A 2022-es Népszámlálás MMK és fogyatékos személyeket érintő, foglalkoztatással kapcsolatos adatainak elemzése - 1. rész
Összefoglaló
A 2022. őszén, a Központi Statisztikai Hivatal által végzett, tízévente ismétlődő Népszámlálás adatai szerint a foglalkoztatottság közel 50%-os volt a fogyatékossággal és súlyos korlátozottsággal élő személyek körében a tavalyi évben. Két részes cikksorozatunkban az MMK és fogyatékos személyek Népszámlálás 2022-ből megismerhető fontosabb munkaerő-piaci adatait és összefüggéseit mutatjuk be.
2023. December 01. Központi Statisztikai Hivatal - Népszámlálás 2022
#munkaerőpiac #szemléletformálás #foglalkozási rehabilitáció #tanulmány #kutatás
A Népszámlálás egy tízévente ismétlődő adatgyűjtés, amelyet az egész országban egy időben, azonos tartalommal és egységes módszertani alapon hajtjanak végre a KSH szakemberei. A népszámlálás révén pontos és részletes képet kaphatunk hazánk népességének nagyságáról, demográfiai jellemzőiről, egészségi állapotáról, iskolázottságáról, foglalkoztatottságáról, nemzetiségi és vallási összetételéről, élet- és lakáskörülményeiről.
A 2022-es Népszámlálás tavaly őszi adatfelvételét követően 2023. október vége óta érhetőek el a fogyatékossággal és súlyos korlátozottsággal élő személyekről, illetve a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő személyekről szóló, feldolgozott és összesített adatkörök a KSH 2022-es Népszámlálása weboldalán.
A teljes adatbázis az alábbi linken tekinthető meg:
https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS012
Cikkünkben – a Portál céljához igazodóan – foglalkozási rehabilitációs, foglalkoztatáspolitikai és munkaerő-piaci szempontból vizsgáltuk a megjelent adatokat, így kifejezetten csak a 15-64 év közötti korosztályra vonatkozó adatokat tettük elemzésünk tárgyává. További, MMK és fogyatékos személyekkel kapcsolatban összegyűjtott statisztikai adatok az Érték Vagy! Portálon ezen a linken érhetőek el.
Háttér:
A KSH által a Népszámlálás során alkalmazott kérdőív ezen a linken érhető el, amely alapján 2022. őszén megvalósult az adatok felvétele. A közel 10 hónapos összesítés alapján a KSH honlapja szerint összesen mintegy 9,2 millió személyi kérdőív érkezett be, ”az egészségi állapotra vonatkozó, nem kötelező kérdéseket a válaszadók 75 százaléka töltötte ki. A válaszadók 72 százaléka nem számolt be egészségi problémáról. Tartós betegséget 1,7 millióan jeleztek, 639 ezren nyilatkozták, hogy az egészségi állapotuk súlyosan korlátozza őket, és 270 ezren éltek fogyatékossággal.”
A KSH tájékoztatása alapján az egészségproblémával, fogyatékossággal élők helyzetének javítását, esélyegyenlőségének biztosítását célzó programok szempontjából az egészségi állapotra, fogyatékosságra vonatkozó adatok különleges értéket képviselnek. Az egészségproblémával, fogyatékossággal élő emberek életkörülményeiről más adatforrásból ilyen részletes információk nem állnak rendelkezésre, így nemcsak az egészségügyi és szociális döntések előkészítéséhez, de az érdekképviseleti szervezetek számára is nélkülözhetetlenek.
Fontos megjegyezni, hogy a kérdőívre adott válaszokból összeálló adatbázisban, a végleges adatok alapján megállapítható, hogy különböző nagyságú volt az egyes - hasonló célból feltett - kérdésekre válaszolók száma (tekintettel arra, hogy nem volt kötelező minden kérdésre választ adni), és ez eltéréseket okozhatott a végleges, számszerű adatokban. Az adatokon természetesen ezen túlmenően torzíthatott a kérdőív kérdéseinek és válaszainak struktúrája, a válaszlehetőségek kategóriáinak megnevezése és számossága, valamint az önbevalláson alapuló adatfelvételi módszertan egyaránt, ugyanakkor az adatok ettől függetlneül megfelelő alapot jelenthetnek bizonyos összefüggések levonásához és kovetkeztetések megfoglamazásához.
Fogyatékosság és súlyosan korlátozott személyek
Az adatbázis alapján két fő csoportot határozott meg a KSH, akikre megváltozott munkaképességű és fogyatékos személyként asszociálhatunk, a:
- Fogyatékossága van (270 003 fő) vagy
- Súlyosan korlátozott (639 450 fő)
válaszadó személyek körét.
A nemek arányát tekintve, míg a "fogyatékossága van" kérdésre adott válaszadók esetében 51% nő és 49% férfi, addig a "súlyosan korlátozott vagyok" választ megjelölők esetében érdekes módon a válaszadók 60%-a nő, és csak 40% férfi, amely azt jelenti, hogy a nők 50%-kal magasabb arányban válnak súlyosan korlátozottá / vallják magukat súlyosan korlátozottnak.
Az alábbi korfa alapján látható, hogy a vizsgált csoportokba tartozás esetén az életkor rendkívül meghatározó a súlyos korlátozott választ adók esetén, a fogyatékosság kevésbé függ az életkor előrehaladásától:
A KSH megkülönböztet egy „Fogyatékossága van vagy súlyosan korlátozott” válaszadói csoportot, amelyet a további elemzésünk fő tárgyává teszünk az alábbi cikkben. Közülük a munkaerő-piaci szempontból releváns sokaságot, a 15-64 év közötti korosztályt vizsgáltuk mélyebben jelen írásunkban. 2022-ben a Népszámlálás adatai alapján a 15-64 év közötti, fogyatékossága van vagy súlyosan korlátozott választ adó és emellett a lakóhelyét is megjelölő személyek száma: 289 795 fő volt az összes 753 747 fő fogyatékos és súlyosan korlátozott személy közül. Területi szempontból az alábbi megoszlás volt tapasztalható:
A 15-64 év között „fogyatékossága van vagy súlyosan korlátozott” kategóriába sorolt, 289 795 fő válaszadó személyből 144 732 fő állt foglalkoztatásban, azaz a válaszadók 49,9%-ának volt munkája 2022-ben. 12 077 fő (4%) vallotta magát állást keresőnek, míg 132 986 fő (46%) volt inaktív. A foglalkoztatási ráta tekintetében az adatokból kinyerhető megyei szintű eredmények az alábbi interaktív térképen* láthatóak: |
*A kurzort az adott megye fölé helyzve megjelennek a megyei adatok (foglalkoztatási ráta és létszámadatok), a bal oldalon elhelyezkedő, állítható csúszka használatával szűrhetőek a foglalkoztatási ráta alapján az egyes megyék.
A fentiek alapján megállapítható, hogy míg a súlyosan korlátozott és fogyatékossága van választ adó személyek létszáma Budapest és Pest mellett Észak-Kelet Magyarországon és Dél-Magyarországon relatíve magas, addig a foglalkoztatási ráta Közép-Magyarország mellett Észak-Nyugat Magyarországon magasabb és Kelet-Magyarországon alacsonyabb.
Az alábbi diagrammon látható, hogy a Főváros foglalkoztatási fölénye megkérdőjelezhetetlen, és a különböző foglalkoztatáspolitikai tendenciáknak megfelelően minél kisebb település típus irányába tekintünk, annál alacsonyabb foglalkoztatási rátát találunk, amely a munkaerő-piaci lehetőségek számával lehet elsődlegesen összefüggésben. Ez igaz mind a fogyatékossága van, és mind a súlyosan korlátozott választ adó személyekre is. A lentiek alapján megállapítható az is, hogy a súlyosan korlátozott személyek foglalkoztatottsága minden település típus esetén magasabb, mint a „csak” fogyatékossága van választ adó személyeké.
Ugyanakkor mindenképpen szembetűnő, hogy egy fővárosban élő súlyosan korlátozott válaszadóknak statisztikai szempontból közel kétszer akkora esélye van a munkába állásra, mint egy községben élő fogyatékossággal élőnek. Ezen gazdasági és munkaerő-piaci tendenciák ilyen esetekben az ingázók számának növekedését, vagy az országon belüli, városokba irányuló hazai migráció folyamatait irányozzák elő a munkaerő-piaci egyensúlyhelyzet felé való elmozdulás érdekében, ugyanakkor egy fogyatékos személy esetében a földrajzi-mobilitási lehetőségeket a tömegközlekedés fizikai hozzáférhetősége és az esetleges személyes (gyakran családon belüli) segítség igénye, valamint a részmunkaidős foglalkoztatásból származó jövedelemszint sok szempontból csökkentheti. A megoldást az MMK és fogyatékos személyek számára megteremtett távmunka lehetőségek jelenthetnék, ugyanakkor a bedolgozói jellegű feladatok a jelenlegi gazdasági körülmények között nem jelentenek számottevő munkaerő-keresletet, az info-kommunkációs jellegű otthon végezhető feladatok pedig sok esetben nem a fentiekben bemutatott célcsoportra vannak tervezve (pl: végzettség, digitális kompetencia, illetve IKT eszközhöz való hozzáférés MMK személyek körében ismert jellegzetességei alapján).
Összegzés:
A fentiekben szemléltetett kimutatások és diagramok a Népszámlálás 2022 adatfelvétele alapján bemutatják, hogy a 11 évvel ezelőtti szinthez képest miben és milyen területen valósult meg fejlődés az MMK és fogyatékos személyek munkaerő-piacán. Az adatok megfelelő felhasználása emellett olyan lehetőségekre világíthat rá, ahol a jövőbeni célzott beavatkozások elősegíthetik az adott vármegye, vagy fogyatékossági csoport foglalkoztatási eredményeinek javítását.
Cikksorozatunk második része az alábbi linken érhető el:
https://ertekvagy.hu/hu/-/nepszamlalas-2022_2