Megjelent az Európai Bizottság stratégiája a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényre juttatásáért. A 2010–2020 közötti időszakra szóló, európai fogyatékosságügyi stratégia megnyitotta az utat az akadálymentes Európa felé. Az értékelés azt mutatja, különösen az akadálymentesítéshez és a fogyatékossággal élő személyek jogainak előmozdításához, de számos más területen is hozzájárult a helyzet javításához azáltal, hogy a fogyatékosságot kiemelt helyen kezeli az uniós napirenden.

A stratégia célja, hogy a következő évtizedben az EU-n belül és azon túl is jobbá tegye a fogyatékossággal élő személyek életét. E stratégia célkitűzései csak nemzeti és uniós szintű, összehangolt fellépéssel érhetők el, és a tagállamok, valamint a regionális és helyi hatóságok határozott elköteleződésére van szükség a Bizottság által javasolt intézkedések végrehajtása mellett.

Ez a stratégia figyelembe veszi a fogyatékosság sokféleségét, előmozdítja az interszekcionális megközelítést, és kezeli az identitások (nemi, faji, etnikai, szexuális, vallási identitások) metszéspontjában található, nehéz társadalmi-gazdasági vagy egyéb kiszolgáltatott helyzetben lévő, fogyatékossággal élő személyek előtt álló konkrét akadályokat.

A stratégia támogatja a zöld és digitális átállást és az egészséges Európát, ezáltal hozzájárul a fenntartható, reziliens, innovatív és méltányos Unió megteremtéséhez. Ez a Bizottság által elfogadott, a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv részét képezi. A megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelem érdekében elfogadott esélyegyenlőségi stratégiák kiegészítéseként a stratégia hozzá fog járulni az egyenlőségközpontú Unió megvalósításához és Európának az egyenlőtlenségek elleni küzdelemben, az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérésében és az emberi jogok előmozdításában globális partnerként betöltött szerepének megerősítéséhez.

A stratégia szól az akadálymentességről, 2021-ben belefoglalja az akadálymentességet és az inkluzivitást a megerősített uniós digitális kormányzati stratégiába, amely Európa-szerte az emberközpontú és felhasználóbarát digitális közszolgáltatásokra összpontosít.
 
Rögzítésre került, hogy a fogyatékossággal élő személyeknek valamennyi jogot másokkal azonos alapon kell gyakorolniuk, kiemelten a mobilitási készség és a demokratikus folyamatokban való részvétel előmozdítása érdekében.

A stratégia tartalmazza a tisztességes életminőség és önálló életvitel irányelveit. Megfogalmazza, hogy az önálló életvitel, a minőségi szociális és foglalkoztatási szolgáltatások, az akadálymentes és befogadó lakhatás, az egész életen át tartó tanulásban való részvétel, a megfelelő szociális védelem és a megerősített szociális gazdaság elengedhetetlenek ahhoz, hogy minden fogyatékossággal élő személy tisztességes életet élhessen.

A stratégia előirányozza a minőségi és fenntartható munkahelyekhez való hozzáférés elősegítését, valamint az új munkahelyek megszerzéséhez szükséges új készségek elsajátítására vonatkozó intézkedéseket. A képzések tekintetében biztosítani kell e fogyatékossággal élő személyek számára az oktatáshoz és a munkaerőpiac-orientált képzéshez való egyenlő hozzáférést a foglalkoztathatóság elősegítése érdekében.

A Bizottság 2022-ben az állami foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatával, a szociális partnerekkel és a fogyatékossággal élő személyeket képviselő szervezetekkel való együttműködésre irányuló, a fogyatékossággal élő személyek jobb munkaerőpiaci eredményeire vonatkozó csomagot terjeszt elő. A csomag támogatni fogja a tagállamokat a vonatkozó foglalkoztatási iránymutatások végrehajtásában és segíti a foglalkoztatási és integrációs szolgáltatások kapacitásainak erősítését, a munkaerő-felvételi kilátások előmozdítását.

A Bizottság felkéri a tagállamokat 2024-ig a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatási arányának növelésére, valamint a fogyatékossággal élő és a nem fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatási aránya közötti különbségek csökkentésére irányuló célok meghatározására. A 2030-ra meghatározott, kiemelt foglalkoztatási cél elérésének elősegítése érdekében, a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatási szolgálatai kapacitásainak megerősítése, és e célból a szociális partnerekkel és a fogyatékossággal élő személyek szervezeteivel folytatott munka fokozása, valamint az önfoglalkoztatóvá válás elősegítése is prioritásként szerepel.

Ezen túl említésre kerül a szociális védelmi rendszerek megerősítése, mely alapvető előfeltétele annak, hogy a fogyatékossággal élő személyek és családjaik számára a tisztességes életszínvonalhoz szükséges, megfelelő jövedelmet lehessen biztosítani.

Említésre kerül továbbá a egyenlő hozzáférés és megkülönböztetésmentesség, ezen belül is az igazságszolgáltatáshoz, a jogvédelemhez, a szabadsághoz és a biztonsághoz való hozzáférés javítása,  a szociális védelemhez, az egészségügyhöz, az oktatáshoz, valamint az árukhoz és szolgáltatásokhoz, többek között a lakhatáshoz való egyenlő hozzáférés joga, az inkluzív és akadálymentes oktatáshoz való hozzáférés joga, az egészségügyi ellátáshoz való fenntartható és egyenlő hozzáférés joga, a művészethez és a kultúrához, a szabadidős tevékenységekhez, a kikapcsolódást elősegítő tevékenységekhez, a sporthoz és a turizmushoz való hozzáférés javítása, valamint a biztonság és védelem javítása.

A stratégia hatékony megvalósítására vonatkozóan a Bizottság felszólítja a tagállamokat, valamint az összes uniós intézményt és ügynökséget, hogy a szakpolitikák, jogszabályok és finanszírozási programok kidolgozása, végrehajtása és nyomon követése során vegyék figyelembe a fogyatékossággal élő személyek szükségleteit.

Középpontba kerül a minőségi jogalkotás – a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezménynek való megfelelés a szakpolitikai döntéshozatalban, valamint fontos az együttműködés a tagállamokkal, és más regionális és helyi hatóságokkal.

Végül lényeges szempont, hogy a stratégia és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtásának támogatása érdekében az EU továbbra is elő fogja mozdítani az uniós finanszírozás tagállamok általi felhasználását a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben előírtaknak megfelelően.