#pszichoszociális zavarok #elfogadás #szemléletformálás #motiváció #sikertörténet

A 35 éves Barna Judit Annamária 2019 tavaszán munkahelyváltása és nevelőapja súlyos balesete után élte át az első rohamot, de csak később diagnosztizálták nála a pánikbetegséget.

Az első alkalommal azt gondolta, valami komolyabb baj van: szívroham vagy agyvérzés. A vérnyomása felszökött, az erősödő félelemérzete hamarosan halálfélelembe csapott át. Később többször megesett, hogy az ügyeletes orvost is kihívták, olyan súlyos tüneteket produkált. A valós fizikai problémát azonban minden alkalommal kizárták, a szakemberek pszichoszomatikus tüneteket állapítottak meg. 

„Nagyon nehéz azt hallani, hogy minden rendben, miközben konkrétan azt érzed, hogy mindjárt meghalsz” – emlékezett vissza Judit.

2019 nyarán már napi két rohama is volt. Ekkor kért segítséget, mert érezte, hogy az eseti kezelések nem hoznak megoldást, a rohamok kiváltó okait is ki kell derítenie. Már a pánikbetegsége előtt is járt pszichológushoz, aki a gyakori rohamai miatt pszichiáter bevonását javasolta. Judit hamar megértette, ez esetben gyógyszeres kezelésre van szüksége.

„Arról van szó, hogy addig, amíg az érintett a terápia segítségével felfejti a pánikrohamok valódi okait, addig képes nyugalmi állapotban lenni. A gyógyszer tehát nem hosszú távú, hanem rövid távú megoldás” – vélekedett Judit.

Betegsége kialakulásához az is hozzájárulhatott, hogy korai kamaszkorában kiközösítették, tinédzser kora óta küzd PCOS-inzulinrezisztenciával, illetve anyai ágon is hajlamos a szorongásra.

Szerencsésnek mondhatja magát, mivel már több, mint egy éve nem volt pánikrohama, a megfelelő eszközök segítségével megtanulta kontroll alatt tartani betegségét.

„Ma már hamar észreveszem, ha szorongok, és pontosan tudom, hogy mit kell tennem ahhoz, hogy ne legyen pánikrohamom. Megtanultam, hogyan ne engedjem be, végre azt mondhatom, hogy tudom uralni a testem” – jelentette ki.

A Judittal készült teljes interjút itt olvashatják.