Minden munkáltatónak Magyarországon, ha az általa foglalkoztatottak létszáma meghaladja a 25 főt és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie.

A jogalkotók szándéka szerint, a rehabilitációs hozzájárulás fizetése segíti a megváltozott munkaképességű személyek nyílt munkaerőpiacon történő foglalkoztatásának előmozdítását, növekedését. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a minimálbér összegéhez van igazítva, egészen pontosan annak kilencszereséhez,  így idén, 2021. évben 1.449.000 Ft.

A jogszabály azon tekintetben nem változott, hogy kit tekintünk megváltozott munkaképességű személynek (lásd 2011. évi CXCI. törvény 22. §). 

Ugyanakkor a rehabilitációs hozzájárulás kapcsán figyelembe vehető, megváltozott munkaképességű személyek köre bővült, hiszen a jogszabály kimondja (22/A. §), hogy a megváltozott munkaképességű személyekkel egy tekintet alá esik, legkésőbb 23. életévének betöltése szerinti naptári évben az a személy is, aki

• köznevelési intézményben - a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint megállapított sajátos nevelési igényű gyermeknek, 
• felsőoktatási intézményben – a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint megállapított – fogyatékossággal élő hallgatónak minősült,
• a munkaszerződése szerint – jogszabályban meghatározottak alapján rehabilitációs mentori tevékenységet lát el, és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.

A rehabilitációs mentor feladata, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalóval fennálló folyamatos, közvetlen kapcsolat révén, elősegítse a foglalkozási rehabilitáció hatékony megvalósulását az adott munkáltatónál.