A gipszkartonozó, stukkózó foglalkozás betöltője épületek, belső terek, falazatok gipszkarton burkolatainak szerelésével, karbantartásával és javításával foglalkozik. Munkája során gipszből, cementből és hasonló anyagokból díszítő- és védőburkolatokat készít épületek belső és külső felületein.

Álmennyezet-szerelő, gipszkarton és álmennyezet szerelő, gipsz¬munkás (stukkókészítés), gipszöntő (stukkókészítés)

A gipszkartonozók és stukkózók esetében a kielégítő fizikai állóképesség mellett fontos a jó látás, térlátás, a szemmérték megléte. Szükséges az esztétikai érzék, a pontosság, esetenként a monotónia jó tűrése. Magasban nem szédülhet. Lényeges az önálló munkavégzés képessége, illetve azzal párosuló figyelemkoncentráció.

Álló, gyakran kényszertesthelyzetben, épületen belül, kívül és műhelyben, időnként magasban, védőeszközök használatával végzett nehéz fizikai munka.

Jelentős a baleseti egészségkárosodás (esés, szúrt, vágott, roncsolt sérülések, közlekedés) veszélye. Kedvezőtlen klimatikus viszonyok, hőmérsékleti diszkomfort. Zaj, kéz-kar vibráció, áramütés veszélye, porexpozíció (cement, gipszpor). Az ágazati tevékenység és az alkalmazott anyagok légúti, bőr, és érzékszervi megbetegedések kialakulásának kockázatát fokozzák. Gyakoriak a légúti kórképek /krónikus hörgőgyulladás, COPD, tüdő granulomás és heges elváltozásai/, bőr allergiás megbetegedései. Kézi teheremelés és kényszertesthelyzet fokozza az ízületi, váz- és izomrendszeri betegségek gyakoriságát. A foglalkozással asszociálódhat allergia, kontakt bőrgyulladás, zajexpozíció okozta halláskárosodás, kéz-kar vibrációs betegség, szilikózis és egyéb porbelégzési betegségek. A gipszkartonozók között gyakoribb a tüdőrák, mezotelióma és a gyomorrák előfordulása. Biológiai kóroki tényezők előfordulása lehetséges (bakteriális tüdőgyulladás kockázata).

Fizikai, kémiai, biológiai kóroki tényezők. Ergonómiai, pszichés, pszichoszociális kórokok, pszichés megterhelés.

Kizáróak olyan betegségek és/vagy állapotok, amelyek a jó látást, jó egyensúlyérzést befolyásolják vagy poros, füstös, gőzös, gázos munkahelyen vagy tartós kényszertesthelyzetben vagy tartós állómunkát nem végezhet a munkavállaló.

Kizáró tényezők:

• Jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas
• Jó egyensúlyérzést igénylő munka végzésére nem alkalmas
• Tartós kényszertesthelyzettel (görnyedés, térdelés, guggolás, előrehajlott vagy egyéb) járó munkát nem végezhet
• Tartós állómunkát nem végezhet
• Poros, füstös, gőzös, gázos munkahelyen munkát nem végezhet

Korlátozzák olyan betegségek és/vagy állapotok, melyek nehezítik a zajos munkahelyen vagy szabadban végzett vagy fokozott figyelmet igénylő vagy fokozott baleset veszéllyel vagy vibrációval járó vagy gyakori hajolást, gyaloglást, tárgyak emelését igénylő munka végzését.

Korlátozó tényezők:

• Kézi anyagmozgatással járó munkavégzésre nem alkalmas
• Sok gyaloglást és/vagy járkálás igénylő munkát nem végezhet
• Fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet
• Zajos munkahelyen munkát nem végezhet
• Kéz- és karvibrációval járó munkát nem végezhet
• Fokozottan balesetveszélyes munkát nem végezhet
• Szabadban munkát nem végezhet]

A munkáltató kötelessége a műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel kiküszöbölni a kézi tehermozgatást vagy az ezzel járó kockázatot minimálisra csökkenteni, a munkavégzés helyét úgy alakítani, hogy a kézi anyagmozgatás feltételei a legbiztonságosabbak és egészségre ártalmatlanok legyenek (felméri a munka jellegének megfelelő egészségügyi és biztonsági követelményeket, a teher jellemzőit, ezáltal a lehető legkisebbre csökkenti a munkavállalókat fenyegető hátsérülés kockázatát). Szükséges az egyéni kockázati tényezők figyelembevétele, a munkavállaló tájékoztatása (teher súlya, súlypontja), oktatása, konzultáció biztosítása.

Általános megelőzési stratégia, egészséges életmód tartása (dohányzás kerülése, testtömeg, haskörfogat, BMI optimális szinten tartása, rendszeres fizikai aktivitás, egészséges táplálkozás, stresszkezelés) javasolt egészségfejlesztés, szív- és érrendszeri, daganatos megbetegedések megelőzése céljából. Ezen betegségek korai felismerését célzó szűrő¬vizsgálatok ajánlottak. Hallásvizsgálat, EKG, mellkasröntgen, laboratóriumi vizsgálatok szükségesek.

Védőoltások: szezonális influenza, bakteriális tüdőgyulladás ellen ajánlható.

Megelőzés: kollektív védelem balesetek, leesés ellen, fizikai, kémiai, biológiai, ergonómiai kockázatok ellen (berendezések, gépek, eszközök tervezése).

Védőeszközök: leesés elleni egyéni védelem, védőruha, védőlábbeli, védőkesztyű, arc, szem és fejvédelem, légzésvédelem, zajvédelem szükségesek.

Hallás- és értelmi sérültek által betölthető foglalkozás, amelyben az egyes munkafeladatok elvégzésére való alkalmasság függ a funkcióképességektől, azok minőségétől és mértékétől.

Hallássérültek foglalkoztatása során biztosítani kell a kommunikációs akadálymentesítést pl. a jó szájról olvasási képességet, melyet az írásban történő feladatkiadás is megkönnyíthet, hallóhurkok és az ezt kiegészítő hordozható FM rendszer. Értelmi sérültek foglalkoztatása esetén, egyes egyszerű résztevékenységek elvégzésére történő, munkaköri betanítás során, fontos a munkafolyamatok szemléltetése, begyakoroltatása, az új ismeretek átadásakor a könnyen érthető kommunikáció alkalmazása.