#munkaerőpiac #rehabilitációs hozzájárulás #foglalkoztatás előnyei #Fülöp Attila #megmaradt képességek #Érték Vagy! Portál #rendezvény

Fülöp Attila úgy vélekedett, közbeszéd tárgyává kell tenni ezt a témát, mert "nagyon rossz helyzetből indultunk", hiszen 2011-ben mindössze 18% volt a MMK személyek foglalkoztatottsága. Kiemelte: a megváltozott munkaképességű emberek minősítési rendszere sokáig arra épült, hogy milyen készséget veszített el valaki, mekkora a munkaképesség-csökkenése. Filozófiai fordulat volt, amikor azt mondták, inkább arra az adottságra kell összpontosítani, amellyel az érintett hozzáadott értéket tud teremteni, melyek az érintett megmaradt képességei. Az államtitkár úgy fogalmazott: ezt foglalja úgy röviden össze a kormányzat, hogy "segély helyett munka".

Magyarországon ma 4,7 millióan dolgoznak, több mint 10 év alatt 1 millióval emelkedett a munkahelyek száma, ez 27 százalékos növekedés - közölte Fülöp Attila. Hangsúlyozta, hogy mindeközben a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásában sokkal nagyobb arányú volt a bővülés. Az államtitkár jelezte, hogy ma már európai uniós dokumentumok is tárgyalják a témát. A fogyatékosságügyi stratégia harmadik pillérre a foglalkoztatásra irányul, amely arra buzdítja az államokat: ne azt keressék, hogy milyen segélyeken keresztül oldják meg a megváltozott munkaképességű emberek élethelyzetét, hanem biztosítsanak nekik jó állást, megélhetést.

Ennek érdekében különböző foglalkoztatás bővítését segítő kormányzati ösztönzők állnak rendelkezésre, amelyek közvetetten segítik az egészségkárosodott emberek számára történő munkahely teremtést. A rehabilitációs hozzájárulás lényege, hogy amennyiben a 25-nél több embert foglalkoztató cégek nem alkalmaznak a létszám 5 százalékban megváltozott munkaképességűeket, akkor ahány fő hiányzik az 5% eléréshez, annyiszor 1,8 millió forintot (a minimálbér 9-szeresét) kell befizetniük az államkasszába.

Ugyanakkor ezzel párhuzamosan több mint 8 ezer munkáltató érvényesít szociális hozzájárulási kedvezményt 46 ezer megváltozott munkaképességű foglalkoztatott után - ismertette az államtitkár.

Ezen túlmenően Fülöp Attila arról is beszélt, hogy a munkahelyi mentorok rehabilitációs hozzájárulásba történő elszámolhatósága mellett tavaly novemberben indították el az Érték Vagy! Portált a megváltozott munkaképességű emberek álláskeresésének segítésére, a munkaadókkal történő kapcsolatteremtési lehetőségek bővítése érdekében. Az intelligens, innovatív platformra már több mint 670 cég és 4300 álláskereső regisztrált - közölte.

Megnyitójában Nagy Elek, a BKIK elnöke azt mondta, hogy közel áll a szívükhöz a megváltozott munkaképességű emberek ügye. Tavaly ősszel indították el a munkaadóknak szóló rehabilitációs foglalkoztatási tanácsadás programot a kamaránál, amellyel az érintettek megbecsültségét akarják növelni, megpróbálják őket elindítani az öngondoskodás útján - tette hozzá. Céljuk, hogy a budapesti vállalkozások rájöjjenek: potenciális munkavállalók várnak rájuk, ami új lehetőségeket jelent a piacon. Nagy Elek úgy vélekedett: ha a cégvezetők megbecsülik az embereket, akkor ezt vissza is kapják.

„A BKIK mai konferenciájával még szélesebb körben kívánjuk a vállalkozások figyelmét ráirányítani az MMK-s munkavállalók alkalmazásának lehetőségére és megismertetni velük, hogy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása – a társadalmi felelősségvállalás mellett – a cégek, vállalkozások számára milyen szakmai, pénzügyi és szociális előnyöket hordozhat magában. Fel kívánjuk hívni a figyelmüket arra is, hogy munkaerőigényükre ezen rétegből is találhatnak maguknak lojális, terhelhető munkatársakat” – mondta el a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Az előadások keretében elsőként a BKIK Projektmenedzsment Irodájának vezetője Harsányi Mónika tartott előadást a Bridge To Benefits projektről, amely révén a résztvevők megismerhették az innovatív felelős vállalkozásokat segítő, idei évben is meghirdetett mesterkurzust, mentor és workshop programot. Daczi Péter, a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet képviseletében bemutatta a jelen lévőknek az Érték Vagy! Portál létrehozásának főbb motívumait, a portál innovatív megközelítését, illetve hogy miként használhatják azt a munkaadók a célcsoport toborzásában.

Juhász Márton, a Magyar Református Szeretetszolgálat ügyvezető igazgatója az egyházak, ezen belül a Református Szeretetszolgálat rehabilitációs foglalkoztatással kapcsolatos tevékenységéről és hozzáadott értékéről nyújtott betekintést. A BKIK által tavalyi évben indított, munkaadóknak szóló rehabilitációs tanácsadási tevékenységéről Kovács Ibolya, rehabilitációs szakértő első kézből osztotta meg a szolgáltatás keretében felmerülő, gyakori vagy fontosabb kérdésekre adható megfelelő válaszokat, a munkahelyen történő rehabilitáció fontosságát kiemelve. A szünet után Szalai Piroska, munkaerőpiaci szakértő a foglalkoztatási helyzetképet mutatta be a résztvevőknek, majd dr. Barta Tamás, c. főiskolai tanár a vállalkozások és a vezetők - megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására történő - felkészítéséről tartott előadást.

Gyakorlati oldalról 3 szervezet mutatta be, hogy saját területükön miként segítik elő, vagy valósítják meg az MMK munkavállalók foglalkoztatását: Lublóváry Era Bella munkaerőpiaci tanácsadó a Motiváció Alapítvány foglalkozási rehabilitációs segítő szolgáltatási tevékenységéről beszélt, hogy hogyan valósítják meg a célcsoporttagok felkészítését majd segítik elő elhelyezkedésüket a munkaadóknál. Rosner Imre, a Szerencsejáték Zrt. Karitatív Hálózat osztályvezetője a Szerencsejáték Zrt. által működtetett eredményes foglalkoztatási stratégiát mutatta be, hogy miként érdemes egyszerre üzleti és emberi oldalról megközelíteni a kérdést, illetve a foglalkoztatás sikeres megvalósítása összetevőinek, kulcs tényezőinek és mérföldköveinek összefüggéseibe engedett bepillantást. Végezetül Bali Zsuzsanna, az Auchan Retail Magyarország Kft. humánerőforrás vezetője egy kereskedelmi nagyvállalat szempontjából világított rá arra, hogy miért eredményez win-win helyzetet az MMK kollégák foglalkoztatása, illetve a munkaadói márkaépítést, a munkavállalói és vásárlói szemléletformálást miként tudták összekapcsolni több, eddig már megvalósult kampányukban.

Végezetül Lőrincz Gergely, a konferencia szervezője és házigazdája, a BKIK Kézműipari Tagozatának elnöke - megköszönve az előadók és a jelenlévők konferencián történő részvételét, valamint a szervezők munkáját - világított rá arra, hogy mennyire kifizetődő lehet a foglalkoztató szervezeteknek, ha a morális, a szervezeti és gazdasági előnyök közös többszöröseként belevágnak az MMK munkavállalók foglalkoztatásába, amelyhez jó példák és eszközök egyaránt adottak a mai konferencia alapján.

Forrás: MTI, BKIK

Fotó: Facebook