A beszédfogyatékos személyek interjúztatása

A beszédfogyatékos személyek interjúztatása

Hogyan segítsük a beszédfogyatékos személyek interjúzását?

Amennyiben beszédfogyatékos a jelentkező meghatározó információ az interjúztató számára a beszédkészség állapota. Az interjúztatás előtti kérdésekkel felmérhető a beszédkárosodás mértéke, a jeltolmács szükségessége.

 

Amit feltétlenül tudjunk meg az interjú előtt:

  • Milyen kommunikációs módszer számára a legmegfelelőbb?​​​​​​​

    • Érdeklődjük meg, hogy a beszédsérült személy a hangos beszédet, az írásos kommunikációt, vagy inkább a jelnyelven történő kommunikációt használja-e. Ha előre tudjuk, hogy a beszédkárosodás mekkora mértékével kell számolnunk, jobban fel tudunk készülni az állásinterjúra. Óriási különbség van egy olyan jelölt között, aki egyáltalán nem tud hangot képezni, és egy olyan jelölt között, akinek a beszéde többé-kevésbé érthető.

    • Kérdezze meg a jelöltet, tud-e verbálisan kommunikálni, beszéde többé-kevésbé érthető-e, esetleg jelnyelvet használ, jeltolmácsra van szüksége, vagy írásban tud elsősorban megnyilatkozni. Ennek előzetes tisztázása lehetővé teszi a megfelelő felkészülést. ​​​​​​​

  • Milyen kommunikációs eszköz számára a legmegfelelőbb?

    • Csak írásban tud kommunikálni, vagy esetlegesen sms-ben, vagy akár telefonon keresztül is tudunk-e vele előzetesen egyeztetni (segítő, közvetítő családtag segítségével). Mivel a beszédproblémás személyek számára a vizuális csatornán közvetített információ előnyt jelent, így a számítógép nyújtotta szolgáltatások kiemelt jelentőségűek.

  • A beszédsérüléshez társul-e más részképesség kiesés, amelyet figyelembe kell venni a munkáltatónak a megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása során?

    • Érdemes előre tudni, hogy milyen további megváltozott képességekre, adottságokra kell a munkáltatónak figyelemmel lennie.

 

Kommunikáció az állásinterjú során

A beszéd fogyatékossága alapvetően befolyásolja a kommunikációs képességeket. Súlyos beszédzavar miatt kialakuló kommunikációfogyatékosság esetében a kiegészítő és alternatív kommunikáció ad lehetőséget a helyzet javítására. A beszédfogyatékosságnak sokféle szintje létezik, melyekhez különféle kommunikációs megoldások tartoznak. A feltételezések helyett meg kell kérdezni a jelöltet, hogyan lehet vele a legkönnyebben kapcsolatot teremteni.

  • Beszéljünk világosan, de természetesen;
  • Használjunk informális, mindennapi nyelvezetet; ne emeljük fel a hangunkat;
  • Egyszerre egy témáról essen szó; ha szükséges, ismételjük meg más szavakkal (más irányú megközelítés segíti a megértést);
  • Ne feledkezzünk meg a gesztusok, a mimika, a rajzolás stb. nyújtotta lehetőségekről, melyek részei a teljes kifejezőképességnek;
  • Mindig legyen elegendő időnk az ügyféllel való kommunikációra;
  • Ha beszél, egész figyelmünket szenteljük neki;
  • Hallgassuk végig türelmesen, megértéssel;
  • Hagyjunk neki elég időt a válasz megfogalmazására és a válaszra;
  • Nézzünk rá a beszéd elejétől a végéig, és ne nézzünk félre, ha dadogni kezd;
  • Fontos a jó beszédpélda, lassan, nyugodtan, jó hangsúlyokkal beszéljünk.

A jeltolmáccsal segített kommunikáció során a következő szempontok érdemelhetnek figyelmet:

  • A beszélő ne a tolmácshoz, hanem a hallgatóságra, illetve a beszédsérült személyre nézve beszéljen, ezzel elkerülhető, hogy a beszédében akadályozott személy kirekesztve érezze magát.
  • El kell kerülni a beszélő és a tolmács kétszemélyes beszélgetését, mert ebben az esetben a beszédsérült személy kirekesztve érezheti magát.
  • A tolmácsok számára hasznos, ha a téma vázlatát, összefoglalóját előre megkapják, ennek révén átgondolhatják a fordítási feladatot.
Vissza