft/fő összegű költségcsökkentés/kedvezmény érhető el évente.

Ha a foglalkoztatottak tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszáma a 25 főt meghaladja, és ha ebből a megváltozott munkaképességű munkavállalók száma nem éri el a létszám 5 %-át (kötelező foglalkoztatási szint), a minimálbér összegének kilencszeresével megegyező rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie a munkaadónak. A rehabilitációs hozzájárulás 2022. évi összege 1.800.000 Ft/fő/év (amely minden évben a minimálbér emelkedésével párhuzamosan emelkedik). Amennyiben a munkaadó a kötelező foglalkoztatási szintnek megfelelő létszámú megváltozott munkaképességű személyt alkalmaz, mentesül a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól. Ez alapján könnyen kiszámolható, hogy a megváltozott munkaképességű személy alkalmazása a hozzájárulást fizető munkaadók számára a megváltozott munkaképességű munkavállaló bérköltségén bekövetkező megtakarítás alapján nagymértékű ösztönzést jelenthet. 

További információk:

(2011. évi CXCI. törvény)

Amennyiben nagy létszámú (pl. 200 főt foglalkoztató) munkaadóról beszélünk, egyértelmű indíték a rehabilitációs hozzájárulás racionalizálása minél több megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásával (a kvótaként előírt 10 fő foglalkoztatása = 18 M Ft költség megtakarítást jelent).

 

 

A rehabilitációs hozzájárulás költségoptimalizációs hatásának bemutatása
a 2022-ben érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) alapján

A foglalkoztatási költségek alakulása egy MMK és egy ép munkavállaló esetében

2021. január 1-jét követően már rehabilitációs mentor munkakörben dolgozó munkatársak foglalkoztatásával is kiváltható a rehabilitációs hozzájárulás összege a jogszabályban meghatározott mértékben. Ennek feltétele, hogy a mentor a munkaszerződése szerint, a jogszabályban meghatározottak alapján látja el rehabilitációs mentori tevékenységet, és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.

További információk:

 

A munkaadók a HRPortál kalulátorával vagy az Érték Vagy! Portál rehabilitációs foglalkoztatási kalkulátorával könnyedén kiszmíthatják a fizetendő rehabilitációs hozzájárulás összegét, és a MMK foglalkoztatás révén megvalósítható adóoptimalizálás hatásait.

 

2. Szociális hozzájárulási adó kedvezménye

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása esetén teljes körű járulék (SZOCHO) kedvezmény vehető igénybe minden munkaadó számára a komplex minősítésről szóló érvényes dokumentum vagy az ellátásról szóló határozat alapján.

Más célcsoportok mellett a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak után is adókedvezmény vehető igénybe, ami a megállapított adóalap – de legfeljebb a minimálbér kétszeresének – 15,5 %-a. Az adókedvezmény érvényesítése szempontjából megváltozott munkaképességű személynek számít

a) a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű egészségi állapottal rendelkező személy, vagy

b) az átfordult ellátásban részesülő személy, vagyis aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és az Mmtv. 32-33. §-a, 19. § (1a) bekezdése vagy 38/C. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül.

További információk:

(2018. évi LII. törvény)

A többi, hátrányos helyzetű célcsoporthoz hasonlóan a megváltozott munkaképességű személyek gyakorlatilag a bruttó bérköltségen foglalkoztathatóak – csökkentve a munkaadó-járulék befizetését

 

3. Társasági adóalapot csökkentő tétel

Azoknál a vállalkozásoknál alkalmazható, akiknél az átlagos állományi létszám nem haladja meg a 20 főt. Megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása esetén az adózás előtti eredmény csökkenthető személyenként, havonta a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér, de legfeljebb az adóév első napján érvényes minimálbér összegéig (bruttó 161.000 Ft).

(1996. évi LXXXI. törvény)

 

4. Vállalkozói bevételt csökkentő tétel (személyi jövedelemadó)

Ha az egyéni vállalkozó 50%-ban megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat, a vállalkozói adóalap meghatározásánál a vállalkozói bevétel csökkenthető az alkalmazottnak fizetett bérrel (Ft/hó/fő), de legfeljebb a hónap első napján érvényes minimálbérrel.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 8. pontja (a továbbiakban: Katv.) különbséget tesz főállású és főállásúnak nem minősülő kisadózók között. A Katv. meghatározása szerint főállású kisadózónak tekinti a kisadózót. Kivételt képez az a kisadózó, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:

a) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és az Mmtv. 32-33. § alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül;

b) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű. A Katv. 8. § (2) bekezdése alapján a kisadózó vállalkozás a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25.000 Ft tételes adót fizet. A kisadózó vállalkozások ezen összeg megfizetésével mentesülnek a Katv. 9. §-a alapján tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggő alábbi közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek alól:

  • vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése;
  • társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése;
  • a személyi jövedelemadó és járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése;
  • szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése.

(1995. évi CXVII. törvény)

 

5. Foglalkozási rehabilitációs projektek

A Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet által működtetett EFOP-1.1.1-15 "Megváltozott munkaképességű emberek támogatása" kiemelt projektben a források kimerüléséig elérhető a támogatott foglalkoztatás eszköze:

További információk:

 

6. Foglalkoztatást bővítő támogatások

A munkaügyi szervezet (Megyei Kormányhivatal Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya) által nyújtható bér-, és bérköltség támogatás a Nemzeti Foglalkoztatási Alap és/vagy az Európai Uniós források terhére a TOP, GINOP projektekből. A támogatások új megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához nyújtanak bér jellegű támogatást a támogatási feltételrendszernek megfelelő munkaadók számára.

További információk: