Jelenleg a megváltozott munkaképességű emberek kevesebb mint fele dolgozik – világít rá a Profession.hu online lakossági felmérése. Az országosan reprezentatív, 1251 fős mintán alapuló felmérés szerint a megváltozott munkaképességű munkavállalóknak jelenleg 45 százaléka aktív, 43 százalékuk fizikai, 36 százalékuk szellemi munkát végez, 15 százalékuk pedig vezetői pozíciót lát el. Az utóbbiak döntő többségükben mozgássérült személyek közül kerülnek ki. A halmozott egészségkárosodással élő személyeket szinte csak fizikai munkakörökben alkalmazzák. 

A jelenleg aktív megváltozott munkaképességű személyek alig több mint egyharmada helyezkedik el a nyílt munkaerő-piacon, 43 százalékuk állami területen, 19 százalékuk a civil szférában talál megélhetést. 

A megváltozott munkaképességű munkavállalók munkakeresését nehezíti, hogy tartanak az elutasítástól, az egészségkárosodásuk miatti hátrányos megkülönböztetéstől. A felmérésben résztvevők tapasztalatai azonban ezen a téren a vártnál sokkal pozitívabbak, 82 százalékuk szerint a kollégáik el- és befogadják őket, támogató közegben dolgoznak, egyenlő bánásmódban részesülnek. Beszámolóik szerint a munkában töltött első napokban ez az arány alacsonyabb, 66 százalék, de a betanulási időszak végére 80 százalék fölé emelkedik. A munkavégzés hatékonyságát, eredményességét tekintve kulcsfontossággal bír, hogy elfogadó vagy elutasító a munkahelyi légkör.

A válaszadók 6 százaléka pozitív diszkriminációról számolt be, ha hibáztak, az átlagnál elnézőbbek voltak velük szemben, és nagyobb türelemmel vették őket kerül. A felmérésben résztvevők 16 százaléka tapasztalt az egészségi állapota okán negatív megkülönböztetést.

A megváltozott munkaképességű munkavállalók minél nagyobb arányú elhelyezkedését segítik a projektek, civil szervezetek, alapítványok által az egészségkárosodott emberek számára nyújtott szolgáltatások, tanácsadások, tréningek, személyre szabott álláskeresések, valamint a munkáltatók - mind vezetői, mind munkatársi szinten történő - érzékenyítése, a felmerülő problémákra és egyben azok megoldására való felkészítés, a beilleszkedés helyszíni segítése, majd az utánkövetés. Az esetek jelentős részében a munkavállaló kiválasztását megelőzően kulcsfontosságú a munkakör-elemzés, a munkakörök esetleges átalakítása annak érdekében, hogy a megváltozott munkaképességű személyek a megmaradt képességeiket használva teljes értékűen el tudják látni a rájuk bízott feladatokat. 

Összességében elmondható, hogy mindenképpen nyer az a munkaadó, aki kiaknázza a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásában rejlő lehetőséget.