A fogyatékos és MMK személyek jövőbeni munkaerő-piaci körülményeit és lehetőségeit vizsgálja a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet idei évben megjelent angol nyelvű kiadványa a digitalizáció szempontjából. A digitalizáció és az automatizáció folyamata miatt a gazdaság és a foglalkoztatás sok területe fog átalakulni a következő évtizedben. Ezek a változások illetve az információs és kommunikációs technológiák használatában bekövetkező fejlődés egyszerre jelent majd lehetőséget és kihívást a megváltozott munkaképességű és fogyatékos személyek számára.

A technológiai forradalom gyökeresen alakítja át a munka világát, amely változásokat a COVID-19 járvány és az erre adott társadalmi válaszok (pl. távmunkára történő átállás) tovább gyorsítottak.

A képre kattintva tölthető le a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Globális Üzleti és Fogyatékosságügyi Hálózata, valamint a spanyol ONCE Alapítvány közös kiadásában 2021. év elején megjelent a „Befogadó digitális gazdaság a fogyatékos személyek számára” című angol nyelvű tanulmánya.  A tanulmány szerzői a digitális kor közeljövőt érintő technológiai változásaiban rejlő lehetőségeket és veszélyeket tekintik át a fogyatékossággal élő és MMK személyek munkaerő-piaci boldogulása szempontjából. 

A kiadvány célja, hogy felhívja a figyelmet a digitális világ várható hatásaira, ezen változások fogyatékossággal élő emberekre gyakorolt következményekre, és hogy meghatározza a szükséges intézkedéseket a munkavégzés és foglalkoztatás digitális világban játszódó következő felvonásának minél sikeresebb kialakítása érdekében. Ezáltal a megváltozott munkaképességű és fogyatékos személyek nyertesként kerülhetnek ki a munka világában bekövetkező változásokból.

A munka világában bekövetkező technológiai forradalom főbb hatásai, amelyeket más tanulmányok mellett ez a kiadvány is bemutat a következők: új munkakörök jönnek létre, foglalkozások szűnnek meg, a hagyományos munkakörök alakulnak át, emellett a munkaerő-felvételi – és így az álláskeresési – folyamatokban is változások következnek be. 

Figyelembe véve a digitalizációnak a munka jövőjében játszott szerepét, a kiadvány szerzői szerint szükségszerű a fogyatékossággal élő és MMK személyek minél szélesebb körű bevonása a digitális világba, hogy a megváltozott munkaképességű és fogyatékos személyek ne szakadjanak le a munkaerő-piaci változások során.

A digitalizáció ezen formája példátlan lehetőségeket kínál majd a fogyatékos és MMK személyek beilleszkedésére a munka világába, de számos digitális akadályt, kihívást is támaszt majd.

A szerzők a befogadó digitális munkaerő-piac kialakítása érdekében a következő főbb fejlesztési irányokat határozták meg a folyamat során:

1. Egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása.
2. A digitális készségek növelése.
3. Digitális foglalkoztatás előmozdítása.

Egyrészt a digitális eszközök lehetővé teszik a fogyatékos és MMK személyek számára, hogy közvetlen hozzáférést kapjanak a munkalehetőségekhez az online toborzási platformokon keresztül. A digitális eszközök támogathatják őket a mindennapi feladataik elvégzésében is, munkahelyi teendőik ellátásában. Ezzel szemben, ha nem rendelkeznek a szükséges digitális készségekkel, vagy ha a túl drága információs és kommunikációs technológiák esetleg nem elérhetőek, akkor a fogyatékossággal élő emberek nem fognak tudni élni ezekkel az eszközökkel, és ezért fennáll a veszélye annak, hogy nem lesznek képesek kihasználni a digitalizálódó világ által felkínált lehetőségeket.

A fogyatékos személyek számára e területen jelentkező kihívások, mint például az új készség-, és kompetencia követelmények, technológiai akadályok vagy a munkakörülményekkel kapcsolatos kihívások, a tanulmány szerzői szerint megfelelő intézkedésekkel leküzdhetők, hogy a fogyatékos és MMK személyek számára lehetőséget és ne akadályt jelentsenek.

A tanulmány szerzői bemutatnak néhány főbb lehetséges intézkedést az érintett szereplők számára, azzal a megjegyzéssel, hogy csak az érintett érdekeltek közötti együttműködés és szövetségkötés révén lehet befogadó digitális munkaerő-piacot kialakítani, amely senkit sem hagy hátra.

Állami hatósági szervek

• A digitális világgal kapcsolatos stratégiák, szabályozások és kezdeményezések befogadó jellegének erősítése.
• Konkrét intézkedések a MMK és fogyatékossággal élő személyek körében a szükséges kompetenciák és készségek szintjének javítása, megerősítése érdekében.
• Egyenlő esélyű hozzáférésre vonatkozó követelmények meghatározása, valamint szabályozás és iránymutatások biztosítása.
• Biztosítani kell, hogy a digitális világ elősegítse a tisztességes munkalehetőségek kialakítását.

Vállalati szektor

• Fogyatékos személyek bevonása a tehetséggondozási programokba.
• Biztosítsák az általános képzés, valamint a fizikai és digitális infrastruktúra egyenlő esélyű hozzáférését.
• Segítsék elő a távmunka politikák befogadó jellegűvé válását.
• Hozzáférhetőségi követelmények meghatározása a digitális eszközök beszállítóival szemben.

Digitális ipar

• A digitális termékek és szolgáltatások univerzális tervezési megközelítésének elterjesztése.
• Hozzáférhetőségi képzés biztosítása a fejlesztők és szolgáltatók számára.
• Biztosítani kell, hogy a kínált termékek és szolgáltatások mindenki számára elérhetőek és használhatóak legyenek. 
• Fogyatékkal élő és MMK személyek kinevezése a technológiai csapatokba.

Szociális partnerek - szakszervezetek és munkaadói szervezetek

• A fogyatékos és MMK személyek digitális gazdaságban való foglalkoztatásának elősegítése.
• A fogyatékos és MMK személyek át- és továbbképzésének előmozdítása.
• A fogyatékos és MMK személyek jogainak támogatása a digitális világban.

Oktatási intézmények

• Biztosítani kell, hogy a szükséges kompetenciák és készségek megszerzésére irányuló képzések elérhetőek legyen a fogyatékos és MMK személyek számára.
• Nyílt és hozzáférhető képzési programok kidolgozása a szükséges digitális készségekre összpontosítva.
• Hozzáférhetőségi képzési programok kidolgozása, különösen az infokommunikációs ágazat számára.

Fogyatékossággal élő emberek és az őket képviselő szervezetek

• A digitális munkaerő-piaccal kapcsolatos kezdeményezésekben érdekérvényesítői tevékenység folytatása.
• A befogadó digitális munkaerő-piacra irányuló munka szükségességének tudatosítása.
• Az érdekelt felek támogatása és irányítása az egyenlő esélyű hozzáférés és a fogyatékos, MMK személyek munkaerő-piaci integrációja terén.