Hogyan segíthetjük az autizmussal élő személy interjúztatását?
Hogyan segíthetjük az autizmussal élő személy interjúztatását?
Előzetesen szerezhetünk a mentortól/családtagtól arról információt, hogy az autizmussal élő személy számára az idegen helyen való megjelenés és megfelelési helyzet milyen reakciókat válthat ki, és ezekben hogyan lehet segíteni őt az interjú során.
- Amennyiben az önéletrajzból kiderül, hogy autizmussal élő személy jelentkezett az állásinterjúra, abban az esetben érdemes elsősorban írásban tájékoztatni a pályázót az interjú időpontjáról, helyszínéről és körülményeiről.
- Abban az esetben, ha a jelentkezés során megadásra került a kísérő segítő személy (családtag, mentor) elérhetősége, célszerű érdeklődni, hogy milyen sajátos szükségleteket ajánlatos megteremteni az interjú alatt. Célszerű lehet az interjúkérdéseket előzetesen megküldeni a jelentkező és a segítő személy részére.
- Az interjú során olyan helyiség biztosítása szükséges, ahol nyugodt, csendes és kényelmes körülmények között beszélhetnek a jelölttel, a segítővel. A neonfény például zavaró lehet, mert nemcsak túl erős, de zajos is lehet. Fontos, hogy az interjúztatás közben ne lépjen idegen személy a terembe, ha mégis szükség lenne rá, azt előzetesen meg kell beszélni a jelölttel.
- Néhány autizmussal élő jelölt érzékenyen reagálhat az érintésre, így egy szimpla kézfogás is kellemetlen lehet számára, ezért a találkozáskor kézfogás helyett tanácsos megkérdezni, „Fogjunk kezet?”. A beszélgetés elején javasolt tisztázni, hogy a beszélgetés magázódási vagy tegeződési formában kerüljön megvalósításra, mivel előfordulhat, hogy az autizmussal élő személyt megzavarhatja a magázódási forma. A „Hol lakik?” kérdést ugyanis egy harmadik személyre vonatkozó, egyes szám harmadik személyben feltett kérdésként is értelmezheti, így az autizmussal élő pályázó reakciója a „Kicsoda?” visszakérdezés lehet.
- Egy autizmussal élő számára rendkívül fontos a kiszámíthatóság, ennek érdekében érdemes az interjú időkeretének előzetes közlése, továbbá az, hogy mi vár rá, annak sorrendisége. A teremben lehetőleg legyen egy falióra jól látható helyen.
- Az autizmussal élő jelentkezőt mindig kezeljük természetesen, akkor is, ha a beszélgetés alatt túl közel hajol, nem tart fenn szemkontaktust, nyíltan kimutatja érzelmeit, valamint, ha őszintén megmondja a véleményét másokról.
- Fontos, hogy az autizmussal élő személy biztatást kapjon az interjú folyamán, ezáltal a valós teljesítménye könnyebben lesz megismerhető. Ahhoz, hogy egy autizmussal élő személynek a legnagyobb esélye legyen a képességei bemutatására, érdemes kissé eltérni a szokásos interjúhelyzettől és egy konkrét munkapróbával összekötni. Így könnyebben kiderül, hogy miként teljesítene a jelentkező az adott munkakörben.
- Az interjú során érdemes tisztázni, hogy az autizmussal élő jelentkező számára mit jelent az akadálymentes munkahelyi környezet. Az interjú végén tanácsos megkérdezni, hogy „Van-e valami, amit nem kérdeztem, de el szeretne mondani?”, illetve „Szeretne-e Ön kérdezni valamit?”.
Milyen célravezető kérdéseket tehetünk fel az állásinterjún?
Az autizmussal élő személynek nehézséget okozhat a hagyományos interjúkérdés megválaszolása. Vannak olyan kérdések, amelyek értelmetlenek lehetnek számukra, mert azok túl elvontak vagy nincsenek megfelelően kifejtve. Pontosan megfogalmazott kérdéseket szükséges feltenni, érdemes kerülni az általános, nyitott kérdéseket.
A helyzet sikere a kiszámíthatóság és az érthetőség megteremtésén múlik. Fontos, hogy a kérdező viselkedése, az általa támasztott elvárások egyértelműek és következetesek legyenek.
Gyakorlati tanácsok:
- Pontosan megfogalmazott kérdéseket szükséges feltenni, kerülje az általános, nyitott kérdéseket. Például: „Mondjon valamit magáról!” túlontúl általános, és egy autizmussal élő jelentkező nem biztos, hogy el tudja dönteni, hogy mire is kíváncsi a munkáltató. Hasznosabb minél konkrétabban megfogalmazni, például: „Mondja el, hogy milyen feladatai voltak az előző munkahelyén!”
- Olyan kérdéseket tegyen fel, amelyek a jelentkező tapasztalataira utalnak és azokat a készségeket helyezze előtérbe, amelyek valóban szükségesek a munka elvégzéséhez. Például: „Az előző munkája során végzett iktatásokat? Pontosan hogyan végezte?”
- Kerülje az elméleti kérdéseket, mint például: „Mit gondol, hogyan tartana be egy határidőt, ha gyakran megzavarnák munkájában?” Jobban megfelel az alábbi kérdés: „Az előző munkahelyén hogyan végezte el feladatait, ha megzavarták a munkájában?”
- Hagyjon több időt a jelentkezőnek egy-egy kérdés megválaszolására, továbbá készüljön fel arra, hogy újabb kérdésekkel szükséges segíteni ahhoz, hogy minden fontos információra választ kaphasson.
- Szóljon a pályázónak, ha túl sokat beszél, hiszen előfordulhat, hogy nehezére esik eldönteni, mennyi információra van szükség. Egyszerűen mondja azt, hogy „Erről eleget beszélt, hadd tegyem fel a következő kérdést!”
- Készüljön fel arra, hogy az autizmussal élő személy gyakran szó szerint értelmezi a hallottakat, így próbáljon meg konkrét lenni. Például, amikor azt kérdezi, hogy „tudja-e, mitől döglik a légy?”- ne lepődjön meg, ha a válasz a „légycsapó” lesz.
- Készüljön fel rá, hogy a jelentkező nem biztos, hogy megfelelően használja a szemkontaktust, előfordulhat, hogy nem néz beszélgetőtársa szemébe. Ez nem jelenti azt, hogy az illető nem mond igazat, vagy el akar fedni valamit, csupán a jelentkezőnek így biztonságos.
A kísérő segítő személy hogyan és miben támogathatja munkánkat állásinterjú alatt?
Az állásinterjún elsősorban arra kell törekedni, hogy világos kommunikáció alakuljon ki az autizmussal élő személy és az interjúztató között. Ez a folyamat segítő, tisztázó és magyarázó közbeszólásokkal, kérdésekkel támogatható. A mentornak segítenie kell, hogy a jelölt megértse mi, miért történik, ezzel biztosítva a jelölt infokommunikációs akadálymentességét.
Vannak olyan autizmussal élő személyek, akik jobban teljesítenek az interjún, ha a szülő/mentor is elkíséri, aki szükség esetén átfogalmazza a kérdéseket és segít a megértésben. A mentornak segítenie kell, hogy a jelölt megértse mi, miért történik, ezzel biztosítva a jelölt infokommunikációs akadálymentességét.
A legtöbb autizmussal élő személy számára idegen, hogy miként „adja el magát”. Leginkább elmondja a teljes igazságot ahelyett, hogy csupán a jó oldalát hangsúlyozná, ahogy legtöbb ember tenné. Amennyiben lehetséges, előzetesen érdemes információt szerezni a szülődtől/mentortól arról, hogy az autizmussal élő személy számára az idegen helyen való megfelelési helyzet milyen reakciókat válthat ki, és ezekben hogyan lehet segíteni őt az interjú során.