A halászati foglalkozásúak tógazdasági körülmények között vagy természetes vizekben hal-tenyésztést, haltermelést folytatnak. Feladataik közé tartoznak a tenyész- és áruhalak előállítása, a takarmányozás, hozamfokozás, betegségek elleni védekezés, a tárolt és kihelyezett hal őrzése és védelme.

Édesvízi halász, édesvízi halászattal foglalkozó csoport vezetője, étikagyló-tenyésztő, halastó telepítő, halász, haltenyésztő, halászgépész, halgazdálkodó, halkeltető, haltenyésztő, horgászmester, horgásztó-kezelő, ivadéknevelő (halászati), ívató halász, mélytengeri halász, segédhalász, tógazda, tógazdasági halász, tógazdasági halász¬mester

A halászati foglalkozások betöltéséhez fontos a jó megfigyelő- és a gyors helyzetfelismerő képesség, a csapatmunka (folyamatos alkalmazkodás, együtt¬működés, tolerancia), higgadtság, gyors döntési készség és megfelelő fizikai állóképesség.

Álló, kényszertesthelyzetben, a szabadban, csónakban, hajón végzett nehéz fizikai munka.

Igen jelentős a baleseti egészségkárosodás (esés, szúrt, vágott, roncsolt sérülések, vízbe ful-ladás, közlekedés) kockázata. A tengeri halászat a legveszélyesebb foglalkozások egyike. Kedvezőtlen klimatikus hatások, hőmérsékleti diszkomfort, UV sugárzás egészségkárosító hatásai. Biológiai kóroki tényezők egészségkárosító hatása. A tevékenység során fizikai, biológiai kóroki tényezőkkel történő expozíció fokozhatja egyes daganatok (ajak-, tüdő-, gyomorrák előfordulás fokozott) előfordulását, főleg tengeri halászok között), és növelheti a légúti, idegrendszeri, gyomor-bélrendszeri, vese- és bőrbetegségek kialakulásának kockázatát. Kézi teheremelés miatt fokozódik a váz- és izomrendszer betegségeinek kockázata. Tengeri halászok között fokozott az ismeretlen okú halálozások előfordulási aránya. A dízel ki-pufogógáz IARC 1 biztosan rákkeltő, a benzin kipufogógáz IARC 2B lehetséges rákkeltő csoportba sorolt. A dízel és benzin üzemanyag IARC 2B csoportba sorolt, lehetséges rákkeltő.

Tengeri halászat kóroki tényezői: a halfajták közül 1200 fajta mérgező (pl.: kőhal, oroszlánhal, skorpióhal, csillagászhal, varangyhal- Daector reticulata, szörnyhal- Thalassophryne amazonica). Számos, q halak fogyasztásával kapcsolatos megbetegedés ismert: ciguatera (Dinoflagelláták okozta gastrointesztinális, neurológiai tünetek és hallucináció, amelyet a ciguatoxin, maitotoxin, scaritoxin és palytoxin okozhat), Haff betegség (balti-tengeri, USA, Kína édesvízi lagúnákban élő angolna, csuka, bölényhal, rákok fogyasztása után kialakult rabdomiolízis és veseelégtelenség, amelyet palitoxin, esetleg tiamináz okoz), ichthyoallyeinotoxicitás (az álomhalak, Sarpa salpa-tengeri durbincs, Siganus spinus, Mulloides flavolineatus, LSD okozta hallucinációhoz hasonló, néhány napos hallucinációt okoznak), scombroid szindróma (Scombroidea halak-makréla, tonhal- hisztidin okozza, konvertálódik hisztaminná, ami allergiához hasonló reakciót okoz), kagylómérgezések (amnézia Nitzia navis- varingica diatom algák- toxikus fitoplanktonok toxinja, a kainsav analóg neurotoxikus domoic sav a hipocampus és az amigdala károsodását okozza, rövid távú memóriavesztés, vérzéses hasmenés, kalcium beáramlás neuron pusztulás miatt, alkalmanként halálos kimenetellel/, hasmenés, neurotoxicitás, bénulás). Az algákkal együtt élő Dinoflagelláták által termelt dinotoxin (neurotoxin) felelős tömeges halpusztulásokért (vörös virágzás, vörös dagály). A Pfisteriák (színtelen elszaporodás) termelte saxitoxin (neurotoxin) hasonló halpusztulást okozott. A kagylók és halak fogyasztása humán megbetegedéseket okoz, és gyaníthatóan felelős a tengeri halászok bizonyos megbetegedéseiért.

Fizikai, kémiai (toxinok), biológiai kóroki tényezőkkel történő expozíció lehetősége. Ergonómiai, pszichés, pszichoszociális kóroki tényezők és pszichés megterhelés hatása.

Kizáróak olyan betegségek és/vagy állapotok, amelyekben a munkavállaló nedves, nyirkos, párás munkahelyen vagy szabadban vagy fokozott balesetveszéllyel vagy gyakori hajolással, gyaloglással, tárgyak emelésével járó vagy tartós kényszertesthelyzetben végzett munka nem végezhet.

Kizáró tényezők:

• Kézi anyagmozgatással járó munkavégzésre nem alkalmas
• Tartós kényszertesthelyzettel (görnyedés, térdelés, guggolás, előrehajlott vagy egyéb) járó munkát nem végezhet
• Sok gyaloglást és/vagy járkálás igénylő munkát nem végezhet
• Nedves, nyirkos, párás munkahelyen munkát nem végezhe
• Fokozottan balesetveszélyes munkát nem végezhet
• Szabadban munkát nem végezhet

Korlátozzák olyan betegségek és/vagy állapotok, melyekben a jó egyensúlyérzés befolyásolt vagy tartós állómunka nem javasolt.

Korlátozó tényezők:

• Jó egyensúlyérzést igénylő munka végzésére nem alkalmas
• Tartós állómunkát nem végezhet

A munkáltató kötelessége a műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel kiküszöbölni a kézi tehermozgatást vagy az ezzel járó kockázatot minimálisra csökkenteni, a munkavégzés helyét úgy alakítani, hogy a kézi anyagmozgatás feltételei a legbiztonságosabbak és egészségre ártalmatlanok legyenek (felméri a munka jellegének megfelelő egészségügyi és biztonsági követelményeket, a teher jellemzőit, ezáltal a lehető legkisebbre csökkenti a munkavállalókat fenyegető hátsérülés kockázatát). Szükséges az egyéni kockázati tényezők figyelembevétele, a munkavállaló tájékoztatása (teher súlya, súlypontja), oktatása, konzultáció biztosítása.

Általános megelőzési stratégia, egészséges életmód tartása (dohányzás kerülése, testtömeg, haskörfogat, BMI optimális szinten tartása, rendszeres fizikai aktivitás, egészséges táplálkozás, stressz kezelés) javasolt egészségfejlesztés, szív- és érrendszeri, daganatos megbetegedések megelőzése céljából. Ezen betegségek korai felismerését célzó szűrővizsgálatok ajánlottak. Hallásvizsgálat, mellkasröntgen, EKG, laboratóriumi vizsgálatok ajánlottak.

Védőoltások: tetanusz, szezonális influenza, bakteriális tüdőgyulladás ellen javasolható.

Megelőzés: kollektív védelem balesetek (elesés, vízbeesés), biológiai, ergonómiai kockázatok ellen (csónak, hajó, gépek, eszközök tervezése).

Védőeszközök: munkaruha, védőlábbeli, kesztyű, fejvédelem, elesés, vízbeesés elleni védelem szükségesek.

Értelmi- és hallássérültek számára is biztosítható foglalkozások a megfelelő részfeladatok kijelölésével, figyelemmel a megmaradt funkcióképességekre. Az értelmi sérültek alkalmazásánál fontos vizsgálni, hogy a korlátozott intellektuális funkciójú egyén téri tájékozódása, figyelemkoncentrációja milyen szintű.

A különböző munkakörökhöz kapcsolódó védőfelszereléseken túl, mindegyik fogyatékos munkavállaló számára biztosítani kell az érthető és többször begyakorolt munkafolyamatokat. Az új ismeretek elsajátításához (pl. halak etetése) mentor biztosítása szükséges. Hallássérült munkavállaló számára, vezeték nélküli hallókészülék, esetleg jelnyelvi megoldás kell. Különösen fontos a közlekedő útvonalak kijelölése, esetlegesen egyszerű térkép biztosítása.