A 2021 februárjában és márciusában készült felmérés összehasonlítja a fogyatékossággal élő és fogyatékossággal nem rendelkező emberek helyzetét a COVID-19 világjárvány gazdasági és társadalmi hatásainak szemszögéből. A vizsgálat az egész Európai Unióra kiterjedően, 45.000 válaszadó hozzájárulásával készült.

Megállapításra került, hogy a fogyatékossággal élők pénzügyi helyzete az EU-ban lényegesen rosszabb, mint a fogyatékossággal nem rendelkező polgároké. Ez a megállapítás sajnos kivétel nélkül érvényes tagállam, térség, valamint kor, nem, iskolai végzettség és gazdasági, szocio-demográfiai bontásban egyaránt.

A hátrányban lévők helyzetének javítása

A megváltozott munkaképességűek ügye kiemelt helyet foglal el az Európai Unió politikai napirendjén. Ők az egyik leghátrányosabb helyzetű csoport az EU-ban: a fogyatékossággal élők kisebb mértékben vannak jelen a munkaerőpiacon, kevesebb órát dolgoznak és társadalmilag is kirekesztettebb helyzetben vannak. A COVID-19 járvány tovább súlyosbította az állampolgárok azon csoportjainak helyzetét, akik azelőtt is eleve hátrányosabb helyzetben voltak. Bebizonyosodott, hogy a fogyatékossággal élőkre egy válság aránytalanul nagy hatással van. A COVID-19 világjárvány megsokszorozta a fogyatékossággal élők kihívásait az élet különböző területein, mint például az egészségügy, a szociális körülmények, a munkaerő-piaci és pénzügyi helyzet.

Kulcsfontosságú megállapítások

Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés és a kielégítetlen egészségügyi szükségletek

A COVID-19 világjárvány idején sok fogyatékossággal élő válaszadónak lett volna szüksége olyan egészségügyi ellátásra, amelyet nem kapott meg; például 2021 tavaszán minden negyedik válaszadó fogyatékossággal élő nem kaphatott mentális egészségügyi ellátást, amikor szüksége volt rá. Ennek leggyakoribb oka az időpontok eltörlése volt, azonban igen sok fogyatékossággal élő személy említette a költségeket is az elhalasztás okaként. Az elemzésből az is kiderül, hogy az egészségügybe vetett bizalom nagymértékben csökkent.

Mentális egészség

2021 tavaszán sok fogyatékossággal élő válaszadó számolt be rossz mentális állapotról. A WHO szerint 10-ből 7 személy volt kitéve a depresszió kockázatának. A magány a legfiatalabb korosztály (18-34 évesek) körében volt különösen elterjedt, emellett a munkanélküli válaszadókat érintette komolyabban. Átlagosan a fogyatékossággal élő válaszadók 71%-a volt kitéve a depresszió kockázatának a felmérés alapján. Sokkal nagyobb arányban jelezték a fogyatékossággal élők a depresszió kockázatát, mint a fogyatékossággal nem rendelkezők. A legnagyobb szakadék a fogyatékossággal rendelkezők és nem rendelkezők között a kelet-közép-európai és a skandináv térségben volt. 

Egyébként már a világjárvány előtt is jellemző volt, hogy a fogyatékossággal élők körében sokkal gyakrabban fordult elő magányosság.

Az Eurofound jelentés alapján az EU-ban a lezárások és korlátozások különösen rosszul érintették a fiatalokat; a fogyatékossággal élő válaszadók körében a legfiatalabb korosztályba tartozók közül többen (51%) érezték magányosnak magukat az idősebb korosztállyal összehasonlítva. 

Társadalmi kirekesztődés

Felmérésre került az is, hogy a polgárok mennyire érzik magukat kirekesztve a társadalomból. Egy 2016-os adat alapján a fogyatékossággal élő európaiak 14%-a érezte magát kirekesztettnek, szemben a fogyatékossággal nem rendelkezők 6%-ával.

2021-ben a fogyatékossággal élő válaszadók több mint egyharmada érezte elszigeteltnek magát.
Ez egy másik olyan terület, amely a megváltozott munkaképességűeket sokkal inkább negatívan érintette, mint a társadalom többi tagját. 2021 tavaszán 35% számolt be a kirekesztettség érzéséről, szemben a fogyatékossággal nem rendelkezők 21%-ával. 

Megállapítható, hogy a munkavégzés pozitív hatással volt mindkét csoportra, mivel a dolgozók alacsonyabb arányban (28%, illetve 17%) számoltak be arról, hogy ki lennének rekesztve társadalomból. Az e-felmérés szerint a kirekesztettség érzése kétszer olyan gyakori volt fogyatékossággal élő fiatalok körében (52% és 27%).

Pénzügyi instabilitás

A fogyatékossággal élő válaszadók anyagilag bizonytalanabb helyzetben voltak, mint a fogyatékossággal nem rendelkező társaik, sőt, még munkavégzés mellett is nagyobb valószínűséggel kerültek anyagilag bizonytalan helyzetbe.

A fogyatékossággal élő 10 válaszadóból közel 6-nak (57%) volt megélhetési nehézsége 2021 tavaszán, szemben a fogyatékossággal nem rendelkezők 39%-ával.

A fogyatékossággal élőknek gyakran bizonytalanabb a munkaerő-piaci helyzetük; kétharmaduk pénzügyileg instabilnak mondható.

Arra a kérdésre, hogy meddig lennének képesek fenntartani jelenlegi életszínvonalukat jövedelem nélkül, háromból kettő fogyatékossággal élő válaszadó (65%) jelezte azt, hogy ha háztartása elveszítené a jövedelmét, háromnál kevesebb hónapig lenne képes fenntartani a megszokott életszínvonalat; a fogyatékossággal nem rendelkező válaszadók körében ez 49% volt. 

Nagy különbségek voltak megfigyelhetők a végzettség alapján is: a felsőfokú végzettségűek 50%-a, a középfokú végzettségűek 68%-a volt anyagilag bizonytalan helyzetben. A munkanélküliek körében ez a szám még magasabb; a fogyatékossággal élők körében 83%, a fogyatékossággal nem rendelkezők körében 72%. A felmérés alapján sokkal több fogyatékossággal élő fiatal volt kitéve ennek a veszélynek, mint a fogyatékossággal nem rendelkező korcsoport tagjai.

Az emberek pénzügyi helyzetének harmadik mutatóját a jelzáloggal vagy bérleti díjjal kapcsolatos kifizetések, közüzemi számlák vagy részletfizetések, azok esetleges elmaradása alapján vizsgálták.
2019-ben a fogyatékossággal élőknek valamivel nagyobb valószínűséggel voltak hátralékai, mint a fogyatékossággal nem rendelkezőknek: az EU-ban a fogyatékossággal élő felnőttek 9,1%-a maradt el a törlesztő-részleteivel. Ez a szám a fogyatékossággal nem rendelkező felnőttek körében 7,2%. 

A jövőt illető optimizmus

A hátrányos szociális és pénzügyi helyzet nagymértékben befolyásolja az emberek jövővel kapcsolatos képét. 2016-ban a fogyatékossággal élő európaiak 46%-a volt optimista a jövővel kapcsolatban, szemben a fogyatékossággal nem rendelkezők 66%-ával. 2021 tavaszán viszont 10 fogyatékossággal élő válaszadóból csak 3 tudott optimistán hozzáállni a jövőhöz.

Míg a fogyatékosság megléte eleve befolyásolja az emberek jövőről alkotott képét, más tényezők is szerepet játszanak ebben. A munkanélküli válaszadók között volt a legalacsonyabb az optimizmus, a fogyatékossággal rendelkezők és nem rendelkezők válaszai alapján 15% és 24%. 

A fiatalok helyzete

A felmérés rávilágít a fogyatékossággal élő fiatalok nehéz helyzetére. Az öt mutató alapján (az egészségügyi rendszerbe vetett bizalom, magány, a társadalomból való kirekesztettség érzése, a pénzügyi sérülékenység és a jövővel kapcsolatos optimizmus), a fogyatékossággal élők és a fogyatékossággal nem érintett csoport közötti szakadék a legfiatalabb korosztály körében volt a legnagyobb. 

Összefoglaló

Az adatok rávilágítanak a megfizethető és elérhető egészségügyi ellátás fontosságára, amelyet sokan nem kaphattak meg a járvány ideje alatt. A felmérés adatai azt is mutatják, hogy sürgős szükség van a mentális egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítására, hiszen a fogyatékossággal élő válaszadók negyede számolt be ellátatlanságáról ezen a területen. A rossz mentális egészség és a depresszió kockázata különösen nagy a fogyatékossággal élők körében és ennek csökkentése nagy figyelmet igényel. Intézkedésekre van szükség, hogy mérséklésre kerüljenek az idáig vezető tényezők. A Covid-19 világjárvány és a vele járó társadalmi elszigetelődés sokkal nagyobb mértékben sújtotta a megváltozott munkaképességűeket. Elengedhetetlenek azok az intézkedések, amelyek lehetővé teszik azt, hogy a fogyatékossággal élők és a megváltozott munkaképességű emberek is teljes mértékben részesei legyenek a társadalmunknak, hogy élvezhessék a szabadságot, illetve eldönthessék, hogy hogyan szeretnének élni. 

Egy igazságos és szociális Európában, a fogyatékossággal élőknek is ugyanolyan életszínvonalon kell élniük, mint mindenki másnak. Az adatok nagy szakadékot mutatnak a fogyatékossággal élők és az egészséges emberek pénzügyi helyzete között. Előbbi csoport olyan nehézségekkel küzd, mint például a pénzügyi bizonytalanság vagy a hátralékok törlesztésének nehézségei. A fogyatékossággal élők nagyobb valószínűséggel kényszerülnek arra, hogy munkavégzés nélkül kelljen megélniük, s ezzel egy másik hátrányos helyzetű csoportba is beletartoznak. A foglalkoztatásban való nagyobb részvételük segítene csökkenteni a pénzügyi egyenlőtlenségeket a fogyatékossággal élők és a fogyatékossággal nem rendelkezők között.

Forrás:

https://www.eurofound.europa.eu/sites/default/files/ef_publication/field_ef_document/ef22019en.pdf