Munkakör átalakítás

Munkakör átalakítás

 

A „Megfelelő embert a megfelelő helyre” a foglalkozási rehabilitáció egyik legfontosabb alapelve. Ez az elv azon a sokszor beigazolódott elméleten alapul, hogy a megfelelő munkakör megválasztása, vagy a munkakör megfelelő átalakítása még a legnagyobb akadályokkal rendelkező és legnagyobb kihívásokkal küzdő, egészségkárosodott emberek számára is megteremti annak az esélyét, hogy sikeres, eredményes, a szervezetet valóban hozzáadott értékkel segítő munkatárs váljon belőlük.

A megfelelő hely megválasztása a munkaadó döntése, aki a munkakör átalakításával, vagy a munkahely módosításával nagymértékben alakíthatja az alapelvünkben szereplő „megfelelő helyet”, ahol a MMK munkatárs megmaradt képességeit a leginkább ki tudja teljesíteni a szervezet érdekében.

A munkahelyi módosítás egy olyan szervezeti beavatkozás, amelynek célja, hogy a munkakör feltételrendszerét alkalmasabbá tegyük a megváltozott munkaképességű munkavállaló képességei és munkavégzési potenciálja, feladat ellátási lehetőségei szempontjából. A célja, hogy csökkentsük azokat az akadályokat, melyek a megváltozott munkaképességű munkavállalót gátolhatják a legjobb teljesítmény elérésében, a megpályázott állás megszerzésében, illetve a hatékony munkavégzésben.

 

A munkahelyi módosítások körének bemutatása

A munkahelyi és ezen belül munkakör módosítást, átalakítást bemutató aloldal tartalma nagyban támaszkodik Csízik Tímea alábbiakban foglalt munkájára: A megváltozott munkaképességű emberek munkaerő-piaci integrációját segítő pszichológiai ismeretek (5. fejezet)

A munkahelyi módosítások tehát azok a munkaköri, munkahelyi beavatkozások, változtatások, amelyek érinthetik magát

  • a munkatevékenységet és annak jellemzőit, valamint
  • a munkakörnyezetet, és

lehetővé teszik, hogy azok a személyek is elláthassák a munkakört, akiknek a munkakör korábbi sajátosságai akadályozó, korlátozó tényezőt jelentettek.

A változtatás tárgya lehet

  • a munkarenden,
  • a munkaidőn,
  • az egyes munkaköri feladatokon,
  • a munkahely megközelíthetőségén, vagy akár
  • a munkatér fizikai elrendezésén.

Az EFOP-1.1.1-15 kiemelt projektben létrejött 6.750 (támogatással létrejövő) foglalkoztatási jogviszony felmérése alapján:

  • A munkakörök mindössze 25%-ban volt szükség módosításra.
  • Amennyiben viszont módosítást kellett végrehajtani, akkor annak mértéke az esetek 75%-ban közepes, vagy annál jelentősebb mértékű munkahelyi módosítások voltak.
  • Amennyiben közepes vagy annál jelentősebb munkakör módosítás valósult meg, akkor a munkavállalók 80%-a esetében a munkaadók nagyon elégedettek voltak a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállaló munkájával.

 

Ez alapján levonható, hogy ahol szükséges, ott a munkakör módosítása nagymértékében segítheti a megváltozott munkaképességű személy munkahelyi beválását és sikerét. Ugyanakkor fontos, hogy a megváltozott munkaképesség önmagában nem eredményezi a módosítás szükségességét. Ennek oka, hogy a megváltozott munkaképességű személyek betegség, egészségkárosodás és megmaradt képesség szempontjából rendkívül heterogén közösséget alkotnak. Egy csomagoló munkakör feladatainak érdemi módosítása nélkülözhetetlen lehet egy gerincbetegséggel élő munkavállaló számára, ugyanakkor egy hallássérült munkavállaló esetében a munkakör átalakítása egyáltalán nem feltétel. Más betegséggel élők pedig kisebb-nagyobb módosítások megtétele után lehetnek képesek arra, hogy megfelelően ellássák a munkakört.

Természetesen léteznek általánosabb javaslatok az egyes betegségcsoportokhoz kapcsolódóan, de a betegségek összetételének és megjelenési formáinak sokfélesége miatt a mindig egyéni szinten és az érintett egyén bevonásával történhet a módosítások szükségességének és minőségének megállapítása.

A munkahelyi módosítások során mérlegelendő tényezők:

  • Általános elvek
  • Költségesség
  • Egyszerűség
  • A munkaerő „értékessége”
  • Időintervallum
  • Más dolgozókra gyakorolt hatások
  • Korábbi tapasztalatok

A módosítások kialakítása a foglalkoztatás több időszakában is megtörténhet, akár már a munkaerő-kiválasztás során, vagy a foglalkoztatás fenntartásának céljából, vagy egy betegség/sérülés után a munkába való visszatéréskor, de a legszerencsésebb a foglalkoztatás tervezésekor, a MMK jelentkező megmaradt képességeinek ismeretében megvalósítani ezeket. A módosításra tehet javaslatot a leendő vezető, a HR-es, de a munkaköri alkalmassági vizsgálat előtt vagy után a foglalkozás-egészségügyi orvos is.

Ugyanakkor, amennyiben a módosítás menet közben, már a foglalkoztatás során valósul meg, ott a munkahelyi módosítások megvalósításához a legtöbb esetben várhatóan az egyén kezdeményezése és őszinte kommunikáció lesz szükséges a felek között. Ennek feltétele, hogy a munkaadó részéről egyértelműen jelzésre kerüljön, hogy van nyitottság a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására és a szükséges munkahelyi módosítások megtételére.

Az alábbiakban bemutatásra kerül a munkahelyi módosítások általános, idézett szakirodalomban bemutatott folyamata, amely akár egészben, akár részbeni megvalósítása segíthet a megfelelő munkakör kialakításában.

 

Legjellemzőbb munkakörök

A munkakör módosításhoz segítséget nyújthat a munkaadók számára a Portálon megtalálható 100 legjellemzőbb munkaköröket bemutató gyűjteményt (https://ertekvagy.hu/feor-kereso), amely az alábbi szempontok szerint mutatja be az egyes munkaköröket:

  • A foglalkozás rövid leírása
  • Betölthető munkakörök
  • Készségek és kompetenciák
  • A foglalkozás jellege
  • A foglalkozás egészségre gyakorolt hatása
  • Lehetséges kórokok
  • Kizáró, korlátozó okok és tényezők
  • Fokozott baleseti kockázat
  • Prevenciós előírások és javaslatok
  • Fogyatékossági és képességbeli megfelelés
  • Munkahelyi adaptáció

Emellett az alábbi linkről letölthető az egyes munkakörök foglalkozás-egészségi tényezőit bemutató részletes táblázat: Táblázat
A táblázat segítséget nyújthat a munkakörök szakirodalomban foglalt foglalkozás-egészségi tényezőinek átgondolásában és a munkakör esetleges – az egészségügyi alkalmasság szélesítését célzó – módosítás megtervezésében.

 


A munkahelyi módosítások megvalósítási folyamatának lépései

  1. Munkahelyi módosítás(ok) iránti igény felmerülése

     

  2. A módosítási igény megfogalmazását segítő kérdések

     

    • Van-e olyan munkahelyi tevékenység, vagy feladat, amelyeknek ellátásában korábbi vagy jelenlegi betegsége/sérülése, egészségügyi problémája miatt nehézségei vannak?
    • Mik azok a környezeti tényezők, amelyek az egészségkárosodás mellett akadályozzák bizonyos tevékenységek, feladatok ellátásában?
    • Korábbi munkahelyein megvalósítottak-e olyan munkahelyi változtatásokat, módosításokat, amelyek segítették a munkáját? Ha igen, mik voltak ezek? Mennyire találta őket hatékonynak?
    • Mit gondol, milyen változtatások tennék lehetővé a tevékenység ellátását / könnyítenék meg a munkáját / csökkentenék akadályoztatását a tevékenység ellátásában?
    • Hogyan, miben segítenék munkáját az említett módosítások?

      Ezekkel a kérdésekkel nem csak az akadályoztatási pontokat és okokat tudjuk feltárni, hanem az egyéni korábbi tapasztalatait is a munkahelyi módosításokra vonatkozóan. Előfordulhat ugyanis, hogy korábbi munkahelyén már bevezettek egy jól és hatékonyan működő módosítást, melyek megszüntették az egyén akadályozottságát munkájában.

     

  3. Helyzetfeltárás: Tevékenységek/munkakörülmények ellenőrzése; Egészségügyi problémák áttekintése

     

  4. Szükséges és elégséges módosítási lehetőségek megválasztása

     

  5. Módosítási lehetőségek, formák
    1. Munkarend módosítása

      A munkarend módosításával a munkaidő mennyisége nem változik, a módosítás a munkaidő elrendezésére vonatkozik.

      • Műszakok megválasztása:
        • műszakok száma (1 műszak, 2 műszak, 3 műszak, folyamatos műszak)
        • műszak beosztások napszakja (délelőtti, délutáni, nappali, éjszakai)
        • műszak beosztások váltakozása (váltakozó/állandó)
      • Munkaszünetek elrendezése:
        • a munkaszünetek számának módosítása
        • a munkaszünetek hosszának módosítása
      • Munkakezdés/munkabefejezés időpontjának módosítása:
        • Munkakezdés időpontjának korábbra/későbbre helyezése állandó jelleggel / rendszeresen / alkalmanként
        • Munkabefejezés időpontjának korábbra/későbbre helyezése állandó jelleggel / rendszeresen / alkalmanként

    2. Munkaidő módosítása

      A munkaidő módosítása a munkavégzés rendszeres napi/heti/havi munkaidő-mennyiséget érinti.

      • Munkaidő megválasztása: teljes munkaidő, részmunkaidő
      • A részmunkaidő mennyiségének megválasztása
        • A részmunkaidő elosztásának megválasztása

    3. A munkatér/munkahely berendezéseinek, felszereltségének módosítása

      A munkatér/munkahely berendezéseinek, felszereltségének módosításával akadálymentesített, megközelíthető, ergonomikus elrendezésű munkakörnyezetet biztosíthatunk.

      • A munkahely megközelíthetőségét, akadálymentesítését szolgáló felszerelések biztosítása az épületekben és közelükben (pl. rámpa, lift, kontrasztos lépcsőszínezés, piktogramok használata, parkolóhely stb.)
      • A munkatér berendezéseinek ergonomikus módosítása (pl. bútorok, eszközök áthelyezése, átalakítása)
      • A munkahely felszereltségének bővítése (pl. pihenőszoba, hűtőszekrény stb. biztosítása)

    4. A munkavégzés helyszínének módosítása

      A munkavégzés helyszínének módosításakor a tevékenységek elvégzésére kijelölt teret választhatjuk meg.

      • A munkavégzés helyszínének áthelyezése másik helyiségbe (irodába, szobába, csarnokba stb.)
      • A munkavégzés helyszínének áthelyezése másik épületbe
      • Otthoni munkavégzés lehetőségének alkalmi/rendszeres biztosítása

    5. Speciális eszközök beszerzése

      A speciális eszközök beszerzésével a munkavállaló munkavégzéshez kapcsolódó funkciócsökkenését kompenzálhatjuk.

      • munkaeszközök,
      • irodaeszközök,
      • munkaruhák, védőruhák,
      • bútorok,
      • szoftverek
      • stb. beszerzése

    6. Szabályok, előírások módosítása

      A munkahelyi viselkedést és lehetőségeket meghatározó szabályok, előírások olyan módosítása, mely nem veszélyezteti a munkahelyi biztonságot.

      Szabályok, előírások módosítása a.

      • munkaidőre vonatkozóan
      • műszakokra, munkakezdésre/befejezésre vonatkozóan
      • munkaszünetek időtartamára, elrendezésére, felhasználhatóságára vonatkozóan
      • munkaruhák használatára vonatkozóan
      • munkahelyen/munkatéren megengedett tevékenységekre vonatkozóan
      • munkahelyen/munkatéren megengedett tárgyakra vonatkozóan

    7. A munkakör tevékenységeinek módosítása, átszervezése

      A munkakör esszenciáját nem módosító tevékenységek kollégák közötti átszervezésére vonatkozik.

      • Egyes tevékenységek átadása más munkavállaló(k)nak
      • Egyes tevékenységeket kicserélni más munkavállaló(k) tevékenységeivel

    8. Szolgáltatások igénybevétele

      Szolgáltatások igénybevételével a munkavállaló munkavégzéshez kapcsolódó funkciócsökkenését kompenzálhatjuk.

      • Személyi szolgáltatások egyszeri/alkalmankénti/rendszeres igénybevétele (pl. jeltolmács megbízása, Braille-átíró megbízása)
      • Eszközök egyszeri / alkalmankénti / rendszeres bérlése
      • A munkahely megközelíthetőségét elősegítő szolgáltatás(ok) igénybevétele (pl. dolgozók szállítása

     

  6. A megfelelő módosítási forma megtalálását segítő kérdések
    Szükséges-e módosítani a munkarenden?
    Szükséges-e módosítani a munkaidőn?
    Szükséges-e módosítani a munkatér/munkahely berendezésein, felszereltségén?
    Szükséges-e a munkavégzés helyszínének megváltoztatása?
    Szükséges-e beszerezni speciális eszközöket?
    Szükséges-e módosítani a szabályokon, előírásokon?
    Szükséges-e átszervezni a tevékenységet?
    Szükség van-e valamilyen szolgáltatás igénybevételére?

     

  7. A módosítási javaslatok megvalósítása

     

  8. Áthelyezés más pozícióba/más pozíció felajánlása

     

  9. A helyzet újradefiniálása

     

  10. A megvalósított módosítás(ok), beavatkozások ellenőrzése

     

  11. A módosítási folyamat összegzése

    Mindezeken túl, ha a módosítások megválasztásának folyamatát megfelelően alkalmazzuk, akkor a további előnyökkel is jár. Egyrészt elősegítheti a megváltozott munkaképességű emberek gyakoribb foglalkoztatását, illetve magasabb munkateljesítményét. Másrészt ez nagymértékben támogatja a procedurális igazságosság jelenlétét a szervezetben azáltal, hogy az egyén bevonásával meghozott - akár a módosításról, akár az alkalmatlanság kimondásáról szóló - döntés lépései és okai az érintett személy számára is átláthatók, így azt igazságosabbnak, indokoltabbnak és ezáltal elfogadhatóbbnak fogja tartani. Ennek hangsúlyozása amiatt is fontos, mert nagy-britanniai felmérések (Grewal et al., 2002) eredményei alapján elmondható, hogy a megváltozott munkaképességű álláskeresők és munkavállalók gyakran nehezen fogadják el áthelyezésüket vagy elutasításukat - részben amiatt, mert nem látják azt indokoltnak. A fenti folyamat alkalmazásával közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy szervezetünkről az a kép alakuljon ki, hogy törődik dolgozóival, egyenlő bánásmódban részesíti őket, és aktívan lépéseket is tesz a társadalmi problémák megoldásáért.”