Intézkedéscsomag és eszköztár az MMK és fogyatékos személyek foglalkoztatásának javításáért

Intézkedéscsomag és eszköztár az MMK és fogyatékos személyek foglalkoztatásának javításáért


Összefoglaló

A fogyatékossággal élő és MMK személyek foglalkoztatásának elősegítése érdekében létrehozott intézkedéscsomag első lépéseként egy gyakorlati útmutatókat tartalmazó eszköztárat jelentetett meg az Európai Bizottság a tagállamok állami foglalkoztatási szolgálatainak fejlesztése érdekében.

2023. február 07.

 

#fogyatékosság #rehabilitációs hatóság #foglalkozási rehabilitáció #szolgáltatás #nemzetközi #módszertan

Az Európai Bizottság 2022. őszén jelentette meg a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatási csomagját, hogy támogatást nyújtson a tagállamok számára. A csomag célja, hogy az MMK és fogyatékossággal élő személyek társadalmi befogadása és gazdasági autonómiája minél magasabb szintre emelkedjen ezen célcsoportok foglalkoztatásának elősegítése révén.

Az EU-ban élő 42,8 millió fogyatékossággal élő személynek jelenleg csak a fele dolgozik. A foglalkoztatási csomag olyan nemzeti politikák kidolgozásában nyújt segítséget, amelyek bevonják a fogyatékos és MMK személyeket a tisztességes zöld és digitális átállás megvalósításába. A fogyatékossággal élő és MMK személyek foglalkoztatási arányának növelése és a foglalkoztatási szakadék csökkentése is hozzájárul a 2030-ra kitűzött kiemelt uniós célok eléréséhez a foglalkoztatással és a képzésben részt vevő felnőttekkel kapcsolatban.

A csomag a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló, 2021–2030 közötti időszakra szóló stratégia része, és összhangban van a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel.

Ennek részeként a Bizottság az alábbi (2023-ra tervezett) intézkedésekkel kíván segítséget biztosítani a tagállamok számára:

  • Foglalkoztatási és integrációs szolgáltatások kapacitásának erősítése
  • A munkaerő-felvételi perspektívák népszerűsítése pozitív cselekvéssel és a sztereotípiák elleni küzdelemmel
  • Észszerű munkahelyi elhelyezés biztosítása
  • Fogyatékos személyek munkahely-megtartása: a krónikus betegségekkel összefüggő fogyatékosságok megelőzése
  • Foglalkozási rehabilitációs programok biztosítása betegség vagy baleset esetén
  • Minőségi munkahelyek feltárása a védett foglalkoztatásban és a nyílt munkaerőpiacra vezető utak kiépítése

Ezen intézkedésksorozat első lépése volt az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok Európai Hálózata által készített „Gyakorlati eszköztár az állami foglalkoztatási szolgálatok megerősítéséhez a fogyatékossággal élő személyek munkaerő-piaci eredményeinek javítása érdekében” című kiadvány bemutatása.

A kiadvány gyakorlati útmutatóként és eszköztárként konkrét példákat mutat fel az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok (ÁFSZ) számára, hogy miként mozdíthatják elő az MMK és fogyatékossággal élő személyek munkaerő-piaci részvételét a szervezeti tevékenységük és szolgáltatásai javítása révén. 

Ugyan az állami foglalkoztatási szolgálat kifejezés alapján egyértelműen a munkaügyi szervezetre asszociálhatunk, de Magyarországon az MMK és fogyatékossággal élő személyek munkaerő-piaci előrelépését segítő állami szervként a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat és a Rehabilitációs Hatóság párhuzamosan, egymást kiegészítve működik, így a jelen cikkben megfogalmazott javaslatok alanyaként – állami foglalkoztatási szolgálataként (ÁFSZ) – mindkét szervezet megjelenhet.

 

Az eszköztár célja, hogy tájékoztatást és iránymutatást nyújtson az ÁFSZ-nek a stratégiákkal és gyakorlatokkal kapcsolatban hat területen: 

  • az ÁFSZ-munkavállalókat célzó belső politikák,
  • szolgáltatások, 
  • aktív munkaerő-piaci intézkedések, 
  • ésszerű alkalmazkodás, 
  • felvilágosító programok és kapcsolattartás, 
  • partnerség. 

Mind vezetői, mind operatív ÁFSZ-szempontból az eszköztár gyakorlatorientált tudást biztosít az ÁFSZ-nek a fogyatékossággal élő személyek munkaerő-piaci eredményeinek javítása érdekében, tiszteletben tartva az egyenlő részvételhez való jogukat. Az Európai ÁFSZ-hálózat által kidolgozott eszköztár célja, hogy az ÁFSZ-ek magasabb szinten nyújtsanak segítséget és támogatást a veszélyeztetett társadalmi csoportok és a munkaerőpiacról kirekesztett személyek integrációjában.

Mivel az ÁFSZ-ek különböző hatáskörökkel rendelkeznek ezen a területen a szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos közvetlen felelősségük tekintetében, a szándék az volt, hogy az eszköztárat minden ÁFSZ elfogadhassa, függetlenül az adott működési modelltől. Az eszköztár különös figyelmet fordít a különböző ÁFSZ-ek konkrét tapasztalataira, de felhasználja más munkaerő-piaci szereplők és kutatások meglátásait is. Az eszköztár az eltérő nemzeti kontextusokon belül arra törekszik, hogy bemeneti információt biztosítson a stratégiák kidolgozásához vagy adaptálásához, valamint ösztönözze az ÁFSZ-eket új gyakorlatok meghonosítására.

Miért? 

Az 1. részben az eszköztár elmagyarázza, hogy miért van szükség az ÁFSZ-nek intézkedésre, megfelelő statisztikákkal, az EU szakpolitikai keretének bemutatásával és az ÁFSZ-szolgáltatások jelenlegi helyzetének áttekintésével.

Mit? 

A 2. részben az eszköztár inspirációt és útmutatást ad az ÁFSZ-ek számára a diszkrimináció leküzdésére és a fogyatékossággal élő személyek hatékony munkaerő-piaci részvételének elősegítésére használható eszközökről. Az útmutató hat cselekvési területre tagolódik – mindezt gyakorlati példák széles köre támasztja alá –, amelyek mind a belső, mind a külső intézkedésekre és gyakorlatokra kiterjednek.

Hogyan? 

A 3. részben az eszköztár azt az öt konkrét lépést tartalmazza, amelyeket az adott ÁFSZ követhet annak érdekében, hogy „eljuthasson a szándéktól a megvalósításig” a fogyatékos személyeknek nyújtott szolgáltatásaik megerősítése során. 

A kiadvány angol nyelven az alábbi PDF olvasóban megtekinthető vagy az alábbi linkről közvetlenül letölthető.

 

A dokumentum záró észrevételei:

  1. Az ÁFSZ kulcsszerepet játszik a fogyatékossággal élő személyek munkaerő-piaci részvételhez kapcsolódó jogaik érvényesítésében, az attitűdök, az intézményi és részvételi akadályok leküzdésében.
  2. Fontos, hogy az ÁFSZ-ek a fogyatékossággal élő személyeknek nyújtott foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások egyetemes vagy holisztikus megközelítését alkalmazzák, integrálva az összetett problémákkal küzdők foglalkoztatásának növelését célzó szolgáltatásokat. 
  3. Az ÁFSZ-nek törekednie kell annak biztosítására, hogy a támogató szolgáltatások személyre szabott tevékenységeket foglaljanak magukban, az ügyfelek egyéni igényeinek mélyreható értékelését követően.
  4. Az ÁFSZ-nek finomhangolnia kell a szolgáltatásait és intézkedéseit a célcsoport akadálymentes hozzáférése érdekében. Ezen túlmenően speciális szolgáltatások és intézkedések, valamint szervezeti feltételek biztosítása szükséges a célcsoport megfelelő szintű segítéséhez. Mérlegelni szükséges az egyénre szabott megközelítés és a célcsoportspecifikus megoldások alkalmazását. 
  5. Az ÁFSZ-nek partnerségben kell működnie a munkaerőpiac más szereplőivel, különösen a munkáltatókkal, a fogyatékossággal élőket képviselő szervezetekkel és a civil szervezetekkel. A partnerségek segítenek az ÁFSZ-nek holisztikus látásmódot és személyre szabott megközelítést megvalósítani, és kiegészítik a célcsoport kiszolgálásához szükséges szakértelmet.
  6. A fogyatékossággal élő személyek munkaerő-piaci részvételét támogató és elősegítő sikeres intézkedések és szolgáltatások kifejlesztése érdekében az állami foglalkoztatási szolgálatoknak elő kell mozdítaniuk a fogyatékossággal élő ügyfelek, a szakértő érdekeltek, az érdekképviseleti szervezetek és adott esetben a munkáltatók aktív részvételét a szolgáltatástervezési folyamat minden szakaszában.
  7. A szolgáltatásnyújtás univerzális és ezzel együtt testre szabott megközelítésének megvalósítása fontos lehetőségeket jelent az ÁFSZ számára a szervezeti tanulás vonatkozásában, hogy a szervezeti tudás megőrzése és átadása hatékonyan valósuljon meg a szervezeten belül.

Forrás:

 

 

A kiadvány borítója
Vissza