A gépésztechnikus a gépészet területén gépek, géprendszerek, mechanikus berendezések tervezésében, gyártásában, működtetésében, szerelésében, karbantartásában és javításában önállóan vagy mérnöki irányítással vesz részt. Tevékenysége kiterjedhet a gépek és gépi rendszerek beállítására, javításuk műszaki és minőségügyi tervezésére. Tevékenységük kalorikus és áramlástechnikai gépek és berendezések, valamint az ezekkel kapcsolatos technológiai folyamatok tervezésében részfeladatok ellátására, a gyártás és beszerelés költségeinek, anyag- és munkaerő-szükségletének előzetes becslésére is kiterjedhet.

Anyagmozgató gépészeti technikus, bányagépész-technikus, élelmiszeripari gépésztechnikus, épületgépész-technikus, erdészeti gépésztechnikus, fejlesztő technikus (gépipar), finommechanikai technikus, gépésztechnikus, gépipari automatizálási technikus, gépipari mérnökasszisztens, gépjármű technikus, gépkenési technikus, gépszerelő technikus, hatékonyságfejlesztési technikus (gépgyártás), hőerőgépészeti technikus, hűtő és klíma technikus, közlekedésgépész technikus, mező- és erdőgazdasági gépésztechnikus, mezőgazdasági gépjavító szaktechnikus, mezőgazdasági gépüzemeltető szaktechnikus, műszerész gépésztechnikus, repülőgép technikus, szellőzéstechnikus, szerszám- és készülékszerkesztő technikus, tervezési technikus (kohászat), vegyipari gépésztechnikus

A gépésztechnikusok számára fontos a fejlett kapcsolatteremtő készség. Termelésirányítási helyzetben meghatározó lehet a jó állóképesség, a gyors reakció és döntési képessége. Tervezésben való részvétele során lényeges az ábrázolókészség fejlettsége, amelynek alapja a jó látás.

Ülő és álló, gyakran kényszertesthelyzetben, épületen belül és kívül, védőeszközök alkalmazásával végzett szellemi és közepesen nehéz fizikai munka.

Baleseti egészségkárosodás (esés, szúrt, vágott, roncsolt sérülés, áramütés, közlekedés). Fizikai (zaj, UV, statikus és változó mágneses terek, egésztest és kéz-kar vibráció) kóroki ténye-zők, szervetlen porok, kémiai és biológiai kóroki tényezők egészségkárosító hatása. Hegesztés kóros hatásai. Több gépipari ágazati tevékenység és alkalmazott kémiai anyag (fémek, festékek, oldószerek) daganatok, légúti, bőr, immun, endokrin, vese, gyomor-bélrendszeri és szív- érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát fokozza. A képernyős munkavégzés okozta szemet, a váz- és izomrendszert érintő terhelések. Megfelelő fizikai aktivitás hiánya esetén a szív- érrendszeri és daganatos betegségek, elhízás, metabolikus szindróma, cukorbetegség kialakulásának kockázata fokozódik. Az éjszakai műszak (IARC 2A valószí-nűleg rákkeltő) daganatok és szív- érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát fokozza. A gépiparban gyakoribb a bőr-, gége-, tüdő-, hólyagrák előfordulása. A dízel kipufogó-gázok IARC 1 biztosan rákkeltő, a benzingázok, olajok IARC 2B lehetséges rákkeltő csoportba soroltak. A fékbetétek korábban azbesztet tartalmaztak (IARC 1 rákkeltő).

Fizikai, kémiai kóroki tényezőkkel történő expozíció. Képernyős munkahelyek kockázatai, ergonómiai, pszichés, pszichoszociális kóroki tényezők és pszichés megterhelés hatása.

Kizáróak olyan betegségek és/vagy állapotok, melyekben a munkavállaló nem végezhet fokozott figyelmet igénylő munkát.

Kizáró tényezők:

• Fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet

Korlátozóak a jó látást érintő betegségek és/vagy állapotok.

Korlátozó tényezők:

• Jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas

Baleseti kockázattal járnak az ép hallást, jó egyensúlyérzést befolyásoló betegségek és/vagy állapotok, illetve amelyekben nem végezhető változó hőmérsékletű munkahelye vagy, fokozott baleset veszéllyel járó vagy képernyő előtti munka.

Fokozott baleseti kockázat:

• Ép hallást igénylő munka végzésére nem alkalmas
• Jó egyensúlyérzést igénylő munka végzésére nem alkalmas
• Fokozottan balesetveszélyes munkát nem végezhet
• Változó hőmérsékletű munkahelyen munkát végezhet
• Képernyő előtti munkavégzés

A munkáltató kötelessége felmérni és értékelni a képernyő előtti munkavégzés kockázatait. Munkáltatói kötelezettség biztosítani a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenőrzését, valamint az alábbi kockáztok előfordulásának rendszeres vizsgálatát: látásromlást előidéző tényezők, pszichés (mentális) meg-terhelés, fizikai állapotromlást előidéző tényezők.

A munkáltató köteles a munkafolyamatokat úgy megszervezni, hogy a folyamatos munka-végzést óránként legalább 10 perces szünetek szakítsák meg és a tényleges munkavégzés összes ideje a napi 6 órát ne haladja meg.

Általános megelőzési stratégia, egészséges életmód tartása (dohányzás kerülése, testtömeg, haskörfogat, BMI optimális szinten tartása, rendszeres fizikai aktivitás, egészséges táplálkozás, stressz kezelés) javasolt egészségfejlesztés, szív- és érrendszeri, daganatos megbetegedések megelőzése céljából. Ezen betegségek korai felismerését célzó szűrővizsgálatok ajánlottak. Hallásvizsgálat, szemészeti, légzésfunkciós, EKG, mellkas¬röntgen, laboratóriumi vizsgálatok szükségesek.

Védőoltások: szezonális influenza, bakteriális tüdőgyulladás elleni védőoltás ajánlott.

Megelőzés: Kollektív védelem balesetek, fizikai, kémiai, ergonómiai kockázatok ellen (helyiségek, berendezések, gépek, eszközök, megvilágítás, szellőzés, hűtés, fűtés tervezése, kivitele-zése, karbantartása).

Védőeszközök: védőruha, arc, szem és fejvédelem, védőkesztyű, légzésvédelem, zajvédelem szükségesek. Képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg biztosítása szükséges.

A foglalkozás és a kapcsolható munkakörök egyéni specifikációja alapján a mozgás-, látás- és hallássérült munkavállalók is alkalmasak lehetnek a munkafolyamatok jelentős részének elvégzésére. Számukra a munkafeladatok kijelölése függ az egészségkárosodás mértékétől a megmaradt funkcióképességtől.

A foglalkozáshoz kapcsolódó kötelezően előírt védőeszközök mellett gondoskodni kell az egyéni szükségletnek megfelelő fizikai akadálymentesítésről (pl.: rámpák, szociális helyiségek, liftek, bútorzat, taktilis jelzések látássérültek részére stb.), az infokommunikációs akadálymentesítésről (Braille feliratok, beszélő lift, képernyőolvasó, indukciós hurok hallássérülteknek stb.). Mivel gépek közelében vannak, így célszerű azok meghibásodása esetén fény-jelzéseket is használni. E mellett a speciálisan kialakított IT eszközökről (pl.: érintő képernyő, szoftver támogatás, lapbeolvasó stb.) is gondoskodni kell.