#látássérült #nemzetközi #tanulmány #kutatás #alkalmazás

Jobban belegondolva, mintha egy segítő technológia találkozna a Szilícium-völggyel.

A kutatók szerint az okos sétabot egy napon segíthet a vakoknak eligazodni a látók számára kialakított világban – legyen az egy élelmiszerboltban egy doboz gabonapehely megvásárlása, vagy egy zsúfolt kávézóban a saját ülőhely kiválasztása.

„Nagyon szeretek élelmiszert vásárolni, és hosszú időt töltök ezzel az üzletben”, mondta Shivendra Agrawal, a Számítástechnikai Tanszék doktorandusza. „Sok ember ezt azonban nem teheti meg, és ez nagyon korlátozó lehet. Mi azt gondoljuk, hogy ez egy megoldható probléma.”

Egy októberben publikált tanulmányban Agrawal és az Együttműködő Mesterséges Intelligencia és Robotika Laborban dolgozó munkatársai egy lépéssel közelebb kerültek a megoldásához.

A csoport sétabotja a Walmart üzletben megvásárolható fehér-piros botokra hasonlít, azonban tartalmaz néhány kiegészítő funkciót: a kamera és a számítógépes látástechnológia segítségével a sétabot feltérképezi és kategorizálja a körülötte lévő világot. Ezután a fogantyúban lévő rezgések és olyan szóbeli utasítások segítségével irányítja a felhasználókat, mint a „nyúljon egy kicsit jobbra”.

Az eszköz nem helyettesítheti az olyan helyek átalakítását, mint például az élelmiszerboltok polcainak elérhetőbbé tétele, mondta Agrawal. Reméli azonban, hogy a csoportja prototípusa meg fogja mutatni, hogy a mesterséges intelligencia amerikaiak millióinak segíthet függetlenebbé válni.
„A mesterséges intelligencia és a számítógépes látás fejlődik, és az emberek arra használják őket, hogy önvezető autókat és hasonló találmányokat építsenek”, mondta Agrawal. „De ezekben a technológiákban megvan az a lehetőség is, hogy sok ember életminőségét javítsák.”

Foglalj helyet

Agrawal és kollégái először egy ismerős probléma megoldásával fedezték fel ezt a lehetőséget: Hova üljek?

„Képzeld el, hogy belépsz egy kávézóba”, mondta. „Nem akarsz leülni csak úgy valahová. Gyakran foglalsz helyet közel a falakhoz, hogy megőrizd a magánszférádat, és gyakran nem szeretsz szemtől szembe ülni egy idegennel.”

Korábbi kutatások felvetették, hogy ilyen jellegű döntések meghozatala elsőbbséget élvez a vakok és gyengénlátók számára. Hogy teszteljék: segíthet-e az okos sétabotjuk, a kutatók teljesen berendeztek egy kávézót a laboratóriumukban – különféle székekkel, vendégekkel és néhány akadállyal.

A kísérletben résztvevők vállára egy hátizsákot helyeztek, benne egy laptoppal, és magukhoz vették  az okos sétabotot. Megfordultak, hogy felmérjék a szobát a bot fogantyújához rögzített kamerával. Mint egy önvezető járműnél, a laptopon futó algoritmusok úgy azonosították a különböző jellegzetességeket a szobában, azután meghatározták az ideális ülőhelyhez vezető útvonalat.

A csoport eredményeiről ősszel számoltak be az Intelligens Robotokról és Rendszerekről szóló Nemzetközi Konferencián, Kiotóban, Japánban. A tanulmányban részt vett Bradley Hayes, számítástechnikai adjunktus és Mary Etta West, doktorandusz.

A tanulmány biztató eredményeket mutatott: az alanyok képesek voltak arra, hogy megtalálják a megfelelő széket a 12 különböző nehézségi fokozatú kísérletből tízszer. Eddig az alanyok mind látó emberek voltak bekötött szemmel. A kutatók azonban azt tervezik, hogy a technológia megbízhatóbbá válását követően vak vagy gyengénlátó emberek tesztelik a készüléket.

„Shivendra munkája a technológiai innováció és a hatásos alkalmazás tökéletes kombinációja, a navigáción túlmenően előrelépéseket tesz olyan alulkutatott területeken, mint a látássérült emberek segítése a társadalmi szabályok betartásában vagy a tárgyak megtalálásában és megfogásában”, mondta Hayes.

Vásárlásra fel

A következő feladat a csoport számára: élelmiszer vásárlása

Az új kutatásban, amelyet a csoport még nem publikált, Agrawal és a munkatársai az eszközüket egy olyan feladathoz illesztették, ami ijesztő lehet bárkinek: megtalálni és megfogni termékeket egy tucat hasonló kinézetű és hasonló érzést keltő választási lehetőséggel teli folyosón.

A csoport újra berendezett egy ideiglenes környezetet a laboratóriumukban, most egy élelmiszerpolcot néhány különböző gabonapehellyel. A kutatók a programjukba egy olyan termékfotókból álló adatbázist készítettek, mint a mézes-mogyorós Cheerios vagy az Apple Jacks dobozok. Miután a vizsgálati alanyok a polc felderítésére használták a sétabotot, kikeresték a kívánt terméket.

„Pontszámot rendel a jelenlévő tárgyakhoz, kiválasztva, hogy mi a legvalószínűbb termék”, mondta Agrawal. „Ezután a rendszer olyan utasításokat ad, mint a „mozogj egy kicsit balra”.”

Hozzátette, hogy eltart egy ideig, mire a csoport sétabotja igazi vásárlók kezébe kerül. Még össze szeretnék tömöríteni a rendszert, úgy tervezve, hogy egy botra erősített szabványos okostelefonról is lefusson. 

Az ember-robot interakciót kutatók azonban azt is remélik, hogy az előzetes eredményeik más mérnököket is ösztönöznek arra, hogy újragondolják, mire képes a robotika és a mesterséges intelligencia.

„A célunk, hogy kidolgozottabbá tegyük ezt a technológiát, de más kutatókat is szeretnénk a kisegítő robotikának ezen területére vonzani", mondta Agrawal. „Úgy gondoljuk, hogy a kisegítő robotikában megvan a lehetőség a világ megváltoztatására.”

Forrás: Disability Insider