A látássérült személyek foglalkoztatásának sajátosságai

A látássérült személyek foglalkoztatásának sajátosságai

 

A célcsoport meghatározása

Azt a személyt tekintjük látássérültnek, aki nem képes vizuális ingerek befogadására, illetve alig látóként látásmaradványa olyan mértékben hiányzik, hogy kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes és látása műtéti úton, illetve speciális segédeszközökkel sem helyreállítható, korrigálható.

A látássérülés lehet veleszületett vagy szerzett, ezen belül romló vagy végleges állapotú, mely során a szem működési zavarai növekvő tendenciát mutatnak vagy teljes mértékben megszűnnek. A szem működési zavarait a látással észlelt információk mennyiségi és minőségi hiánya jellemzi.

A látássérült fogyatékosság az alábbi kategóriákba sorolható:

  • gyengén látók,
  • alig látók,
  • vakok.

A fogyatékossági támogatásban, valamint a vakok személyi járadékában részesülő személyek az alig látók és a vakok csoportjába sorolhatók, melyek további altípusokra oszthatók. Az alig látó személyek között is megkülönböztethetünk fényérzékenyeket, ujjolvasókat és nagy tárgy látókat, akiket a vizuális információk megszerzésének teljes hiánya jellemez, amely speciális optikai eszközzel sem korrigálható, míg a vak személyek fényérzékelésre is képtelenek. Az alig látók esetében a látásmaradvány a téri tájékozódásban jól használható, mely fejleszthető, ezáltal a fogyatékosság következményeként meghatározott mozgáskoordinációs zavarok és magatartásproblémák megelőzhetők, illetve csökkenthetők. A munkavégzés szempontjából releváns, hogy a fiziológiás mérések mellett létezik az ún. funkcionális látás is, amit a látássérültek rehabilitációja során lehet felmérni (ezt a vizsgálatot az OFLÁK végzi).

 

A látássérült személyek foglalkoztatásának sajátosságai

Napjainkban a látássérültek rehabilitációja során funkcionális szemlélet érvényesül, amely nem a szakember vizsgálati eredményeit, hanem a látássérült ember tényleges, mindennapi élethelyzetekben megélt képességeit fogadja el mértékadónak. Hiszen a látássérültnek nem az orvosi szobában vagy más vizsgálati helyzetben kell teljesítenie, hanem a mindennapok feladataiban.

A látásfogyatékos személyekről általánosságban elmondható, hogy a vizuális ingerek hiánya miatt az öngondoskodáshoz és önellátáshoz szükséges egyéb érzékszerveik kifinomultabbá válnak.

A különböző térbeli, akusztikus és egyéb hatásokra való fogékonyságuk lényegesen megnő, szélesebb kiterjedésű információáramlásra képesek reagálni. A vizuális ingerek látáshiány kompenzálása miatt egyéb módon történő összegyűjtése szélesebb terjedelmű szóemlékezetet és rövidebb reakcióidőt eredményezhet. A látásfogyatékos személy fokozott figyelemkoncentrációja és emlékezőképessége miatt gördülékenyebben, pontosabban kommunikálhat ép társaihoz képest.
A látássérült személyek tudásukat, képzettségüket és tapasztalataikat kiegészítve kiválóan helyt tudnak állni a munka világában, hiánykompenzáló tulajdonságaikra építve.

A számukra felajánlható munkakörök jellemzően az iskolai végzettség és szakképesítés alapján az alábbiak lehetnek, de természetesen egyetlen esetben sem lehetséges általánosítani, az egyéni preferenciákat minden esetben figyelembe kell venni, így ezektől teljesen eltérő irányvonalak meghatározása is lehetséges, amikor a munkakör kiválasztására és a foglalkoztatás megkezdésére sor kerül.

  • Felsőfokú iskolai végzettség esetén a természettudományhoz kapcsolódó szakmák; számítástechnikai szakmák; szociális szolgáltatási terület (szociális munkás, szociálpolitikus, szociológus), tanácsadó szakmák, egészségnevelő, jogász;
  • Érettségit igénylő szakmák esetén a kereskedelmi ügyintéző; szállodai recepciós; telemarketinges; telefonos ügyfél-tájékoztató; szociális/mentálhigiénés asszisztens; számítástechnikai adminisztrációs foglalkozások;
  • Szakmunka esetén kertészeti foglalkozások; kézműves foglalkozások (bőrdíszműves, kosárfonó, könyvkötő); szolgáltatási jellegű foglalkozások (masszőr).

 

A látássérült munkavállalók speciális szükségletei a kommunikációban

  • az írott dokumentumokat helyettesíthetik hangfelvétellel, illetve számítógépes felolvasó szoftverrel vagy lapbeolvasóval, amely az írásos anyag gépre viteléhez, beszéddé alakításához nyújt segítséget;
  • a kontrasztos megjelenítés, mint az olvasást könnyítő szín és betű méret, az összekeverhető számok (3, 5, 6, 8, 9) eltérő betű-típussal való feltüntetése, tapintható jelölése is könnyíti a tájékozódást;
  • az átlagosnál nagyobb betűméret alkalmazása az írásos kommunikációban elvárható;
  • Braille-írást lehetővé tevő billentyűzet, Braille-nyomtató, Braille-tábla, Braille-írógép, Braille-tárcsázó bérlése, vásárlása az írásos kommunikációban és a munka elvégzésében kiemelt jelentőségű;
  • számítógép használata esetén nagyobb méretű monitor biztosítása szükséges;
  • nagyítóhoz, vagy nagyításra alkalmas berendezés használatához való hozzáférés biztosítása;
  • tapintható térképpel lehet segíteni a vak személyt a közlekedésben;
  • a tapintható gombjelzések;
  • telefonszám-felolvasó, hangvezérléses telefon;

  • a kollégák jelezzék érkezésüket, illetve távozásukat a látássérült kollégának;

  • a vak kollégával való közlekedés során az jelent segítséget számára, ha hagyjuk, hogy belénk karoljon, ne mi karoljunk belé;

  • a vak munkatársnak mindenkit egyenként kell bemutatni;

  • a vakvezető kutyák munkát végeznek, ezért csak gazdájuk engedélyével szabad hozzájuk nyúlni, megsimogatni őket.

     

Akadálymentesítési szükségletek látássérült személyek foglalkoztatásához: A különböző segédeszközök és segítő technológiák egy része ingyenesen is elérhető az érintettek számára, így ezek beszerzése nem jelent külön költséget a munkaadók részére (pl. a Windows 10 operációs rendszerben elérhető mind a képernyőnagyító, mind a képernyőn megjelenő szöveget felolvasó Narrátor funkció, vagy ingyenesen hozzáférhető más képernyőolvasó szoftver is).

A látássérültek részére a fizikai akadályok leküzdését számos műszaki megoldás és kialakítás segítheti a munkahelyen, ezeket a műszaki megoldásokat az akadálymentesítésre és adaptációra vonatkozó szakkönyvek és segédletek is pontosan bemutatják. Általánosságban elmondható, hogy látássérült dolgozók esetén fontosak a lekerekített sarkok, a jól érzékelhető, kontrasztos szegélyek és fogantyúk, az asztalfelületnek káprázat és tükröződésmentesnek, simának, a munkához igazodó, megfelelő méretűnek szükséges lennie.