Egyenlő esélyű hozzáférés és akadálymentesítés

Egyenlő esélyű hozzáférés és akadálymentesítés

Akadálymentesség, egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásakor

 

Akadálymentesítésről általánosságban

Jelenlegi környezetünk az emberek nagy csoportja számára jelentős számú akadályt tartalmaz, azaz nem akadálymentes. Az akadályokkal teli környezet használatával küszködnek az idősek, a betegek, a gyerekek, az egészségkárosodással élők, de még a kisgyermekekkel közlekedők is.

A cél az akadályok számának csökkentése, az egyéni különbségek figyelembevétele, ezáltal olyan akadálymentes környezet megteremtése, amely a fogyatékkal élő személyek környezethasználati lehetőségeit is figyelembe veszi, és mindenki számára kényelmesebb és biztonságosabb használatot tesz lehetővé, ebben segít az akadálymentesítés. További információt az akadálymentesítésről itt olvashat.

Az akadálymentesítés a fogyatékkal élők számára olyan feltételek biztosítását jelenti, mely kiküszöböli azokat a hátrányokat, melyeket fogyatékosságuk miatt el kell szenvedjenek. Más segítséget igényel egy mozgásában korlátozott, egy hallássérült, egy gyengén látó vagy akár értelmi fogyatékos embertársunk. Hasznukra lehetünk különféle eszközökkel, tudatos környezetformálással, és segítségünkkel.

Az akadálymentesítés olyan tudatos tevékenységek összefoglaló neve, melyek a különféle (fizikai, érzékszervi vagy értelmi) fogyatékossággal élők számára igyekszik olyan körülményeket biztosítani, amelyek lehetővé teszik számukra minden olyan tevékenység elvégzését, amelyben akadályoztatva vannak.

Az akadályok nélküli környezet megvalósítását több jogszabály is segíti.

 

Az akadálymentesítés célja

Az akadálymentesítés célja, hogy fogyatékkal élő embertársaink számára lehetővé tegye a szabad mozgást, tájékozódást, egy adott épület használatakor. Ezért az épületek tervezőinek kiemelt figyelemmel kell lenniük az akadálymentesítés szempontjainak betartásában. Olyan épületeket kell megalkotniuk, melyek megfelelnek ezen kritériumoknak. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás óta a fogyatékkal élő embertársaink megsegítése és az akadálymentesítés már nem csak figyelmesség, hanem kötelesség is. Ennek tükrében a már meglévő épületeket a megváltozott előírásoknak megfelelően kell akadálymentesíteni.

 

Akadálymentesítés típusai:

  • Épített környezet tudatos kialakítása vagy átalakítása, például mozgássérülteknek egy lépcsőn való feljutás lehetővé tétele vagy látássérülteknek a tájékozódás biztosítása.
  • Hallássérültek (hallókészüléket viselők) segítése kiépített indukciós hurok segítségével.
  • Az informatika területén az Internet használatának elősegítése, ami aztán lehetőséget ad az elektronikus közszolgáltatások használatára is.

A műszaki megoldások tekintetében megkülönböztetjük a személyi és intézményi akadálymentesítést.

  •  A személyi akadálymentesítés eszközei olyan mobil berendezések, amelyeket csak egyetlen személy használ, és mindig magával viheti (például hernyótalpas lépcsőnjáró).
  • Az intézményi akadálymentesítés eszközei fixen vannak telepítve, és több rászorulót is kiszolgálnak (például korlátlift vagy emelőlap).

 

Egyenlő esélyű hozzáférés

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján az egyenlő esélyű hozzáférés:

  • a szolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele - az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal - mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető,
  • az épület egyenlő eséllyel hozzáférhető, ha mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára megközelíthető, a nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésének megfelelően használhatók,
  • az információ egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha az mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető, az ahhoz való hozzájutás pedig az igénybe vevő számára akadálymentes.


A fentiek biztosításához szükséges

2007. évi XCII. törvény a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről 2. cikke alapján az

Ésszerű alkalmazkodás

Az elengedhetetlen és megfelelő módosításokat és változtatásokat jelenti, amelyek nem jelentenek aránytalan és indokolatlan terhet, és adott esetben szükségesek, hogy biztosítsák a fogyatékossággal élő személy alapvető emberi jogainak és szabadságainak a mindenkit megillető, egyenlő mértékű élvezetét és gyakorlását.

Egyetemes tervezés

A termékek, a környezet, a programok és szolgáltatások oly módon történő tervezése, hogy azok minden ember számára a lehető legnagyobb mértékben hozzáférhetőek legyenek adaptálás, vagy speciális tervezés szükségessége nélkül. Az egyetemes tervezés nem zárhatja ki a fogyatékos személyek csoportjai számára szükséges támogató-segítő eszközök és technológiák indokolt esetben történő használatát.

Az egyetemes tervezés elvét, szemléletét az egyezmény emelte jogszabályi szintre, lényege: az adott termék, épület eleve úgy legyen kialakítva, hogy a lehető legtöbb ember számára használható legyen, kiszolgálja az igényeiket. Mindezt a tervező esztétikus megoldások alkalmazásával érje el, kerülve az ormótlan, stigmatizáló (megbélyegző) adaptációkat.

Akadálymentes épített környezet

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ának 1. pontjában meghatározottak szerint:
Akadálymentes az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük

 

Mozgásszervi fogyatékos személyek közlekedésének akadálymentesítése

A lépcsők, a magas szegélyek, a rossz minőségű utak, a keskeny ajtók, a szűk WC-k, belógó tárgyak, keskeny folyosók leküzdhetetlen akadályok lehetnek, illetve gátolhatják a mozgássérült, mozgásszervi fogyatékos személyek (pl. a mankót, támbotot, kerekesszéket használó emberek) közlekedését.
A mozgásszervi fogyatékos emberek épületen belüli és kívüli közlekedéséről az alábbiakban olvashat.

  • Az épület, létesítmény külső megközelítése

 Az épület, létesítmény bejárata közelében – legalább az OTÉK előírásoknak megfelelő számú és kivitelű – akadálymentes fenntartott parkolót szükséges létesíteni és azt megfelelő, a KRESZ szerinti közúti jelzőtáblával és/vagy útburkolati felfestéssel meg kell jelölni, A rámpákat, lejtőket a csapadék ellen védő tetőzettel, burkolattal, ha ez nem lehetséges, akkor azok járófelületét csúszásmentes (pl. érdesített) burkolattal kell ellátni. A járófelületeken eltérő színű, kontrasztos burkolati vezetősávot kell létesíteni az arra vonatkozó előírások szerint. Lásd még a burkolati vezetősáv pontot lentebb. A lépcsők éleit kontrasztos színű csíkkal kell megjelölni. A szintkülönbségek, szintváltások előjelzésére a lépcső és a járófelület színétől eltérő színű, csúszásmentes ragasztott, vagy festett csíkok, kontrasztos burkolati elemek, betétek használhatók. Szabadtéren csak víz- és fagyálló, csúszásmentes járólapok, burkolati elemek, betétek és rátétek alkalmazhatók sík, vagy vezetőbordás kivitelben.

 

Az épületen belüli közlekedés

  • Burkolati vezetősáv

Az épületen belüli közlekedési útvonalakon, (szélfogókban, fogadó- és előterekben, folyosókon, előadó- és más közösségi terekben stb.,) ki kell alakítani a járófelületekbe/re épített optikai és taktilis (tapintással érzékelhető) felületű vezetősávot. Ennek anyaga lehet ragasztott kemény szőnyegcsík vagy gumiszalag, kő, műkő vagy betonlap, (kopásálló burkolati elem,) illetve egyéb, anyagában, színben és felületminőségben a környezetétől látással, tapintással, vagy kopogtatással (lábbal vagy fehérbottal) jól elkülöníthető anyag. Színe erősen kontrasztos legyen, mert így a gyengénlátóknak is sokat segíthet. A vezetősáv járásirányra merőleges mérete, szélessége 60 +/- 1 cm, kiemelkedése maximum 0,5 cm lehet. A vezetősáv szélessége útszűkületekben (pl. átjárókban, ajtókban,) legfeljebb 40 +/- 1 cm-ig csökkenthető, mindkét oldalról 60 cm hosszúságú, szimmetrikusan szűkülő/bővülő, ék alakban kialakított szakaszokkal. A fallábazat folytonos, - a falfelület színétől kontrasztosan eltérő színű - festése is hordoz segítő információt az épületen belüli közlekedéshez, azonban burkolati vezetősávként nem fogadható el, azt nem váltja ki, csak kiegészíti.

  • Korlát

A lépcsők és lejtők mellett folyamatos, megszakítás nélküli korlátot kell felszerelni, amely a pihenők szakaszaiban sem ér véget. Ezek a környező burkolatok színétől való kontrasztos színre festése is fontos. A korlát nyújtson tájékoztatást a szint- és irányváltoztatásokról. LIFT A felvonók sík nyomógombjainak kicserélése síkból kiemelkedő számokkal és jelképekkel ellátott nyomógombokra. A nyomógombok mellé Braille-feliratú kiegészítő felületet kell felszerelni. A nyomógombtabló elhelyezése feleljen meg az akadálymentes felvonókra vonatkozó egyéb előírásoknak. A felvonók ajtajánál és belsejében világító, menetirány és szintjelző rendszert kell beszerelni, amelyet ki kell egészíteni az ugyanezen adatokat hangosan közlő tájékoztató berendezéssel.

  • Lejtő-rámpa

A lejtő szabadban legfeljebb 15%-os lehet.
Akadálymentes közlekedéshez a lejtőt és a rámpát úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a legfeljebb 17 cm-es szintkülönbség áthidalásához legfeljebb 8%-os (1:12) lejtésű legyen.
A 17 cm-nél nagyobb szintkülönbség áthidalásához legfeljebb 5%-os (1:20) lejtésű legyen, egy lejtőkar, rámpakar legfeljebb 0,45 m szintkülönbséget hidaljon át.
A lejtőkar, rámpakar indulásánál és érkezésénél legalább 1,50 m átmérőjű vízszintes szabad terület biztosított legyen. A többkarú lejtő, rámpa áttekinthető mellvéddel kerüljön kialakításra.
A lejtőhöz, rámpához két fogódzkodóval ellátott korlát legyen biztosítva a járófelülettől mért 0,70 m és 0,95 m magasságban, és az 1,50 m-nél szélesebb lejtőnél, rámpánál mindkét oldalon kapaszkodót kell elhelyezni és a pihenők mentén megszakítás nélkül tovább vezetni.
A szabadban csapadéktól védetten, ennek hiányában megfelelő csúszásgátló bordázattal legyen kialakítva, valamint, építményen belül a többkarú lejtő, rámpa legfeljebb 1,80 m szintkülönbséget hidalhat át.

  • Emelőgép, emelőlap

Az emelőgépek esetében a személyfelvonóktól eltérően a személyek szállítása szabadon vagy általában könnyű szerkezetes aknában függőlegesen mozgó, részben zárt (hátfal és oldalfalak) vagy teljesen nyitott platón, lapon történik. A beépítésük a személyemelő gépekre vonatkozó hatályos szabvány értelmében korlátozott, középületekben maximálisan 4,00 m emelő magasságig építhető be, továbbá teherbírása 220-300 kg, így sok esetben a súlyosabb kerekesszékek (általában az elektromos hajtású kerekesszékek, valamint idősek által használt háromkerekű kocsik, „scooterek”) és használóik szállítására nem alkalmasak.

 

Infokommunikációs akadályok

Nem megfelelő írott információk és a jelnyelvi tolmácsok hiánya gátolják a hallásfogyatékos, halláskárosodással és az intellektuális fogyatékossággal élő embereket is, akiknek az egyszerűen fogalmazott írott információk, könnyen értelmezhető piktogramok és ábrák járulnának hozzá az önálló életvitelhez. A társadalom, bármely tagjának, azonos jogokkal kell rendelkeznie. A fogyatékossággal, akadályozottsággal élő munkavállalóknak is joguk van a teljes emberi élethez, a véleménynyilvánításhoz, a kommunikációhoz, a képzéshez, munkához, előítélet és sztereotipizálás nélkül, a mozgásszabadsághoz és az elérhető közlekedéshez, munkahelyen az akadálymentes környezethez. Ha nem képes rá önállóan, akkor személyi segítő igénybevételével: a munkába járáshoz és a munkavégzéshez, a munkaeszközökhöz, felszerelések használatához.

  • Az ügyféltérben elhelyezett számítógépek

Amennyiben az adott intézményben az ügyfelek számára is elérhető valamilyen számítógépes szolgáltatás, akkor természetesen lehetővé kell tenni annak használatát a fogyatékos személyek, ügyfelek számára is. Elérhetővé kell tenni kerekesszékből, a siketek és nagyothallók számára el kell készíteni a fontosabb információkról a jelnyelvi változatot, valamint telepíteni kell rá a látássérült emberek számára használható képernyőnagyító és képernyőolvasó programot. Az intézmény honlapjának akadálymentesítésével párhuzamosan ügyelni kell az ügyféltérben levő számítógépen elérhető egyéb szolgáltatások elérhetővé tételére is. Például, ha a számítógépen valamilyen formanyomtatvány kitöltését lehet elvégezni, akkor nem elég a képernyőolvasó program telepítése: szükséges lehet a kitöltést segítő szoftver átalakítása is.

Néhány további szempont:

  • lehetőleg 19"-os LCD monitort kell alkalmazni,
  • aktív hangfal szükséges, fejhallgató kimenettel,
  • zsinóros, kényelmes fejhallgató,
  • hagyományos, esetleg nagygombos billentyűzet, kontrasztos billentyű-feliratozással, pl. fekete alapon fehér vagy sárga, esetleg zöld színű jelekkel,
  • egér, esetleg érintő képernyő,
  • az esetleges űrlapkitöltő programot egér nélkül is lehessen kezelni,
  • Windows (2000/XP/Vista, Windows 10) operációs rendszer esetén bekapcsolható állapotú „Kisegítő lehetőségek” (=„Accessibility”) program készlet.

 

  • Ügyfélhívó rendszer

Amennyiben az intézmény ügyfélhívó rendszert működtet, annak önálló használatát biztosítania kell a fogyatékos személyek számára is. Az ügyfélszámot kiadó eszköz legyen elérhető kerekesszékből, illetve a látássérült emberek számára is. Elsősorban a látássérült emberek számára okoz problémát továbbá, ha a soron következő ügyfél számát csak kiírják. A jó megoldás: a soron következő szám felolvasása, a kiírással egyidejűleg. A megértési nehézséggel élő személyek számára az eszköz használata ikonokkal segített legyen, vagy egy folyamatábra, illetve a megadott gombok funkciójának kijelzésével. Esetleg a sikeres használat érdekében jelezzék, hogy hol érhető el az a segítő személy, akihez segítségért lehet fordulni a problémával.

  • Veszélyforrások jelzése

A vészjelző berendezéseket el kell látni fényforrással, illetve fényjelzővel. A veszélyt a nemzetközileg elfogadott piros, vagy borostyánsárga (narancssárga) villogó fény jelezze. A fényjelzőket szemmagasságban, vagy a fölé kell elhelyezni minden forgalmas helyiségben. Fontos a mellékhelyiségek ellátása is ilyen fényjelző berendezéssel. Általában kétféle veszélyforrás létezik: statikus, helyi (a helyből, helyzetből adódó) és időszakos, véletlenszerű. Az első változat állandó, figyelmeztető jelzést, megelőzést igényel, a második változatnál mindenki által észlelhető és megérthető riasztásra és mentési, menekítési, menekülési utasításra van szükség. A létesítendő figyelmeztető-megelőző és a vészhelyzet-jelző, riasztó utasító rendszereket szakszerűen kell kialakítani és beszerelni, ideértve az létesítmények „zárt” tereiből kifelé szóló segélyhívó rendszereket is. A „zárt” helységekben, például szobában, liftben, fürdőszobában, különálló, vagy nyilvános WC-ben, öltözőben, könyvtárban stb. olyan kombinált segélyhívó, vészjelző rendszert kell létesíteni, amely például bombariadó vagy tűz esetén egyidejű hangjelzést, hangos és olvasható szöveges, ill. jelképi (piktogramos) riasztást, valamint egyértelmű útmutatást ad a követendő magatartásról is. A menekülési útvonalat és a fogyatékos személy által igénybe vehető segédeszközt, (biztonsági lift, lejtő, menekítő szék stb.) ill. a külső segítség helyét, igénybevételének módját tájékoztató táblákon és jelképekkel is ki kell jelölni! A segélykérés, a riasztás és a menekülési utasítás mindenki számára észlelhető és érthető legyen! A segélyhívó rendszert működtető kapcsoló szerkezetét úgy kell kialakítani, hogy az a zárt tér belső falain, a padlózat fölött, 25 – 30 cm-től felfelé, minden helyen elérhető legyen. A legegyszerűbb az un. körzsinóros rendszer, amelynél a falon körben kifeszített zsinórt bárhol, bármilyen irányban 1-2 cm-t elmozdítva, az működteti a végéhez kapcsolt, a bejárati ajtó keretének valamelyik felső sarkára szerelt zsinórkapcsolót és kiadja a segélykérő elektromos jelzést. A körzsinóros rendszerhez csak nyúlásmentes, (fémszálas,) az oldalfal színétől elütő színű zsinórt kell használni, amelyet a helység falán kb. 1,5 méterenként és a sarkokban a falban rögzített un. szemescsavarok gyűrűin végig fűzve kell vezetni. A zsinór kellő feszességét a zsinórkapcsolóval párhuzamosan beépítendő húzórúgóval lehet fenntartani. A segélyhívó rendszer használati utasítását – szöveges, vagy ábrás kivitelben – nagyméretű falitáblán olvashatóan és tapinthatóan a bejárati ajtó mellett kell a falon elhelyezni. A falra szerelt nyomógombbal, vagy lelógó húzózsinórral működtethető segélyhívó berendezés semmiféle akadálymentességi követelménynek nem felel meg, mivel a leggyakoribb baleset – az elesés – esetében a kapcsolót a padlón fekvő ember nem éri el. Az ilyen rendszer nem fogadható el akadálymentes megoldásként. A segélyhívó rendszerrel ellátott helység ajtaját kívülről pénzdarabbal nyitható, un. szállodai zárral kell ellátni.

 

Hallássérült emberek számára infokommunikációs akadálymentesítés

Siketek és nagyothallók számára (a vészjelző berendezéseken kívül,) a jelzőhangokat fényjelzéssé kell átalakítani. A készülék erős villanással hívja fel az érintettek figyelmét, valamilyen hangjelzéssel jelzett eseményre. Ide tartoznak: kapucsengő, vagy kaputelefon az épületbe történő bejutáshoz, ébresztőóra, villogó fényjelzéssel az otthonban lakó személy számára, ajtócsengő jelző, kopogásjelző, telefoncsengés-jelző, személyhívó, babasírás-jelző és füstjelző. A jelzőberendezések fénye villogó fehér legyen. A fenti eszközök készülékcsaládokban is kaphatók, de külön-külön is megvásárolhatók (például: Lisa: vezeték nélküli, Hajnal: vezetékes, Bellmann: fény- és rezgő funkció stb.). Bentlakó idős emberek esetén az étkezésre hívó jelzést is lehet fényjelekkel kiegészíteni.

  • Indukciós hurok (hangerősítő rendszer)

Ahol a halláskárosult személy hosszabb időt tölt célszerű indukciós hangerősítő rendszert használni. Az ép beszélő hangja egy, az épületben vagy helyiségben telepített, indukciós elven működő adóegységen keresztül jut el a halláskárosodott indukciós jelet venni képes hallókészülékéig. Ez a módszer kiküszöböli a környezeti zajt, tisztább és zavarmentes hangérzékelést tesz lehetővé, így könnyebbé válik a megértés.

 

Az értelmi fogyatékos vagy autista emberek számára infokommunikációs akadálymentesítés, kommunikációt segítő eszközök használata

A kommunikációs problémákkal küzdő fogyatékos emberek (pl. autisták, értelmi fogyatékosok, megértési- és/vagy közlési [kognitív] nehézséggel élők bizonyos csoportjai stb.) számára segítséget jelenthet, ha felkészülünk alternatív kommunikációs eszközök használatára is. Ilyen eszközök lehetnek például: kommunikációs kártyacsomag, (amely bizonyos egyszerű kommunikációs helyzetek áthidalására szolgáló piktogramokkal és írott formában is képes jelezni a felhasználó igényeit,) vagy az olyan speciális kommunikátor, amely számítógép segítségével képes hangos vagy írásos formában megjeleníteni a felhasználó piktogramként bevitt igényeit. Segítséget jelenthet a folyamatok előrejelzése is piktogrammal vagy különböző tárgyak használatával (folyamatábrák), illetve a napi teendők hasonló módon történő jelzése, például napirendi táblával. A könnyen érthető módszerrel elkészített leírások, nyomtatványok, hirdetőanyagok kihelyezése elősegíti az ügyfél önálló ügyintéző tevékenységét.

  • Kulcs személyek, személyi segítők

A kommunikációban akadályozott emberek számára sokszor csak egy olyan kulcsszemély, személyi segítő jelenthet info-kommunikációs akadálymentességet, aki ismeri az illetőt, bírja annak bizalmát, illetve reá szabottan képes a külvilág jeleit eljuttatni a fogyatékos emberhez és viszont.

  • Piktogramok

Az épületen belül a könnyebb tájékozódást és eligazodást segítő piktogramokat kell elhelyezni jól látható helyen és megfelelő magasságban. A piktogramok alkalmazása során törekedni kell a legteljesebb paletta alkalmazására annak érdekében, hogy személyre szabottan jusson el az információ a felhasználóhoz. Bizonyos esetekben például a piktogram fényképes, írott szöveggel kiegészített is lehet, de szabványos vagy közismert piktogramot fénykép nem helyettesíthet.

  • Könnyen érthető módszer használata

Az írott, illetve verbálisan átadott információk tekintetében a könnyen érthető módszer használatára kell törekedni, melynek szabályai megismerhetők például az ÉFOÉSZ szakembereitől. A könnyen érthető módszer használata elősegít az értelmi fogyatékos, illetve kommunikációjában akadályozott ember tájékozódását. Minden információ ilyen módon történő eljuttatása az érintettekhez elősegíti az önálló életvitel feltételeinek megteremtődését, például az adott intézmény házirendjének, belső szabályainak megismerését, közvetlenül, vagy nyomtatványok formájában.

  • Könnyen érthető módszerrel készülő hangostérkép

A látássérült személyek számára készült hangostérképek könnyen érthető módszerrel készült változata segítséget jelenthet a fogyatékos és a halmozottan fogyatékos ügyfelek számára is az ügyféltérben és az intézmény látogatható részeiben történő önálló eligazodásra. Fontos a különböző módszerek együttes, egymást erősítő alkalmazása, mely minden ügyfél számára az egyéni szükségleteknek megfelelő információt nyújtja.

  • Épületfunkciók színdinamikai elkülönülése

Az ajtókeretek festése a környező falfelület színétől kontrasztosan eltérő színű legyen. Az ajtólapok festése is különüljön el mind a környező falfelület, mind pedig az ajtókeretek színétől. A falak és nyílászárók eltérő színű festése jól használható az épületen belüli funkciók szétválasztására. Például, ha az épületben az étkezőhelyek, étkező helyiségek, de csak azok mindenütt azonos színűek, az épületen belüli elhelyezkedésüktől függetlenül, , és minden más funkciójú épületrészt ettől eltérő színnel jelezzük, különböztetjük meg.. A funkció-azonosító színes környezet, a színdinamika és tájékoztató ikonok együttes használata javasolt, mivel ezek az ügyfél biztonságérzetét erősítik.

 

Látássérült személyek infokommunikációs akadálymentesítése

  • Feliratok nagyított kiírása

Az ajtókon vagy falon elhelyezett síkírásos információkat nagyított és kontrasztos színekkel kell kiírni. Az ajtókon olvasható feliratok nagyított, kontrasztos változatát az ajtó mellett, a falon kell elhelyezni. A nagyított betűk minimum 3-5cm magasságúak, egyenes állásúak, talpatlan (pl.: Arial, Tahoma, Verdana) típusúak legyenek. Az információs táblákon az útvonalak, irodák, tárgyalók, (szobák, osztályok, képzések helyszínei, étkezők stb.) mellékhelyiségek, nevek, nyitvatartások, elérhetőségek stb. legyenek jól láthatóan és egyértelműen feltüntetve.

  • Kézinagyító vagy olvasótévé

A tájékoztató kiadványok, szerződések, formanyomtatványok elolvasása, illetve kitöltése és aláírása gyakori problémát jelent a gyengénlátó emberek számára. Ebben segít a digitális kézinagyító készülék, illetve az olvasótévé, amelyek a síknyomtatású dokumentumokat az egyéni igényeknek megfelelően (beállítható mértékben) felnagyítják, így könnyebben olvashatóvá teszik, illetve segítik a kitöltést, az adminisztrációt.

  • Braille-feliratok

A legfontosabb információkat (pl. helységek neve, nyitvatartás) Braille-írásos formában is meg kell jelentetni a síkírásos felirat mellett, vagy a síkírásos táblát fedő, átlátszó, kemény műanyag lemezen!

  • Braille-kiadványok

Az ügyfelek számára készített tájékoztató kiadványokat, brosúrákat, leírásokat a látássérült emberek számára értelmezhető verzióban is el kell készíteni és ugyanott el kell helyezni. Javasolt elkészíteni minden dokumentum nagyított síknyomtatású (egységesen 18 pontos Ajánlás az info-kommunikációs akadálymentesítésre - 22 - Arial vagy más, jól olvasható betűtípus használatával), illetve Braille-nyomtatású verzióját.

  • Tapintható térkép

Az épületen belüli tájékozódást megkönnyíthetik az intézmény elrendezését és a helységek elhelyezkedését bemutató tapintható térképek, melyek legkönnyebb és leggyorsabb tanulmányozására egy fix helyen elhelyezett pult létesítése javasolt. Ennek célszerű magassága 75 – 80 cm. Ez a térkép csak vázlatos legyen, jelezze a folyosók irányát, az ajtók sorszámát szintenként.

  • Hangostérképek biztosítása az épületen belül és kívül

Vakon minden lépést előre kidolgozott koreográfia szerint kell megtenni ahhoz, hogy el ne tévedjen vagy balesetet ne szenvedjen az ember. Egy-egy új útvonal megtanulásában nyújtanak segítséget a hangostérképek, amelyek segítségével a látássérült emberek könnyedén eligazodhatnak olyan útvonalon is, amelyen a látó emberek minden előkészület, illetve magyarázat nélkül is eltalálnának. Ezeket a térképeket látássérültekkel foglalkozó szakemberek készítik. Ehhez a helyszínen megismerkednek az adott közlekedési csomóponttal, a látássérült emberek szempontjai alapján átnézik a területet és kiválasztják a fehér bottal közlekedők számára legideálisabb útvonalat. Ehhez a legfontosabb szempont, hogy a fehér bottal közlekedők a legkevesebb akadállyal találkozzanak az út során, illetve olyan utat keresnek, amelyen a legtöbb állandó támpont található a tájékozódáshoz. A folyamat befejezéseként megszerkesztik, majd közzéteszik az útvonalakat leíró hangostérképeket.

 

Közszférához tartozó szervezetek honlapjainak és mobil alkalmazásainak akadálymentesítése

A témáról a 2018. évi LXXV. törvény a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről rendelkezik, a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről szóló, 2016. október 26-ai (EU) 2016/2102 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Ez az EU-s irányelv azt biztosítja, hogy a közszférához tartozó szervezetek az összes tagállamban ugyanazon akadálymentességi követelmények alapján tegyék hozzáférhetőbbé a honlapjaikat és a mobilalkalmazásaikat.

Az irányelv előírja, hogy minden tagállam, így Magyarország is léptessen hatályba olyan törvényeket, rendeleteket, amelyek megfelelnek ezen irányelvnek.
A közszférához tartozó szervezetek honlapjai és mobilalkalmazásai alapvetően a WCAG 2.1 szabvány „AA” szintű teljesítési feltételeinek feleljenek meg.

A közszférához tartozó szervezet honlapját és mobilalkalmazását úgy köteles kialakítani és folyamatosan működtetni, hogy a felhasználók számára akadálymentesen érzékelhető, kezelhető, érthető és informatikai szempontból stabil legyen.
Minden állampolgárnak – függetlenül attól, hogy ép vagy fogyatékos felhasználó – joga van a közszférához tartozó szervezetek honlapjaihoz és mobilalkalmazásaihoz akadálymentesen hozzáférni.

A törvény 3. § (2) bekezdésében az szerepel, hogy akkor vélelmezhető egy honlap vagy mobilalkalmazás akadálymentesnek, ha megfelel a közzétett harmonizált szabványoknak vagy azok részeinek.  (A harmonizált szabvány (az EN 301 549 V2.1.2 szabvány).
A törvény hatálybalépésének napjától akadálymentesnek kell lennie az összes olyan letölthető dokumentumfájlnak, ami a szervezet közfeladata ellátásával kapcsolatos alapvető információkat tartalmazza, illetve amit a törvény hatálybalépésének napja után tesznek közzé.

 

Akadálymentesítéssel kapcsolatos fogalom meghatározások

  • Adaptált épületelem

Az adaptált munkakörnyezet fejlesztése során meghatározott egység, ami tekintettel a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 21. §-ában foglaltakra – ide nem értve a munkavégzéshez szükséges eszközöket, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) 54. §-ában és 54/A. §-ában foglaltakra, az épületet közvetlenül körülvevő környezetben, épületben, épületrészben, önálló rendeltetési egységben, vagy helyiségben egymással közvetlenül összetartozó fejlesztést foglalja magába. PL.: épületelem: bejárat átalakítása, ami magába foglalja a bejárati ajtó és az oda vezető utak fejlesztését.

  • Adaptált eszköz

Olyan eszköz, ami tekintettel a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 21. §-ában foglaltakra – ide nem értve az épített környezetre vonatkozó kitételeket, a megváltozott munkaképességű munkavállalók munkavégzéséhez – az egészségi, és / vagy fogyatékos állapotukra tekintettel - közvetlenül szükséges, berendezés, vagy technológia (ide értve a szoftvereket is), melyek beszerzés, vagy átalakítás révén hozzájárulnak a megváltozott munkaképességű munkavállalók munkafeladatainak hatékony és teljes körű ellátásához.

  • Támogató technológiák/segédeszközök

A támogató technológia általános vagy gyűjtőfogalom, amely magában foglalja technológiák, berendezések, eszközök, összetett technikai berendezések, szolgáltatások, rendszerek, folyamatok és környezet átalakításának módszereit, technológiáit a fogyatékossággal élő és/vagy idős emberek számára, hogy felszámolja a társadalmi, az infrastrukturális és az egyéb akadályokat a függetlenség, a teljes társadalmi részvétel, az egyes tevékenységek biztonságos és könnyű elvégzése érdekében. (Kovács Gábor: Javaslat a hazai támogatóeszköz-ellátási rendszer átalakításához a külföldi modellek, valamint a hazai támogatóeszköz-ellátási rendszer működéséből eredő tapasztalatok tükrében, Budapest, 2012.)

A támogató-segítő technológia nemcsak mint lehetőség, hanem mint az önálló életvitel, az egyenlő esélyű hozzá-férés érdekében biztosítandó elem jelenik meg a fogyatékosságüggyel foglalkozó különböző szintű jogi dokumentumokban, a hazai jogrendszerben is. A 2007. évi XCII. törvény hatálybalépésével Magyarország elsők között ratifikálta a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt és a hozzá kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyvet.

  • Segédeszköz

A fogyatékos személy fizikai vagy érzékszervi képessége részleges vagy teljes hiányának részleges vagy teljes pótlását szolgáló eszköz.

  • Gyógyászati segédeszköz

Olyan átmeneti vagy végleges egészségkárosodással, fogyatékossággal élő ember személyes használatába adott orvos-technikai-, vagy ápolási technikai eszköz, amely használata során nem igényli egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy folyamatos jelenlétét.

  • Indukciós hurok

Egy speciális hangerősítő rendszer:
A tisztább és zavarmentes hangérzékelés érdekében azokban a helyiségekben, ahol a halláskárosult személy hosszabb időt tölt (nappali, TV szoba) célszerű indukciós hangerősítő rendszert használni. Ez a rendszer az adó-vevő elvén alapul: a kierősítésre szánt hang a helyiség padlóján vagy mennyezetén látható vagy eltakart módon körbefutó, hurkot alkotó vezeték segítségével - mint adó - a hurok belsejében mágneses indukciós teret hoz létre, amelyben az indukciós hangerősítő rendszerrel ellátott hallókészülékek a megfelelő állásba kapcsolva képesek közvetlenül a kívánt hangot venni és azt megfelelően felerősíteni

  • Jeltolmács

A jeltolmács információt közvetít. Feladata, hogy a magyar nyelv használói megértsék a magyar jelnyelv használóit, és fordítva. Fő feladata a jelentés lehető legpontosabb átadása. A Jelnyelvi Tolmácsok Országos Szövetsége rendelkezik egy Etikai Kódex-szel, amit minden tagjának kötelessége betartani. Ez az alapja a szolgáltatás színvonalának, a titoktartásnak és a semlegességnek.

 

 

Források:

Fogyatékosok Esélye Közalapítvány: Segédlet a komplex akadálymentesítés megvalósításához © P. Farkas Zsuzsa & Pandula András, 2007
Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány 2008. TÁMOP 1.1.1B 2. melléklet Komplex akadálymentesítési pályázatokhoz AJÁNLÁS az info-kommunikációs akadálymentesítésre 1. kiadás. https://www.rehabszakerto.hu/index.php/akadalymentesitesfogalmai