A jelnyelvi tolmács szociokulturális és pszicholingvisztikai megfeleltetést, nyelvi modifikációt végez a beszéd útján zajló információcserében akadályozott siket, valamint a súlyos fokban nagyothalló emberek számára. Manuális és vizuális kifejezési eszközökkel segíti köztük és a halló világ közötti kommunikációt. Alkalmazza a megfelelő tolmácsolási módszereket a halló és a hallássérült igénybe vevők elvárásai szerint. Jelnyelvi tolmácsolás mellett, írásokat is fordít, értelmez a célcsoport számára.

Jeltolmács, siketek tolmácsa

A jelnyelvi tolmács számára különösen szükségesek a jelelés során alkalmazott alapvető motorikus készségek. Jelentős kompetenciák az érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság, nagyfokú türelmesség, az empátiás készség, kapcsolatteremtő és -fenntartó készség. Fontos a kiégés elleni védekezés képessége.

Ülő és gyakran álló testhelyzetben, épületen belül végzett szellemi és könnyű fizikai munka.

Minimális baleseti egészségkárosodás (esés, közlekedés) lehetséges. Biológiai kóroki tények egészségkárosító hatása lehetséges. A képernyős munkavégzés okozta, szemet, váz- és izomrendszert érintő terhelések. Megfelelő fizikai aktivitás hiánya esetén a szív- és érrendszeri és daganatos betegségek, elhízás, anyagcserezavarok, cukorbetegség kialakulásának kockázata fokozódik.

Fizikai, biológiai kockázati tényezőkkel történő expozíció lehetősége. Képernyős munkahelyek kockázatai, ergonómiai, pszichés, pszichoszociális kóroki tényezők és pszichés megterhelés hatása, kiégés.

Kizáróak olyan betegségek és/vagy állapotok, amelyek ép hallást vagy fokozott figyelmet igénylő munka végzését nem teszik lehetővé.

Kizáró tényezők:

• Ép hallást igénylő munka végzésére nem alkalmas
• Fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet

Korlátozzák a jó látást vagy tartós ülőmunka végzését jelentősen befolyásoló betegségek és/vagy állapotok.

Korlátozó tényezők:

• Jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas
• Tartós ülőmunkát nem végezhet

A munkáltató kötelessége felmérni és értékelni a képernyő előtti munkavégzés kockázatait. Munkáltatói kötelezettség biztosítani a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenőrzését, valamint az alábbi kockáztok előfordulásának rendszeres vizsgálatát: látásromlást előidéző tényezők, pszichés (mentális) meg-terhelés, fizikai állapotromlást előidéző tényezők.

A munkáltató köteles a munkafolyamatokat úgy megszervezni, hogy a folyamatos munkavégzést óránként legalább 10 perces szünetek szakítsák meg és a tényleges munkavégzés összes ideje a napi 6 órát ne haladja meg.

Általános megelőzési stratégia, egészséges életmód tartása (dohányzás kerülése, testtömeg, has körfogat, BMI optimális szinten tartása, rendszeres fizikai aktivitás, egészséges táplálkozás, stressz kezelés) javasolt egészségfejlesztés, szív- és érrendszeri, daganatos megbetegedések megelőzése céljából. Ezen betegségek korai felismerését célzó szűrővizsgálatok ajánlottak.

Védőoltások: hepatitis B, szezonális influenza, bakteriális tüdőgyulladás ellen ajánlható.

Megelőzés: kollektív védelem balesetek, fizikai, kémiai és ergonómiai kockázatok ellen (helyiségek, gépek, berendezések, eszközök, megvilágítás, szellőzés, hűtő/fűtő rendszerek tervezése, kivitelezése, karbantartása).

Védőeszközök: képernyős munkavégzés esetén éleslátást biztosító szemüveg szükséges.

Mozgássérültek, illetve olyan hallássérültek, akik képesek a beszédértésre és annak jelnyelvi átadására. Utóbbiak közé azok tartoznak, akiken cochleáris implantációs műtétet végeztek (ennek segítségével hall és tud beszélni is). A képességbeli megfelelés jelenti a beszéd értését, a hallás javítását és a munkához szükséges szókincs fejlesztését.

Mozgássérült jelnyelvi tolmács esetében a szükségszerinti fizikai akadálymentesítés megoldása. Mindkét fogyatékossági típusnál a munkát könnyítő infokommunikációs eszközöket (jelszótárak, számítógép, szakkönyvek, telefon stb.) a szükségletnek megfelelően biztosítani kell.