Elsődleges munkaerő-piaci munkaadók
Elsődleges munkaerő-piaci munkaadók
A legtöbb megváltozott munkaképességű embernek (120.000 munkavállaló) az elsődleges munkaerőpiacon működő munkaadók adnak munkát. Az integrált foglalkoztatás színtere a nyílt munkaerőpiac, amelybe egy civil szervezettől az önkormányzaton át a multinacionális vállalatig mindenféle típusú munkaadó beletartozhat létszámtól és tevékenységtől függetlenül.
Az állam különböző pénzügyi és adózási eszközökkel és támogatásokkal segíti, ösztönözi a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását a nyílt munkaerőpiacon.
1. Rehabilitációs hozzájárulás
A 25 fő feletti munkavállalói létszámmal rendelkező munkaadók legfontosabb pénzügyi ösztönzője, hiszen egy megváltozott munkaképességű munkavállaló alkalmazása révén közvetve 2022-ben 1,8 millió Ft/fő összegű költségcsökkentés/kedvezmény érhető el évente.
Ha a foglalkoztatottak tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszáma a 25 főt meghaladja, és ha ebből a megváltozott munkaképességű munkavállalók száma nem éri el a létszám 5 %-át (kötelező foglalkoztatási szint), a minimálbér összegének kilencszeresével megegyező rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie a munkaadónak. A rehabilitációs hozzájárulás 2022. évi összege 1.800.000 Ft/fő/év (amely minden évben a minimálbér emelkedésével párhuzamosan emelkedik). Amennyiben a munkaadó a kötelező foglalkoztatási szintnek megfelelő létszámú megváltozott munkaképességű személyt alkalmaz, mentesül a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól. Ez alapján könnyen kiszámolható, hogy a megváltozott munkaképességű személy alkalmazása a hozzájárulást fizető munkaadók számára a megváltozott munkaképességű munkavállaló bérköltségén bekövetkező megtakarítás alapján nagymértékű ösztönzést jelenthet.
További információk:
(2011. évi CXCI. törvény)
Amennyiben nagy létszámú (pl. 200 főt foglalkoztató) munkaadóról beszélünk, egyértelmű indíték a rehabilitációs hozzájárulás racionalizálása minél több megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásával (a kvótaként előírt 10 fő foglalkoztatása = 18 M Ft költség megtakarítást jelent).
A rehabilitációs hozzájárulás költségoptimalizációs hatásának bemutatása
a 2022-ben érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) alapján
2021. január 1-jét követően már rehabilitációs mentor munkakörben dolgozó munkatársak foglalkoztatásával is kiváltható a rehabilitációs hozzájárulás összege a jogszabályban meghatározott mértékben. Ennek feltétele, hogy a mentor a munkaszerződése szerint, a jogszabályban meghatározottak alapján látja el rehabilitációs mentori tevékenységet, és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.
További információk:
A munkaadók a HRPortál kalulátorával vagy az Érték Vagy! Portál rehabilitációs foglalkoztatási kalkulátorával könnyedén kiszmíthatják a fizetendő rehabilitációs hozzájárulás összegét, és a MMK foglalkoztatás révén megvalósítható adóoptimalizálás hatásait.
2. Szociális hozzájárulási adó kedvezménye
A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása esetén teljes körű járulék (SZOCHO) kedvezmény vehető igénybe minden munkaadó számára a komplex minősítésről szóló érvényes dokumentum vagy az ellátásról szóló határozat alapján.
Más célcsoportok mellett a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak után is adókedvezmény vehető igénybe, ami a megállapított adóalap – de legfeljebb a minimálbér kétszeresének – 13 %-a. Az adókedvezmény érvényesítése szempontjából megváltozott munkaképességű személynek számít
a) a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű egészségi állapottal rendelkező személy, vagy
b) az átfordult ellátásban részesülő személy, vagyis aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és az Mmtv. 32-33. §-a, 19. § (1a) bekezdése vagy 38/C. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül.
További információk:
(2018. évi LII. törvény)
A többi, hátrányos helyzetű célcsoporthoz hasonlóan a megváltozott munkaképességű személyek gyakorlatilag a bruttó bérköltségen foglalkoztathatóak – csökkentve a munkaadó-járulék befizetését.
3. Társasági adóalapot csökkentő tétel
Azoknál a vállalkozásoknál alkalmazható, akiknél az átlagos állományi létszám nem haladja meg a 20 főt. Megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása esetén az adózás előtti eredmény csökkenthető személyenként, havonta a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér, de legfeljebb az adóév első napján érvényes minimálbér összegéig (2022-ben bruttó 200.000 Ft).
További információk:
(1996. évi LXXXI. törvény)
4. Vállalkozói bevételt csökkentő tétel (vállalkozói személyi jövedelemadó)
Ha az egyéni vállalkozó 50%-ban megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat, a vállalkozói adóalap meghatározásánál a vállalkozói bevétel csökkenthető az alkalmazottnak fizetett bérrel (Ft/hó/fő), de legfeljebb a hónap első napján érvényes minimálbérrel (2022-ben bruttó 200.000 Ft).
További információk:
(A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő esetében is hasonló szabályozás érvényesül a törvény 21. § (1) a) pontja alapján.)
5. Kisvállalati adóalapot csökkentő tétel (KIVA)
A kisvállalati adó alapja a jóváhagyott osztalék és a tőkeműveletek eredménye, valamint egyes további módosító tételek egyenlege, növelve a személyi jellegű kifizetésekkel, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege (minimum-adóalap).
Nem képezi az adó alapját a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összege.
A kedvezményezett foglalkoztatott fogalma a Szocho. tv. rendelkezéseivel összhangban került meghatározásra. A Szocho.tv. szerint kedvezményre jogosult munkavállalók nagy része (a Katv. szerint kedvezményezett foglalkoztatottak) után a kisvállalati adóban is adóalap-csökkentő tétel érvényesíthető.
Ezek alapján tehát a megváltozott munkaképességű munkavállalók (a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 13. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerint) is kedvezményezett foglalkoztatottaknak tekinthetők, esetükben személyenként a foglalkoztatott után megállapított Szocho. tv. szerinti adóalap, de havonta legfeljebb a minimálbér kétszerese összegű adóalap-kedvezmény érvényesíthető.
További információk:
- NAV 2022. évi 92. számú információs füzet
- 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 19. d) és 20. d) pont, 20. § (1) és (2) bekezdés
6. A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 8. pontja (a továbbiakban: Katv.) különbséget tesz főállású és főállásúnak nem minősülő kisadózók között. A Katv. meghatározása szerint főállású kisadózónak tekinti a kisadózót. Kivételt képez az a kisadózó, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:
a) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és az Mmtv. 32-33. § alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül;
b) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű. A Katv. 8. § (2) bekezdése alapján a kisadózó vállalkozás a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25.000 Ft tételes adót fizet. A kisadózó vállalkozások ezen összeg megfizetésével mentesülnek a Katv. 9. §-a alapján tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggő alábbi közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek alól:
- vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése;
- társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése;
- a személyi jövedelemadó és járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése;
- szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése.
További információk:
- NAV 2022. évi 61. számú információs füzet
- 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 8. pont, 8. § (2) bekezdés, 9. §
(1995. évi CXVII. törvény)
7. Foglalkozási rehabilitációs projektek
A Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet által működtetett EFOP-1.1.1-15 "Megváltozott munkaképességű emberek támogatása" kiemelt projektben a források kimerüléséig elérhető a támogatott foglalkoztatás eszköze:
További információk:
- Általános információk a projektről
- Munkaadók által igénybe vehető szolgáltatások
- Támogatott foglalkoztatásról szóló munkaadói tájékoztató
8. Foglalkoztatást bővítő támogatások
A munkaügyi szervezet (Megyei Kormányhivatal Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya) által nyújtható bér-, és bérköltség támogatás a Nemzeti Foglalkoztatási Alap és/vagy az Európai Uniós források terhére a TOP, GINOP projektekből. A támogatások új megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához nyújtanak bér jellegű támogatást a támogatási feltételrendszernek megfelelő munkaadók számára.
További információk:
Jelen dokumentum a jogszabályok és a NAV információs füzetek alapján készült.
A dokumentum tartalma tájékoztató jellegű, annak felhasználása csak a vonatkozó jogszabályok teljes körű megismerésével és az azokban foglaltak maradéktalan alkalmazásával lehetséges.