A rehabilitációs mentor nagy segítséget jelenthet az MMK személyek nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásában

A rehabilitációs mentor nagy segítséget jelenthet az MMK személyek nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásában


Összefoglaló

A rehabilitációs hozzájárulást fizető munkaadók 2021. óta válthatják ki a fizetési kötelezettséget rehabilitációs mentorok alkalmazásával, amely nemcsak az adóoptimalizálásban segíthet, hanem nagymértékben támogathatja az alkalmazott vagy újonnan felvételre kerülő MMK munkavállalók munkahelyi beilleszkedését és sikeres, értékteremtő munkavégzését.

2022. June 22.

 

 

Rehabilitációs hozzájárulást az MKIK GVI kutatása szerint még mindig nagyon sok munkaadó fizet a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása helyett, miközben alacsony a MMK személyek foglalkoztatása a 10 főnél magasabb létszámot foglalkoztató munkaadók esetében.  

Egy 2021. január 1-én életbe lépő jogszabály módosítás (2011. évi CXCI. törvény 22/A. § (2)) alapján a rehabilitációs hozzájárulás kiváltása során az alkalmazott „megváltozott munkaképességű személyekkel egy tekintet alá esik az a személy is, aki - a munkaszerződése szerint - jogszabályban meghatározottak alapján rehabilitációs mentori tevékenységet lát el, és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.

"A munkáltatónál

  1.  20 vagy annál kevesebb megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén 1 fő,
  2.  21-100 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 4 fő,
  3.  101-250 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 8 fő,
  4.  251-500 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 10 fő,
  5.  500 feletti megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 12 fő

rehabilitációs mentort lehet figyelembe venni.”

Ez azt jelenti, hogy a kötelező 5%-os foglalkoztatási szintbe a fenti korlátoknak megfelelően beszámítható az a munkavállaló is, aki mentori tevékenységet lát el és munkaideje a napi 4 órát eléri.

 

A foglalkozási rehabilitációs mentori szolgáltatás, tevékenység a következő feladatokat öleli fel egy munkáltatónál[2]:

  • szükség szerint a képzésben részesülők benntartásának segítése, a lemorzsolódás elkerülése, a munkahelyi környezetbe történő beilleszkedés elősegítése, a betanítás, a munkahelymegtartás segítése, az utókövetés, valamint az egyéni rehabilitációt támogató, segítő szolgáltatások szervezése, az életvitelt, munkavállalást segítő eszközök hozzáférésének szervezése a mentor által,
  • egyéb tanácsadási módszerek és eszközök felhasználásával segíti a mentor a munkaerő-piaci integrációt és a munkaadók befogadóvá válását a megváltozott munkaképességű személyek iránt,
  • egyéb a munkáltató által meghatározott, a megváltozott munkaképességű, fogyatékos, sajátos nevelési igényű fiatal beilleszkedését, munkahelyének megtartását segítő feladatokat.

A jogszabályi rendelkezések szerint a mentornak az alábbi képesítési előírások valamelyikének kell megfelelnie: Az egyetemi vagy főiskolai szintű végzettséggel, államilag elismert felsőfokú végzettséggel, illetve a többciklusú képzési rendszernek megfelelően alapfokozattal vagy mesterfokozattal rendelkező személy akkor foglalkoztatható rehabilitációs mentorként, ha a következőkben meghatározott, valamint ezekkel egyenértékű képesítési előírásoknak megfelel:

A foglalkozási rehabilitációs mentori szolgáltatás (tevékenység) gyakorlásához előírt végzettség:
bölcsészettudományi, társadalomtudományi, közgazdaságtudományi, orvostudományi, egészségtudományi, állam- és jogtudományi, közigazgatás-tudományi karon szerzett végzettség vagy tanítói/tanári/gyógypedagógiai végzettség, munkavállalási tanácsadó, munkaügyi kapcsolatok szaktanácsadó, személyügyi szervező, gyógypedagógiai rehabilitációs konzultáns, mentálhigiénés szakember, foglakozási rehabilitációs szaktanácsadó végzettség, foglalkozási rehabilitációs humán és műszaki szaktanácsadó, rehabilitációs szakmérnök.

 

Összefoglalva: a mentor akkor számítható be a kötelező foglalkoztatási szintbe, ha a munkaszerződése szerint munkaköri tevékenységei közé tartozik a mentori feladatok ellátása, ezt napi 4 órában végzi és rendelkezik a fentiekben felsorolt végzettségek valamelyikével.

A rehabilitációs mentor alkalmazása során olyan feladatokat érdemes a munkaadónak a mentor számára (bizonyíthatóan) előírnia, amely során a jogszabályban felsoroltak mellett megvalósul:

  • munkahelyi környezetbe történő beilleszkedés elősegítése,
  • a betanítás,
  • a munkahelymegtartás segítése,
  • egyéb, az MMK személy beilleszkedését, munkahelyének megtartását segítő tevékenység.

 

 

Amennyiben egy munkaadó pl. 17 fő MMK személyt alkalmaz jelenleg, de a fizetési kötelezettsége 25 fő MMK személy után lenne (mert 500 fő munkatársi létszámot alkalmaz), akkor érdemes megfontolnia, hogy felvesz 4 MMK személyt, ezáltal már 4 fő rehabilitációs mentort is alkalmazhat (1 fő helyett) a jogszabályi lehetőségnek megfelelően. Azaz +4 fő MMK személy (és +4 fő mentor) foglalkoztatásával 8 fő után képes kiváltani a rehabilitációs hozzájárulást, amely az MMK személyek foglalkoztatásának bővítése mellett a munkaadó számára többszintű – szakmai és pénzügyi – segítséget is jelenthet.

A rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség optimalizálásához, és a MMK személyek költséghatékony foglalkoztatásának rejtelmeinek megismeréséhez ajánljuk:

A képen a rehabilitációs mentor segíti az MMK-s munkavállalót
Vissza