Az emberek körülbelül egyharmada él át súlyos pszichológiai traumát élete során. Ezt okozhatja baleset, természeti csapás, egy hozzánk közel álló személy halála, betörés vagy bármilyen erőszak, támadás, harcok. Háborúban a harcok megélése, az eddig ismert és szeretett világ összeomlása, az otthon elvesztése, a hozzátartozók halála, a folyamatos bizonytalanság és életveszély nyomot hagynak az ember pszichéjében. Aki menekülni kényszerül, annak pedig óriási megrázkódtatást jelent az otthon elhagyása és a jövőkép teljes elvesztése. Az traumát átéltek 10-15%-ánál alakul ki poszttraumás stressz szindróma (PTSD). Ezt a kifejezést főleg az amerikai veteránokkal hozzák összefüggésbe, hiszen körükben a leggyakoribb a szindróma előfordulása. A katonák által megélt harctéri idegsokk nem csak az adott pillanatban, utólag is komoly idegi megterhelést jelent, amely akár egy életen át is elkísérheti elszenvedőit.

A WHO 2013-as adatai szerint a tartós munkaképesség-csökkenés 21%-át a mentális zavarok okozták, és Magyarországon is ez a tartós munkaképesség-csökkenés harmadik leggyakoribb oka. Aki korábban mentális problémákkal küzdött, annál nagyobb eséllyel jelentkezik PTSD, amely az egyén megküzdési stratégiáival és a genetikai tényezőkkel is összefügg.

A poszttraumás stressz zavarnak sokféle megjelenési formája lehet. Szorongásos panaszok léphetnek fel, például félelmek, kényszercselekvések és pánikrohamok formájában. Gyakoriak a magatartásváltozások (például agresszív vagy antiszociális magatartás); nem ritkák az öngyilkossági gondolatok. Károsodhatnak a kognitív funkciók: koncentrációzavar, döntésképtelenség, fáradékonyság lehet jellemző. Nem ritka a gondolkodási- és beszédzavar sem. Hangulati- és érzelem-zavarok mutatkozhatnak harag, apátia és ingerlékenység formájában. Zavar keletkezhet a munkahelyi és szociális teljesítmény területén. Általános a személyiségjegyek változása, a megromló társas kapcsolatok, közöny. Nem utolsósorban vegetatív tünetekkel is járhat, szédülés, verejtékezés, alvászavar, különféle testi panaszok formájában.

A PTSD esetében a trauma élménye olyannyira elárasztja a tudatot, hogy a sok feldolgozatlan emlék önálló életet kezd el élni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bármilyen hasonló inger hatására újra bekerül a trauma a tudatba, újra és újra átéli az adott szituációt az illető. Sokan a gyakran felbukkanó félelem, szorongás, az élmény újraélése és rémálmok miatt kerülik azokat az embereket, helyszíneket vagy helyzeteket, amelyek a traumára emlékeztetik őket. Így a mindennapi feladatvégzés, az eredetileg betöltött szerepek ellátása is nehézségekbe ütközik. A legsúlyosabb esetben a PTSD-s beteg úgy érzi, elviselhetetlen az állandó szorongás, és öngyilkosságot követ el.

A civilekkel szemben a katonáknál sokkal gyakrabban alakul ki a betegség késleltetett változata, azaz a tünetek csak 6-12 hónappal a traumatizáló élmény után jelennek meg. „Ennek az áll a hátterében, hogy a katonák a traumás események bekövetkeztekor tovább végzik feladatukat, még akkor is, ha megviselik őket a látottak. Ugyanis fel vannak készítve, ki vannak képezve arra, hogy nekik mindenáron helyt kell állniuk, végezniük kell a teendőjüket. Később azonban nekik is problémáik akadhatnak a feldolgozással." – magyarázza Györffy Ágnes pszichológus, az MH Egészségügyi Központ Honvédkórház Mentálhigiénés Alosztályának vezetője. A szakember azt is elmondta, hogy a már kialakult betegséget sikeresen lehet kezelni különböző terápiákkal, amelynek megválasztása minden esetben az egyén állapotától és igényeitől függ. Az egyéni vagy csoportos terápiát gyógyszeres kezeléssel is ki lehet egészíteni.

A USA kormányának Veterányügyi Osztálya olyan irányelveket dolgozott ki, amelyek alapján azok a veteránok, akik kénytelenek leszerelni a katonai szolgálatból -mert a PTSD megakadályozza őket abban, hogy ellássák feladatukat-,  automatikusan 50%-os rokkantsági besorolást kapnak. Ők pénzbeli támogatásban, fizetett  egészségügyi ellátásban és kifejezetten a PTSD-re vonatkozó kezelésekben is részesülnek. Sajnos a negatív hatások itt nem mindig állnak meg; amerikai tudósok kimutatták, hogy a poszttraumás stresszben szenvedő háborús veteránoknál sokkal nagyobb eséllyel jelentkezik szívbetegség, mint azoknál a katonáknál, akiknél nem diagnosztizálták ezt a pszichés zavart.

A hazai helyzetet vizsgálva, és támaszkodva az EFOP-1.1.1-15 “Megváltozott munkaképességű emberek támogatása” elnevezésű kiemelt projekt ügyfélkörének adataira, az látszik, hogy ^[1]a megváltozott munkaképességű emberek 0,3%-át érinti a poszttraumás stressz zavar, azonban a súlyos stressz által kiváltott reakció és alkalmazkodási rendellenességek száma ennek az értéknek a tízszerese, tehát 3%.  A legfontosabb, hogy egy traumát követően az elszenvedője vagy a környezete ismerje fel a jeleket. Ideális esetben a PTSD megelőzhető, ha szakember segítségével feldolgozásra kerül a megrázkódtatás.

Forrás:
https://honvedelem.hu/hirek/hazai-hirek/poszttraumas-stressz-amikor-elakad-a-lemez.html
https://www.egeszsegkalauz.hu/betegsegkereso/mentalis-betegsegek-viselkedeszavarok/poszttraumas-stressz-zavar-ptsd/qyywbzg