Munkavédelem

Munkavédelem

Munkavédelem a fogyatékos személyek foglalkoztatásában

 

„A fogyatékosság nézőpont kérdése. Ha csak egy dolgot jól csinálsz, valakinek már szüksége van rád.”

(Martina Navratilova)​

Jogszabályi háttér

A fogyatékkal élők esetében egyenlő munkahelyi bánásmódnak kell érvényesülnie, amely magában foglalja az egyenlőséget a munkaegészségügy és munkabiztonság területén egyaránt. A vonatkozó legmagasabb szintű magyar jogszabály - a 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről - a fogyatékosság fogalma helyett a sérülékeny csoportokra vonatkozóan tesz megállapításokat.

 

Sérülékeny csoport: Az a munkavállalói kategória, amelybe tartozó munkavállalókat testi, lelki adottságaik, állapotuk következtében a munkavégzéssel összefüggő kockázatok fokozottan fenyegetnek, illetve akik maguk is fokozott kockázatot jelenthetnek munkavégzésük során (pl. fiatalkorúak, terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák, idősödők, megváltozott munkaképességűek). A jogszabály szerint ezeket a csoportokat óvni kell az őket különösen érintő egészségkárosító kockázatoktól.

A sérülékeny csoportra vonatkozó meghatározás az érintett munkavállalók fokozottabb védelmét szolgálja, elsősorban a munkahelyek kialakítása és a munkakörülmények biztosítása tekintetében. A megváltozott munkaképességű munkavállalók munkavégzésénél a fogyatékosság, valamint a munkavégző képesség figyelembe vételével kell a munkavégzés körülményeit meghatározni és kialakítani.

 

A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalókra vonatkozó külön szabályok a munkavédelemben

A minden munkavállalóra kiterjedő általános jogszabályi előírásokon túl az Mvt. a sérülékeny csoportba tartozó munkavállalókkal kapcsolatosan külön szabályokat is tartalmaz.

Az Mvt. 19.§ (4) bekezdése szerint az „olyan munkahelyek létesítésénél, ahol mozgáskorlátozott vagy egyéb testi fogyatékos munkavállalót foglalkoztatnak, a fizikai környezetnek illeszkednie kell az emberi test megváltozott tulajdonságaihoz.”

Az Mvt. szerint a munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. 2004.-ben hatályba lépett módosítása révén ezt kiegészítette azzal, hogy a sérülékeny csoportba tartozó munkavállalókat a külön jogszabályban foglaltak szerint óvni kell az őket különösen érintő egészségkárosító kockázatoktól. (Mvt. 50/A.§)

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 15.§ (2) bekezdése előírja, hogy a foglalkoztatást biztosító munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így különösen a munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakítását. Az átalakítással kapcsolatos költségek fedezésére a központi költségvetésből támogatás igényelhető.” 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM törvény megfogalmazása szerint a munkahelyek kialakításánál figyelemmel kell lenni a megváltozott munkaképességű (fogyatékos) munkavállalók adottságaira. A törvényi szabályozás kitér rá, hogy azokon a munkahelyeken, ahol megváltozott munkaképességű (fogyatékos) munkavállalókat kívánnak foglalkoztatni, az ajtókat, az átjárókat, a szintbeli különbségeket áthidalókat, a lépcsőket, a zuhanyozókat, a mosdókat és a munkahellyel összefüggő berendezéseket a testi adottságaiknak megfelelően, illetve megváltozott munkaképességükre figyelemmel kell kialakítani vagy szükség esetén átalakítani. Egyúttal szól arról, hogy a megváltozott munkaképességű (fogyatékos) munkavállalók részére munkahelyükön biztosítani kell az egészséges és biztonságos munkavégzésükhöz szükséges, általuk felismerhető jelzéseket.

A munkakörnyezetet tehát úgy szükséges kialakítani, hogy a megváltozott munkaképességű személyek is képesek legyenek adottságaik mentén értéket előállító munka végzésére.

 

Akadálymentes építés vagy átalakítás

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) már az építmények tervezési fázisában meghatározza az akadálymentesítést biztosító építészeti megoldásokat, valamint a fogyatékosok testi épségét és biztonságát védő építési módokat.

Az OTÉK 61. § (1)- (5) bekezdése alapján az építmények helyiségeit, tereit a rendeltetésüknek és a vonatkozó balesetvédelmi, munkavédelmi, tűzvédelmi, közegészségügyi követelményeknek is megfelelő padlóval kell tervezni és megvalósítani. A járófelületen alkalmazott rács (pl. taposórács, lépcsőfok) legfeljebb 20x20 mm osztású lehet. Menekülési útvonalon nem alkalmazható rács. A közhasználatú építmény akadálymentes használatra szolgáló belső közlekedőit és tereit összefüggő csúszásgátló padlóburkolattal kell ellátni. Akadálymentes használatnál a meglévő közhasználatú építmény esetében a 20 mm-nél magasabb küszöböt lejtős kialakítással kell ellátni. A járófelületen alkalmazott hézagos burkolat osztását úgy kell megválasztani, hogy az a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas legyen, továbbá sérülést, és anyagi kárt ne okozzon.

Ahhoz, hogy az építés vagy átalakítás valóban akadálymentes legyen, már a tervezés során érdemes környezettervező rehabilitációs szakértőt vagy szakmérnököt (akadálymentesítési szakértőt) bevonni a tervezésbe, majd pedig a kivitelezésbe is. Ők olyan szakemberek, akik pontosan tudják az akadálymentesítéssel kapcsolatos legapróbb szabályokat, lehetőségeket, törvényi előírásokat, gyakorlati alkalmazásokat, ismerik a fogyatékos emberek speciális igényeit.

A rehabilitációs szakmérnök olyan szakember, aki fogyatékos személyek és idős emberek lehetőség szerinti önálló életvitelének, tanulásának, munkavállalásának feltételeit biztosító akadálymentes épített és technikai környezet, használati tárgyak és gyógyászati segédeszközök tervezéséhez, kivitelezéséhez, a meglévő környezet akadálymentesítéséhez, az előzőekkel összefüggő szakhatósági tevékenységhez és az ellátó intézményhálózat működtetéséhez szükséges orvostudományi, pszichológiai, ergonómiai, szabályozási és műszaki ismeretekkel rendelkezik.

  1. a fogyatékos személyek önálló és biztonságos életvitelét akadályozó körülmények feltárása, felmérések elvégzése és dokumentálása,
  2. az orvos és a terapeuta szakvéleményének értelmezése és ennek függvényében döntéshozás az épített és a tárgyi környezet kialakítására vonatkozóan,
  3. közreműködés konzulensként, társtervezőként akadálymentesítési tervek készítésében,
  4. önálló tervkészítés az akadálymentesség követelményeinek megfelelően, részvétel a kivitelezés monitorozásában, a kivitelező segítése a megvalósításban,
  5. rehabilitációs nyilatkozat kiállítása, tervdokumentáció aláírása,
  6. egészségügyi intézményekben és támogató szolgálatoknál üzemeltetési – fenntartási és menedzselési feladatok ellátása.

A munkabiztonsági tevékenységek

A megfelelő munkafeltételek biztosítása elengedhetetlen a munkaerő maximális munkavégző képességének fenntartása érdekében.

A cél a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok csökkentése, annak érdekében, hogy a lehető legkevesebb kiadás keletkezzen a munkából való kiesés, a gyógykezelés, a rehabilitáció időszakai alatt. Ehhez hasznos információkat találhatnak az érdeklődő munkaadók vagy szakemberek az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség "Egészséges munkahelyek: Legyen könnyebb a teher! 2020-2022" kampányához készült anyagok között: https://healthy-workplaces.eu/hu.

A munkáltató a munkabiztonsági szaktevékenységet csak munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti és a biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében meghatározott számú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell igénybe vennie.

  1. ellátja a munkavédelmi és munkabiztonsági feladatokat
  2. érvényesíti a munkavédelmi követelményeket
  3. felismeri a munkavégzés során fellépő veszélyeket, azokat értékeli és a kockázatok kezelésére megoldási javaslatokat tesz
  4. alkalmazza és érvényesíti a munkavédelmi szabályokat
  5. elkészíti a munkavédelmi dokumentációkat
  6. együttműködik a munkáltatóval, munkavállalókkal, munkavédelmi képviselőkkel, munkavédelmi hatósággal
  7. figyelemmel követi a munkavédelmi jogszabályok és szabványok változását, a technológia fejlődését, a munkavédelemmel összefüggő változásokat
  8. elősegíti a munkakörülmények fejlesztését, ezzel csökkentve a munkahelyi balesetek, foglalkozási megbetegedések bekövetkeztének lehetőségét
  9. támogatja a munkáltatót a munkavédelmi kötelezettségek teljesítésében
  10. részt vesz a helyes munkavédelmi szemlélet és gyakorlat kialakításában
  11. tevékenységével hozzájárul a vállalkozás termelékenységéhez, versenyképességéhez, a munkavállalók munkavégző képességének megőrzéséhez

A megváltozott munkaképességű munkavállalók munkakörnyezetének kialakítása

A foglalkoztatás során a fogyatékos dolgozók igényeit már akkor fel kell mérni, mielőtt még munkába állna. A munkáltatói intézkedéseket az alábbi területeken szükséges megtenni:

  1. Munkahelyi környezet biztonságos kialakítása
  2. Biztonsági jelzésekkel való ellátás
  3. Speciális munkaeszközök és védőeszközök hozzáférhetősége
  4. Munkakörnyezet tisztasága
  5. Egészségvédelmi és munkabiztonsági információ kommunikációja
  6. Megfelelő munkaszervezés kialakítása
  7. Megfelelő munkakörök kialakítása, munkakörök egyszerűsítése
  8. Megfelelő munkaidő beosztás
  9. Munkaegészségügyi és munkabiztonsági programok megszervezése
  10. Munkatársak, beosztottak, főnökök edukációjának megszervezése
  11. Előléptetések és áthelyezések megszervezése
  12. Eljárások kidolgozása veszély esetén

 

A munkaköri alkalmasság

A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998 (IV. 24) NM rendelet (továbbiakban: NM rendelet) 15. § kimondja, hogy a munkaáltatónak írásban kell meghatározni a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjét, irányát és a sérülékeny csoportok számára tiltott munkaköröket, tevékenységeket.

A megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő munkavállalók a fogyatékosságokat illetően nem alkotnak homogén csoportot – különböző idült betegség, baleseti sérülés, veleszületett látás, hallás, mozgáskorlátozottság vagy egyéb állapot miatt - ezért egyénre szabottan lehet és kell meghatározni tiltásokat, korlátozásokat.

A megváltozott munkaképességű, illetve a fogyatékossággal élő munkavállalók esetében az orvosi alkalmassági vizsgálatok során nem a csoportra, hanem az egyénre szóló speciális feltételeket kell vizsgálni azt követően, hogy a munkavállaló számára a rehabilitációs eljárásban véleményezték a munkaképesség változásának mértékét, a rokkantság fokát vagy javaslatot tettek a rehabilitálhatóságra stb.

Az NM rendelet 9. és 9/A. számú melléklete felsorolja, hogy melyek azok a munka környezetben jelen lévő kóroki tényezők, amelyek esetében a munkáltató köteles kockázatbecslést végezni és megállapítani azokat az intézkedéseket, amelyekkel nők, a fiatalkorú munkavállalók egészségét és biztonságát garantálni lehet. Értelemszerűen a fogyatékossággal élők is bele tartoznak az NM rendelet szerinti sérülékeny csoportba.

Kockázatbecslésnél és az alkalmasság megítélésénél tehát a nem illetve a fizikai állapot mellett a fogyatékosságokat is figyelembe kell venni.

Munkavédelmi szabályzat

Munkavédelmi szabályzat készítése ugyan nem kötelező, de a munkáltató kötelessége egy olyan egységes megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására. Tehát a munkáltatónak mindenképpen rendelkeznie kell valamilyen belső szabályzattal, utasítással a munkavédelemre vonatkozóan.

A belső szabályzatban az adott cégre vonatkozó munkavédelmi előírások kerülnek rögzítésre.

  1. A munkavédelmi szabályzat hatálya
  2. Ügyrend (munkavédelmi feladatok munkakörhöz kapcsolása)
  3. Az alkalmazás munkavédelmi feltételei (egészségi alkalmasság, szükséges képzettség, ismeret)
  4. Munkavédelmi oktatás (oktatások rendje, tematika)
  5. Egyéni védőeszközök, védőital, tisztálkodási eszközök és szerek juttatása
  6. Munkavégzésre vonatkozó rendelkezések (általános magatartási szabályok, személyi, szervezési intézkedések, távmunka, elsősegély biztosításának rendje, dohányzással kapcsolatos szabályok)
  7. Munkavédelmi eljárások rendje (létesítés, üzemeltetési dokumentumok, műszeres és higiénés vizsgálatok rendje, kockázatértékelés, munkavédelmi ellenőrzések rendje, időszakos felülvizsgálatok)
  8. Munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések bejelentésének, kivizsgálásának és nyilvántartásának általános szabályai, munkabaleset kártérítésének rendje
  9. Munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés
  10. Hatályba léptető rendelkezések
  11. Vonatkozó jogszabályok jegyzéke
  12. Mellékletek, iratminták

Kockázatértékelés

A munkavédelmi szabályozás kockázatértékelés elvégzését írja elő a munkáltató számára.

Ennek a kockázatértékelésnek meg kell határoznia azokat a munkavállalói csoportokat, amelyek nagyobb kockázatnak vannak kitéve, elemeznie kell a fogyatékosság jellegét és mértékét, figyelembe kell vennie a kockázatot jelentő tényezőket és a fogyatékosok speciális készségeit egyaránt. A kockázatértékelés keretein belül vizsgálni kell a fogyatékos munkavállaló által végzett feladatokat, a tevékenység jellegét, a munkahelyi felszereléseket és alkalmazott munkaeszközöket, a munkahelyi technológiákat és baleseti veszélyeket. Egyúttal vizsgálni kell a sérülékeny csoport pszichés terhelhetőségét is. A kockázatelemzés során ki kell kérni a munkavállalók véleményét, szükség esetén pedig tanácsot kell kérni a hatóságoktól, munkavédelmi szolgáltatóktól, a fogyatékkal élők szervezeteitől.

 

Munkavédelmi ellenőrzések

Minden ellenőrzésnek, szemlének a munkakörülmények optimalizálása, biztonságosabbá tétele a célja.

A munkáltatói ellenőrzés szempontjai:

A munkáltató köteles rendszeresen meggyőződni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket.

  1. a munkavállaló biztonságos munkavégzésre alkalmas állapota
  2. az előírt orvosi vizsgálaton való részvétel
  3. a testi épséget nem veszélyeztető ruházat viselése
  4. az egyéni és kollektív védőeszközök megfelelő használata és tisztítása
  5. a munkaeszközök kezelési utasítás szerinti használata
  6. a munkavégzéshez szükséges ismeretek alkalmazása
  7. a rend, a fegyelem és a tisztaság megtartása
  8. a meghatározott karbantartási feladatok elvégzése
  9. a veszélyt jelentő rendellenességek megszüntetése, és az ezzel kapcsolatos intézkedések.

Munkavédelmi szemlék, ellenőrzések

A munkáltató köteles gondoskodni a munkahely, a munkaeszközök, a felszerelések és a berendezések rendszeres és folyamatos műszaki karbantartásáról, a munkavállalók biztonságára vagy egészségére veszélyt jelenthető hibák lehető legrövidebb időn belüli elhárításáról.

Célszerű a munkáltatónak a belső szabályozási rendjében meghatározni az ellenőrzések gyakoriságát, a végrehajtás módját, a személyi feltételeket, kötelezettségeket.

Rendellenes munkakörülmény ellenőrzése

A munkakörülményeket az üzemeltető munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell, ha a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, rendkívüli körülmények /átalakítás, természeti jelenségek, vagy műszaki okból 30 napon túli használaton kívüli időszak/ bekövetkezése esetén.

Soron kívüli ellenőrzések (baleseti vizsgálathoz kapcsolódó)

Soron kívüli ellenőrzés szükséges, ha a munkabalesetet a munkaeszköz biztonságtechnikai hiányossága okozta. A kivizsgálás célja a hasonló jellegű munkabaleset megelőzése.

Szakigazgatási Szervek munkája

A munkavédelemmel és a munkaügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatokat a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerve látja el, melyet a munkavédelmi felügyelőség és a munkaügyi felügyelőség alkot.

Munkavédelmi felügyelőség fontosabb feladatai

  1. a munkavédelemre vonatkozó szabályok megtartásának elősegítése, ellenőrzése,
  2. tájékoztatást ad a közbeszerzési eljárásban az ajánlattevők részére a munkavállalók egészségére és biztonságára vonatkozóan,
  3. munkavédelmi tájékoztatással és tanácsadással segíti az érintetteket a munkavédelemmel kapcsolatos jogaik gyakorlására és kötelezettségeik teljesítésére vonatkozóan,
  4. a munkáltatók és munkavállalók biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatainak ellenőrzése,
  5. a munkahelyek létesítésére, a munkaeszközök üzemeltetésére, az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények betartásának ellenőrzése,
  6. a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések és a munkavállalót a munkavégzéssel összefüggésben érő betegség kiváltására alkalmas hatások kivizsgálásának, bejelentésének, nyilvántartásának, valamint megelőzésére tett intézkedéseknek ellenőrzése.

 

Munkaügyi felügyelőség fontosabb feladatai

  1. a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, valamint megszüntetésével összefüggő bejelentési, igazolás kiállítási és kiadási kötelezettség, valamint elszámolás megtörténtének ellenőrzése,
  2. a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos rendelkezések ellenőrzése,
  3. a munka- és pihenőidő, munkabér védelem megtartásának ellenőrzése,
  4. a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére, illetve a harmadik országbeli és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgárok foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok megtartásának ellenőrzése,
  5. a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, valamint a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére jogosító jogszabályok megtartásának ellenőrzése.

A diszkriminációellenesség és az ésszerű alkalmazkodás

A foglalkoztatás során történő egyenlő bánásmódról szóló irányelv tiltja a munkahelyeken a fogyatékosság alapján történő közvetlen és közvetett diszkriminációt. A közvetlen diszkrimináció során a fogyatékossággal élővel kedvezőtlenebbül bánnak más munkavállalókhoz képest, a közvetett diszkrimináció alkalmával pedig olyan semleges intézkedésre kerül sor, ami a fogyatékossággal élő személyt kedvezőtlenebb helyzetbe hozza.

Diszkriminációellenes elvek

A diszkriminációellenes elvek mentén a munkáltatónak egyrészt biztosítania kell a fogyatékkal élők megfelelő elhelyezését, lehetővé téve számukra a foglalkoztatáshoz való hozzáférést, a munkában való részvételt, az előmenetelt vagy képzésben történő részvételüket; másrészt hatékony és gyakorlati intézkedésekkel kell a munkahelyet a fogyatékkal élőkhöz igazodva alakítania, a helyiségek és munkaeszközök, munkaidő-beosztás, feladatelosztás, illetve a képzési vagy integrációs források tekintetében.

Ésszerű alkalmazkodás

Az ésszerű alkalmazkodás fogalma szerint a munkakörnyezetet úgy kell megváltoztatni, hogy egy fogyatékos személy is képes legyen munkaköri feladatait ellátni, azonban ez nem róhat aránytalanul nagy vagy indokolatlan terhet a szervezetre. Az ésszerű alkalmazkodáshoz való jog minden fogyatékos munkavállalót megillet, és kiterjed a munkahelyi tevékenységek teljes körére. Az ésszerű alkalmazkodás főbb típusai:

  1. Technikai megoldások, pl. korlát felszerelése, képernyőnagyító felszerelése, tolmácsolás, jeltolmácsolás nyújtása, stb.,
  2. Munkafeltételek módosítása, pl. rugalmas munkaidő, távmunka lehetősége,
  3. Képzéssel kapcsolatos intézkedések,
  4. Segítő személy(ek) biztosítása.
  1. Vizsgálja meg, hogy mely munkahelyek és munkák felelhetnek meg a vállalaton belül a fogyatékos dolgozók számára. Ezen munkahelyek kiválasztása a vállalaton belüli összes munka kockázatbecslése alapján történjen.
  2. A kockázatbecslés során próbálja meg elképzelni, hogy a felmért munkahelyek milyen típusú fogyatékossággal lennének még összeegyeztethetőek, biztosítva a fogyatékos dolgozók és más dolgozók azonos kockázatát. Ne feledje, hogy az a kockázatbecslés, amely a veszélyeket a forrásaiknál ragadja meg, fogyatékosságtól függetlenül előnyös az összes dolgozó számára.
  3. Változtassa meg a fizikai környezetet úgy, hogy a fogyatékos dolgozók számára is megfelelő legyen, például a helyiségek vagy munkaállomások átalakításával, úgy mint rámpák; liftek; villany kapcsolók; világos festékkel jelzett lépcsőfok szegélyek; tapintható figyelmeztető csíkok a lépcső tetején; hang vagy figyelmeztető jelzések; automatikus nyitó szerkezetek a nehéz ajtókon; ajtó kilincsek; csengők; kerekes székkel közlekedők számára elérhető illetve látássérültek számára könnyen azonosítható beléptető eszközök; csúszásmentes, egyenletes járófelület. Ezen változtatások nem csak a dolgozók, hanem a vállalat látogatói számára is előnyösek lesznek.
  4. Tegye lehetővé a fogyatékos dolgozók hozzáférését a szükséges támogató technológiákhoz, például szoftverek és hardverek mozgás vagy beszéd korlátozott dolgozók számára (pl. Braille billentyűzet, kéz nélkül használható telefon, szöveges telefon vagy minicom stb.).
  5. Bármely esetben, ha a munkahely fizikai környezetének megváltoztatására vagy új felszerelések beszerzésére kerül sor, győződjön meg róla, hogy a változtatások vagy az új beszerzések megfelelőek-e a fogyatékos dolgozók számára is.
  6. Ne feledkezzen meg a munkatervezés és munkaszervezés felméréséről: nem csak a fizikai környezet okozhat problémát a fogyatékos dolgozók számára. Például gondolja át a műszakok megfelelőségét, a gépek által megszabott munkaütemet, a munkaidő rugalmasságát, amely lehetővé teszi a rehabilitációs célú, vagy felmérésből, kezelésből eredő hiányzásokat, stb. Vegye figyelembe a pszicho-szociális veszélyeket: a fogyatékosság néha ürügyként szolgál a zaklatásra.
  7. Munkatervezésnél vegye figyelembe az emberek képességeit: a fogyatékos dolgozók gyakran rendelkeznek különleges képességekkel, melyeket a nem megfelelően kialakított munkafeltételek esetén nem tudnak hasznosítani.
  8. Az intézkedéseket vitassa meg a fogyatékos személlyel, mivel az egyén tudja általában legjobban azonosítani, hogy mire van szüksége.
  9. A dolgozók képviselőivel együttműködve tekintse át az alkalmazott stratégia megvalósításának hatékonyságát és eredményességét, változtasson és javítson, amennyiben szükséges.
  10. Kérjen tanácsot, amikor szükséges. Ebben segítségére lesznek a munkavédelmi szolgálatok és hatóságok, egészségügyi szakemberek, biztonsági szakemberek és ergonómusok, fogyatékosok foglalkoztatási szolgálatai vagy fogyatékosügyi szervezetek.

1. Munkahelyi környezet: helyiségek vagy munkaállomások megfelelő kialakítása, pl. rámpák; liftek; villanykapcsolók; élénk színű lépcsőfokok; tapintható figyelmeztető csíkok, figyelmeztető hangjelzések; önműködő nyitószerkezetek, csúszásmentesített, sima padozat; munkaeszközök beszerzése vagy átalakítása, pl. Braille-billentyűzet, olvasó vagy tolmács biztosítása, jeltolmács biztosítása, hangfelismerő program telepítése, szövegkinagyító használata.

2. Biztonsági jelzésekkel való ellátás: gyengénlátók térbeli tájékozódásának megkönnyítése, ábrák és képi megjelenítés alkalmazása.

3. Kommunikáció: egészségvédelmi és munkabiztonsági információ hozzáférhető formában történő nyújtása látás- vagy halláskárosult, diszlexiás, tanulási nehézségekkel vagy pszichiátriai betegségekkel küzdő munkavállalók részére.

4. Munkaszervezés és feladatok: a fogyatékkal élők egyes feladatainak átruházása másik munkavállalóra; a dolgozó áthelyezése egy számára megfelelőbb beosztásba.

5. Munkaidő: munkaidő megváltoztatása, ideértve szükség esetén a részmunkaidőt is -munkából való távolmaradás engedélyezése rehabilitáció, kivizsgálás vagy gyógykezelés céljából szakaszos újra munkába állás megszervezése.

6. Képzés és ellenőrzés: intézkedések annak érdekében, hogy a fogyatékkal élő ne kerüljön hátrányos helyzetbe az egészségvédelmi és munkavédelmi oktatás, utasítások és információk terén.

7. Eljárások veszély esetén: a munkahely megközelíthetőségét javító intézkedések, evakuálási felszerelés, a gyengénlátók vagy a mozgáskorlátozott dolgozók riasztására és segítségére szolgáló felszerelések, fényvillogók és egyéb fényjelző vagy villogó riasztókészülékek, kiosztható követendő eljárások Braille, nagybetűs, text fájl és audiokazetta formában, különleges mentőfelszerelések használata; jelnyelvi alapképzés a halláskárosultakkal való hatékony kommunikáció érdekében; írásos evakuálási folyamatok, melybe belevették a fogyatékkal élőkre alkalmazandó eljárásokat, stb.

  1. Sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók munkahelyi egészségének védelme I. A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése, TÁMOP 2.4.8-12/1-2012-0001,
    ommf.gov.hu
  2. 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
  3. 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról
  4. 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről
  5. A fogyatékkal élő munkavállalók egészségvédelmének és biztonságának biztosítása, Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség
    https://osha.europa.eu/hu/publications/factsheet-53-ensuring-health-and-safety-workers-disabilities
  6. Észszerű alkalmazkodás a fogyatékkal élő személyek helyzetéhez, Európai Bizottság
    https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1473&langId=hu
  7. 2000/78/EK irányelv (2000. november 27.) a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról
  8. Dr. Nagy Ervin Miklós, Dr. Szabó Erika, Petrus József: Megváltozott munkaképességű illetve fogyatékossággal élő személyek a munkaerőpiacon, foglalkoztatásuk munkavédelmi és munkaügyi kérdései, 2020.
  9. Health and safety for workers with disabilities, Canadian Union of Publi Employees, 2012
  10. Akadálymentes munkahelyek speciális munkavédelme, oktatási segédlet, 2013, A segédlet az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelet munkavédelmi bírságok felhasználására nyújtott támogatásának segítségével készült
    http://www.etikk.hu/wp-content/uploads/2013/05/munkavedelem.pdf
  11. Dajnoki Krisztina: Munkavédelmi feladatok megítélése fogyatékos, illetve megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásában
  12. http://www.bszstudio.hu/munkavedellenorzes.html
  13. https://epitesz.bme.hu/rehabilitacios-kornyezettervezo-szakiranyu-tovabbkepzes/
  14. https://www.akadalymentesitesiszakerto.hu/index.php/miert-szukseges-rehabilitacios-szakerto-igenybevetele