1. A felvételi okok tisztázása

Mindenekelőtt érdemes tisztázni, hogy mely okok vezettek a munkaerőigény megfogalmazásáig. A tapasztalatok azt mutatják, hogy amikor csak kizárólag a rehabilitációs hozzájárulás kiváltása a mozgatórugó, az kockázatokat rejt önmagában. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a foglalkoztatás, illetve a munkavállalás lényeges eleme az értékteremtés és az értékesség megélése a foglalkoztatott részéről is.

Ha több okot sikerül meghatározni (pl.: gazdasági, marketinges, értékteremtési indokokat), akkor a folyamat sikeressége lényegesen nagyobb. Az ideális állapot az, amikor a megváltozott munkaképességű és az ép munkavállalók azonos esélyekkel versenyeznek egy-egy potenciális álláslehetőségért, ugyanakkor ennek az állapotnak az elérése számos tényező függvénye.

Meghatározó a felvételi folyamat során az is, hogy kizárólag megváltozott munkaképességű személyeket kívánunk foglalkoztatni, vagy bármely nyitott pozíció esetén lehetőséget adunk megváltozott munkaképességű személyeknek a sikeres pályázásra.

2. Célok és eredmények meghatározása

Kulcsfontosságú a célok és az eredmények tisztázása, mert ennek során lehet a legkönnyebben kiszűrni, hogy a foglalkoztatás csak „átmeneti”, vagy esetleg nem kapcsolódik hozzá tényleges értékteremtés.

Lényeges, hogy az eredmények definiálása során mit tekintünk sikeres megvalósításnak: létszámnövekedés, tartós foglalkoztatás, beilleszkedés/beválás (teljesítményértékelés), stb. Ezek mind olyan tényezők, amelyekre fel kell készülni, és a felvételi folyamat előtt végig kell gondolni. Nehézséget okozhat, ha például túl nagy létszámú jelöltet hívnak be egyszerre (tömeges felvétel). Ez abban az esetben, ha a szervezet még nem rendelkezik ilyen irányú tapasztalatokkal, könnyen kudarcélménnyel járhat, ami a szervezet menedzsmentjében csökkentheti vagy akár le is rombolhatja a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása iránti elkötelezettséget.

3. Szervezeti támogató személyek / felelős személyek meghatározása

A foglalkoztatás sikerességét jelentős mértékben meghatározza, hogy a szervezeten belül ki, illetve kik segítik, támogatják a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak beilleszkedését, betanulását, napi munkavégzését. Amennyiben lehetőség van rá, célszerű egy támogató és egy „ügyvivő” személyt is kijelölni. Mind a segítő, mind az „ügyvivő” munkatárs esetében a személyes elköteleződésen, empátián túl szükséges a megfelelő tudás és tanulás, illetve a nagyfokú nyitottság és alkalmazkodó-készség is. A felelősséggel együtt az elérhető erőforrásokat is határozzuk meg a kiválasztott személyek számára, akik így sokkal inkább képesek lesznek megtalálni a legcélravezetőbb megoldásokat.

4. A lehetséges munkakörök meghatározása, felmérése

Alapvető fontosságú a munkafeladatok összekapcsolódásának rendszerét előre meghatározni. A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása esetében szükséges tudás, kompetenciák számbavétele során célszerű vizsgálni a foglalkoztatást kizáró-korlátozó tényezőket is. Ebben több szakember (foglalkoztatás-egészségügyi orvos, rehabilitációs környezettervező szaktanácsadó, foglalkoztatási rehabilitációs szakértő) nyújthat segítséget. A technológiai fejlődés számos olyan megoldást hozott létre (segédeszközök; segítő, támogató technológiák), amelyek a megváltozott munkaképességű személyek elvesztett vagy csökkent funkcionális képességeit át tudja hidalni részeiben vagy akár teljes egészében.