A nők helyzete a munkaerő-piacon

A közlemény szerint Magyarországon az elmúlt évtizedben egyre több segítséget kaptak a nők annak érdekében, hogy össze tudják egyeztetni a családi és a munkahelyi feladataikat.

A 2010-et megelőző időszakban a 20 és 64 év közötti nőknek csak valamivel több mint a fele dolgozott, és a munkanélküliségi rátájuk két és félszer magasabb volt a mostaninál, 2021-re már háromnegyedük foglalkoztatott volt, meghaladva az uniós átlagot - írták.

Kiemelték, hogy az utóbbi tíz évben legnagyobb mértékben a három vagy több gyermeket nevelő nők foglalkoztatása nőtt, és jelentős volt az emelkedés a hat év alatti gyermeket nevelő nők körében is. Az iskolás gyermeket nevelők foglalkoztatottsága pedig ma már a 90 százalékhoz közelít.

A kisgyermekes nőknek a munka és a család összeegyeztetésében jelentős támogatást nyújt a gyermekgondozási ellátások rugalmas rendszere, a GYED extra, amely lehetővé teszi a gyermekgondozás melletti munkavégzést. A csecsemőgondozási díj, a CSED ma már a fizetés 100 százaléka, nettó összege magasabb, mint a korábbi fizetés. A gyermekgondozási díj, a GYED maximális összege pedig 2010 óta a minimálbér emelésének következtében több mint két és félszeresére nőtt, 102 ezer forintról 280 ezer forintra - olvasható a közleményben.

Írtak arról is, hogy a hároméves kortól minden gyermek számára biztosított óvodai nevelés, valamint a bölcsődék megújult és egyre bővülő hálózata is segíti a nők munkavállalását. A bölcsődei ellátást biztosító férőhelyek száma az utóbbi évtizedben 70 százalékkal növekedett, ma már az egy és három év közötti gyermekek harmada tudja igénybe venni a szolgáltatást.

Magyarország családbarát ország, ahol a nők számára könnyebbé vált a család és a munka egyensúlyának megteremtése, ennek köszönhetően pedig egyszerre emelkedik a magyar nők körében a munkavállalás és a gyermekvállalási kedv is - zárul a közlemény.

Szöveg és ábrák: MTI

Megváltozott munkaképességű nők munkavállalási esélyei 

Az EFOP-1.1.1-15, „Megváltozott munkaképességű emberek támogatása” elnevezésű projekt a megváltozott munkaképességű emberek munkaerő-kínálatának és az őket foglalkoztatni kívánó munkaadók munkaerő-keresletének összehangolását elősegítő, Európai Uniós forrásokból működő, Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet által működtetett kiemelt projekt.

A projekt több éves, hatékony működése során megállapítottuk, hogy a megváltozott munkaképességű személyek körében a fenti arányok sok esetben fordítva jelentkeznek. Az eredményeket vizsgálva látható, hogy a bevont, közel 20.000 fő 56%-a,- valamint a közel 15.000 sikeres elhelyezés esetében a munkahelyen elhelyezettek 57%-a nő.

A kiemelten megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetével is foglalkozó Rehabportál által végzett elemzés azt mutatja, hogy az olvasók 72,5%-a nő, ezen belül 74,19% az aktív munkavállalói életkorban lévő (25-64 éves) személy. Ezek a számok  alátámasztják az EFOP projektben is tapasztalható arányokat, mint látható a női olvasók fokozottan figyelik az őket érintő információkat, változásokat, ezáltal könnyebben helyezkednek el és nagyobb eredményességgel vonhatók be munkaerő-piaci programokba.

További statisztikákért és adatokért keresse fel az Érték Vagy! Portál statisztika oldalát!