Érték Vagy! Konferencia ÉLŐ-ben

Érték Vagy! Konferencia ÉLŐ-ben


Összefoglaló

2022. január 27-én újabb komoly lépcsőfokához érkezett az Érték Vagy! program, ugyanis megrendezésre kerül a magyar gazdasági értékteremtés egyik legfontosabb csúcstalálkozója, az Érték Vagy! Konferencia! A konferencia színpadán látványos produkciók, inspiráló előadások, építő viták és lélekemelő beszélgetések váltják egymást, melynek az Érték Vagy! Portálon keresztül most Ön is részese lehet!

2022. január 27.

 

 

Folyamatosan frissülő cikkünkben bemutatjuk az Érték Vagy! Konferencia főbb eseményeit, így amennyiben nem szeretne lemaradni a konferencia történéseiről, úgy tartson velünk!

 

 

Dr. Kásler Miklós Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere elmondta, hogy a Kormány kiemelt célja a fogyatékossággal élő honfitársainknak stabil háttér biztosítása. Továbbá fontos, hogy olyan társadalmat kell építeni, amelyben minden magyar megtalálja a helyét.

A Kormány ennek tükrében nagy figyelmet fordít a megváltozott munkaképességű személyekre, a munkaerő-piaci részvételükre, ezt támasztja alá, hogy a jelenleg munkaviszonyban álló 160 ezer megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása majdnem 50%-os foglalkoztatási szintnek minősül, a 2010-es 18%-os foglalkoztatási rátához képest.

A Kormány továbbá 50 Mrd forintos támogatást biztosít az akkreditált munkáltatóknak, hogy a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási szintje tovább emelkedjen.


Marian Jurečka, Csehország miniszterelnök-helyettese, munkaügyi és szociális ügyekért felelős minisztere kifejtette, hogy Csehországban ugyan magas a foglalkoztatottság, azonban emellett egyszerre munkaerő-hiánnyal is küzdenek, amelyet a migráció tovább nehezít, így a megváltozott munkaképességű személyek gazdaságba történő visszavezetése rendkívül fontos célkitűzés a számukra.

A cseh miniszterelnök-helyettes beszédet tart

Hozzátette, hogy Csehországban olyan rendszer működik, amiben társfinanszírozzák a hátrányos helyzetű, egészségkárosodással élők foglalkoztatását. Ennek keretében működteti a védett foglalkoztatás intézményét, valamint adókedvezményeket is biztosítanak.

További kiemelt céljuk, hogy a foglalkozási rehabilitációs folyamatot felgyorsítsák, és a megváltozott munkaképességű személyek a lehető legkevesebb időt töltsék távol a munka világától.

 


Csehország miniszterelnök-helyettesét követően Lengyelország Családügyi és Szociálpolitikai Minisztere elmondta, hogy országukban 6 éve jól működő program, hogy az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményében foglalt vállalásokat minél jobban és minél magasabb színvonalon érvényesítsék a fogyatékossággal élők érdekében.

Kiemelte, hogy újraépítik a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása érdekében működő rendszert, melynek egyik első lépése, hogy egy éve fogyatékosságügyi nemzeti stratégiát fogadtak el. Céljuk a V4 országokkal való közvetlen együttműködés kialakítása, hogy minél több tapasztalatot tudjanak cserélni a fogyatékos személyek támogatását illetően, az önálló életvitelhez való hozzásegítés érdekében.

Kiemelt célként tekintenek arra, hogy mivel munkaerőhiány van az országukban, így azoknak az embereknek, akiknek tudnak munkát találni és adni, minél előbb megvalósítsák a munkaerő-piaci reintegrációt.

Véleménye szerint, a statisztikai adatok alapján kiemelkedően fontos az oktatás, mert ez növelheti a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatását.


A Szlovák Köztársaság Munkaügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumának államtitkára beszédében hangsúlyozta, hogy a megváltozott munkaképességű személyek nyílt munkaerő-piacra történő integrálása kiemelt cél, úgy társadalmi, mint gazdasági szempontból. Ennek elérése érdekében egyrészről támogatási rendszert működtetnek, másrészről biztosítják azokat a segítő szolgáltatásokat, amelyekkel képessé teszik a megváltozott munkaképességű személyeket a munkaerő-piacon történő részvételre.


Paralimpikonok a színpadon!

Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár a színpadon köszöntötte a Tokioi vívó paralimpikonokat és edzőiket, illetve gratulált az elért eredményeikhez.

Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár a színpadon köszönti a Tokioi vívó paralimpikonokat és edzőiket

A rendezvényen Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár elmondta, hogy 2 éve, mióta az ÉrtékPlaccon találkoztunk, nagyon sok minden történt. Azonban a cél ugyanaz, mint korábban, hogy felhívjuk a figyelmet a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának fontosságára.

Fogyatékos és ép honfitársaink ugyanahhoz a közösséghez tartoznak, ennek megértése az egyik legfontosabb lépés a megváltozott munkaképességű személyek minél magasabb szintű foglalkoztatása érdekében. Minden egyes munkahely, kétszeres érték: egyszer gazdasági értek, mert a megváltozott munkaképességű munkavállalók ugyanolyan vagy magasabb szinten állnak, mint ép társaik, sokféle munkaadói szempont alapján. Tovább társadalmi, szolidaritási értek is egyben, mert segíti a megváltozott munkaképességű személyt, hogy képességeinek megfelelő munkát tudjon végezni.

Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár

 

Fülöp Attila bejelentette, hogy a V4 országok a mai napon Miniszteri szinten elfogadtak egy nyilatkozatot a fogyatékossággal élő személyek életminőségének javítása érdekében, amely az országok közötti együttműködés és a további fejlesztések megvalósítása melletti elköteleződést jelenti.

A nagy, emberi léthez nem méltó, korábbi rendszerben felépített bentlakásos intézmények felszámolásával, és megfelelő szolgáltatások biztosításával elérhető, hogy ne terhet, vagy szitokszót, hanem valóban értéket lásson a társadalom a fogyatékossággal élőkben.

A korábbi, rossz állami szocializáció a segélyekre összpontosított. Ugyanakkor az elmúlt 10 évben megvalósított szakpolitikai tevékenység célja az volt, hogy az esélyteremtés révén hozzásegítse a megváltozott munkaképességű személyeket a képességeinek megfelelő munkahelyhez, mert az önálló jövedelem megszerzése mellett ez megfelelő önbecsülést is jelent a munkavállaló számára.

Az elmúlt 10 év alatt 18%-ról körülbelül 44%-ra, azaz 160 ezer főre nőtt a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása, amely révén a fogyatékossággal élő személyek közel fele munkában áll.

A kormány célja a szociális biztonság megteremtése a munkahelyteremtés és a foglalkoztatás növelése révén, hogy minél több megváltozott munkaképességű személy tudjon valódi, értékteremtő munkát végezni.


Schamschula György, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy stratégiai megállapodást kötöttek az EMMI-vel, annak érdekében hogy tovább tudják növelni a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását. Emellett kiemelte, hogy sokféle tevékenységgel és programmal próbálják elősegíteni a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatást, amely a munkakörök átalakításától egészen a munkahelyi beilleszkedésig nagymértékben tudja segíteni az eredményességet.


Kocsis Éva vezetésével és moderálásával több, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásában jártas cég is megszólításra került, akiknek egy kerekasztal beszélgetés formájában lehetőségük volt bemutatni stratégiájukat, valamint megosztani ez irányú tapasztalataikat. 

  • Bánhegyi Zsófia, a Szerencsejáték Zrt. kommunikációs igazgatója kifejtette, hogy már 10% a megváltozott munkaképességű dolgozók aránya a vállalaton belül, amely nagymértékben segíti a céget, hiszen amellett hogy jó munkaerőnek minősülnek, még egy összetartó közösséget is teremt, amelynek köszönhetően egy minden szempontból befogadó munkahelyi közösség, környezet alakulhat ki. Hozzátette, hogy az értek vagy portálon is hirdetnek, hogy minél több megváltozott munkaképességű személyt tudjanak foglalkoztatni. 
  • Barthel-Rúzsa Zsolt,Századvég Alapítvány kuratórium elnökhelyettese elmondta, hogy 2010 óta kutatják a megváltozott munkaképességű személyek vállalati és társadalmi elfogadottságát, és az évek során végzett felmérések alapján azt tapasztalják, hogy 10 éve valóban egyre jobban nő az elfogadottság. Emellett kiemelte, hogy a nemzetgazdasági szempontok mellett politikai és társadalmi nézőpontból is fontos a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása, amely Gazdasági racionalitást jelent.
  • Széll Hajnalka, az Auchan Magyarország Kft. HR igazgatója hangsúlyozta, hogy a megváltozott munkaképességű személyek közül kifejezetten a hallássérültek foglalkoztatásában lépett nagyot előre a vállalat, amelyet jó példákkal és gyakorlatokkal is illusztrált. Kampányok, belső képzések és tréningek révén próbálják elősegíteni a fogyatékossággal elő vásárlóik elégedettséget. Ez irányú elköteleződésüket az is mutatja, hogy a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása már teljes mértékben a brand részévé vált.
  • Kovács Máté, a Nanushka ügyvezetője elmondta, hogy a Kézmű, mint beszállító nagy részt vállal a Nanushka által készített világszínvonKovács Máté, a Nanushka ügyvezetője, és Dr. Vargáné Dr. Papp Éva, az Audi Magyarország orvos menedzserealú termékek előállításában. Az ügyvezető hangsúlyozta, hogy “nem kérdés”, hanem egy hétköznapi dolog, amelyről nem feltétlenül érdemes sokat beszélni, hiszen a megváltozott munkaképességű munkavállalók “ugyanazon a polcon vannak” mint az ép munkavállalók. 
  • Dr. Vargáné Dr. Papp Éva, az Audi Magyarország munkatársa elmondta, hogy a megelőzés, a preventív programok és szolgáltatások jelentik az Audi rehabilitációs tevékenységének fő irányát, amely a munkatársak egészségének megőrzésére, és az időközben megváltozott munkaképességűvé vált munkavállalók egészségromlásának megakadályozására irányul. Továbbá hozzátette, hogy egyértelmű céljuk megelőzni, hogy munkatársaik megváltozott munkaképességű személyekké váljanak.

A konferencia déli szegmensének zárásaként Csizi Péter, a 145 telephellyel, 9.000 munkavállalóval 13 üzletágban működő KÉZMŰ-ERFO-FŐKEFE Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, hogy továbbra is ugyanazt a minőséget, ugyanazt a határidőt biztosítják a szervezetük részéről, mint korábban.
Hozzátette, hogy az utóbbi időszakban a világ teljesen új helyzetet teremtett számukra. Bevezetésre került az otthoni munkavégzés, mely során előkerültek a világban a hackerek. Ez a Nonprofit cégcsoportot sem kímélte, és egy hacker támadás során nagyon sok adatot vesztettek. A 2020-as évet végigkísérte a helyreállás, azonban tekintettel arra, hogy több időt töltöttek informatikai háttér nélküli termeléssel, így nem jelentett nagyobb problémát a helyzet kezelése.

Csizi Péter, a KÉZMŰ-ERFO-FŐKEFE Nonprofit Kft. ügyvezetője

Tapasztalták továbbá, hogy az áruházak polcain megjelent az áruhiány, amelyre szerencsére a piac nagyon gyorsan reagált és észrevette, hogy a termelést és gyártást vissza kell hozni Ázsiából Európába, divatosan mondva, a szállítási útvonalakat le kell rövidíteni.

Csizi Péter arról is beszélt, hogy a nagy európai gyártó központok megszűntek, az alapanyag gyártó központok teljes mértékben eltűntek, az utánpótlás nevelés és szakember képzés sem áll a legjobb szinten. Számukra azonban ez jó hír, mert azok az országok és azok a szervezetek lesznek a sikeresek, ahol még érték a munka.

Kiemelte, hogy a régi rutinokat nekik is el kell hagyni, hiszen a megnövekedett igényekhez a kapacitásokat növelni kell, precízebben kell fogadni a megrendeléseket, amelyhez elengedhetetlenül szükséges a termelésoptimalizálás, amely mentén átstrukturálták az üzemeiket.
Hozzátette továbbá, hogy a varrás területén olyan nagy megrendelésük van, hogy 15 varrodával dolgoznak együtt, melyre rendkívül büszkék, hiszen biztosítják az partnerek megélhetését is. Azonban ehhez szükséges a szakma megszerzése is, melyhez hozzájárulnak képzések indításával.

Amit az ügyvezető a legeslegfontosabbnak tart, hogy kapacitást kell bővíteni, amelyhez elengedhetetlen a gépesítés. A megnövekedett igényekhez megnövekedett kereskedelmi hálózatok is tartoznak, melybe akkor tudnak bekerülni, ha a megnövekedett igényeket ki tudják elégíteni.
Az elmúlt 2 évben 45 új piaci megrendelőjük lett, melynek köszönhetően 19 új telephelyen 1.556 megváltozott munkaképességű személy számára tudtak állást létrehozni. "Tehát előre mentünk, nem hátra."


Varga Annamária, az ivánci Gondoskodás Háza intézményvezetője bemutatta szervezetük működését és filozófiáját, valamint kiemelte, hogy 2013-ban elnyerték az év biogazdálkodása címet. Az intézmény 2002-ben alakult, és ma körülbelül 70 fő fogyatékossággal élő személyt foglalkoztatnak. A bio-gazdálkodás működése olyan sikeres, hogy egy magas színvonalú étterem, a Pajta Étterem alapanyag beszállítójává vált az intézmény. Varga Annamária elmondta, hogy az intézmény kibővült a Kézmű-Erfo-Főkefe cégcsoport üzemével is, ahol az előállított papírtermékeket a megváltozott munkaképességű dolgozók piaci cégeknek készítik. 

Az ivánci intézményben folyó magas színvonalú szakmai munka és terápia egyik fontos része, hogy a hatalmas parkot, bio-gazdaságot, gyümölcsöst és állatokat az otthon lakói a dolgozókkal közösen gondozzák. 

Várnak minden kedves látogatót, érdeklődőt!


A konferenciát Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke folytatta beszédével. Elmondta, hogy nagyon sok olyan intézményük van, ahol sok olyan testvérünkkel találkozhatunk, akiknek a jelenléte ajándék. Sajátos, hogy ezekkel az emberekkel való találkozás szinte minden esetben felveti, hogy az ember ajándék a másik ember számára.

Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke

Még amikor a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nem volt Magyarországon, egy katolikus szeretetközösség Zugligetben megszőtte az első civil szociális hálót, majd 1989-ben a csodák évében a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a felszínre lépett. Az intézményes gyógyító rendszert 1950-ben kezdeményezték, mely a mai napig fennáll.

Elmondta továbbá, hogy öröm számára, hogy a megváltozott munkaképességű testvéreink foglalkoztatása fontos, és gazdasági szempontokból is tényezővé vált. Szervezetek, intézmények tették magukévá ezt az elvárást, ezt a szemléletet.

Kiemelte, hogy örömmel látja, hogy a kezdeményezéshez a Magyar Máltai Szeretetszolgálat is csatlakozott. A máltaiak a befogadó szeretet erejével formálják és alakítják a magyar társadalmat. Az irgalmasok a szakmai elhivatottságon túl Jézusi szeretetre hivatkozva gyógyítják a betegeket.

Elmesélte saját tapasztalatát, miszerint 40 évvel ezelőtt felkérték arra, hogy tartson hittan órát halmozottan sérült gyerekeknek. Hogy csináljam, kérdezte? Nem kell mást tennie, csak szeretnie kell őket - szólt a válasz.

Az egyik ilyen hittan órán történt, hogy feltette a kérdést:

  • Gyerekek, mi van a tenyeremben? 
  • Tele van szeretettel. - válaszolta Gabi, egy 8 éves kislány.

Kozma Imre a beszédét az alábbi jókívánsággal, üzenettel zárta:

"Maradjon szeretet a kezetekben!"


Kósa Ádám a SINOSZ elnöke

A Fidesz európai parlamenti képviselője, és egyben a legrégebben alapított érdekvédelmi szervezet, a SINOSZ elnöke, Kósa Ádám arról beszélt, hogy számukra kiemelten fontos a munkavállalás ügye, és hogy képviseljék a siket és nagyothalló emberek érdekeit a munkaerő-piacon. Bemutatta az "Akadályugrás" nevű munkaerő-piaci szolgáltatást, amelyet 2013 óta működtetnek, és amelynek keretében mind a munkavállalókat, mind a munkaadókat támogatják. Egyértelműen a nyílt munkaerő-piacra koncentrálnak, és céljuk, hogy hidat építsenek a két oldal közé. Hozzátette, nem segélyre, hanem munkára van szükségük. 

Büszkén beszélt az akadályugrás honlapjáról, mely az Európai Unióban egyedülálló módon jelnyelvi adaptációval lett ellátva. 

Kósa Ádám továbbá kiemelt, hogy az egyenlő bánásmódért küzdenek, hogy például ne tegyék félre senkinek sem az önéletrajzát azért, mert kiderül a jelentkezőről, hogy siket. Hangsúlyozta, hogy az alapján legyen mindenki megítélve, hogy milyen ember, és ne az alapján, hogy milyen egészségkárosodása van.


Kocsis Éva vezetésével és moderálásával kerekasztal beszélgetés keretein belül "Megállna-e az élet mmk-s munkavállaló nélkül? Avagy miért nélkülözhetetlen a piaci szektorban a megváltozott munkaképességű foglalkoztatás?" témájában több a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásában jártas cég került megszólításra:

  • G. Nagy Balázs, Trenkwalder Magyarország Kft. ügyvezetője úgy gondolja, hogy ha nem lennének megváltozott munkaképességű munkavállalók, olyan, mintha eggyel kevesebben lennének egy focicsapatban. Menne a játék, de nem olyan jól. Kifejtette, hogy annyi megváltozott munkaképességű dolgozójuk van, mint a Magyar Postának. Véleménye szerint nem az számít, hogy egy munkavállaló megváltozott munkaképességű személy-e, hanem ugyanaz, mint az ép munkavállalóknál, tehát hogy beszél-e nyelvet, tűri-e monotonitást. Jelenleg cégüknél 50 ezer nyitott pozíció van. Véleménye szerint megfelelő munkakörülményt gazdaságosabb kialakítani az megváltozott munkaképességű dolgozók számára, mint csocsóasztalt venni, vagy szaunát építeni. Elmondta továbbá, hogy a megváltozott munkaképességűek ugyanúgy késnek, mint a többiek, ugyanúgy szerelmesek, mint az ép embertársaink, szóval ugyanolyan emberek, mint mindenki. Egyedül az első 3-6 hónapban nagyobb a fluktuáció az megváltozott munkaképességű dolgozók esetében, azért mert nehezebb beszokniuk hirtelen a munka világába, azonban ezt követően nincsen semmilyen plusz probléma a foglalkoztatás során. Megjegyezte, hogy az állam támogató hatása jelen van mindenhol. Továbbá elmondta, hogy kezd kialakulni egy üzletág, amely arra specializálódott, hogy hogy kell megváltozott munkaképességű munkavállalókat beépíteni a vállalati struktúrába. Ezt a szervezetet is szokták hívni, hogy beszéljenek a tapasztalataikról, jó gyakorlataikról.
  • Gellért Ákos, Naturtex Kft. alapítója és tulajdonosa elmondta, hogy véleménye szerint meg kell találni a megfelelő munkaköröket. A jelenlegi munkaerő-hiányban az a legkisebb probléma, ha valakinek van valamilyen fogyatékossága. Szervezetük esetében a varrónők utánpótlása jelent komoly problémát. A textilipart nem lehet teljesen automatizálni, hiszen kézzel végzendő munka mindig lesz ebben az iparágban. Az egyik raktáros munkatársuknak nincsen meg 4 ujja, azonban többi munkavállaló látja, hogy a sérült dolgozó ugyanazt a munkát, ugyanazzal az eredménnyel elvégzi, mint a többi munkavállaló. Ezen példák nevelő hatásúak és motiválja az összes dolgozót.
  • Szundy Olivér, a Grundfos Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy vállalatuk 55 éve foglalkoztat megváltozott munkaképességű munkavállalókat. A fizikai akadálymentesítés a kisebb feladat, egyszerűen megoldható. Azonban véleménye szerint az akadálymentesítés a fejekben sokkal nehezebb. Tapasztalata szerint a megváltozott munkaképességű munkavállalók a leglojálisabb munkavállalók. Úgy látja, hogy támogató törvényi környezet van, szükség is van a megváltozott munkaképességű személyekre, mint munkavállalókra. Véleménye szerint a sikertörténeteket széles körben kell terjeszteni, mert motiváló hatásuk van.

Rácsok Balázs, az Ökumenikus Segélyszervezet szociális igazgatója kifejtette, "hogyan lehet jól segíteni". Fontos, hogy nem ételt kell adni egy rászorulónak, hanem főzni kell megtanítani őket. Mindemellett hozzátette, hogy szervezetükben egyfajta konzervatív szemléletű megközelítést alkalmaznak, amely az egyéni aktivizáláson, a közösségi felelősségvállaláson, és a munkaképesség megőrzésén alapul. 

Fontos, hogy a társadalom „elhiggye”, hogy a megváltozott munkaképességű emberek igenis értékesek. Az ehhez a szemlélethez vezető kitörési pontot Rácsok Balázs az értékteremtő munkában látja, ennek megfelelően több, különböző területet érintő (komlótermesztés, sajtüzem) olyan programot is indítottak, melyek munkahelyek teremtésén túl a társadalmi szemléletet is formálják.


Jáksó László vezetésével és moderálásával kerekasztal beszélgetés keretein belül "Miért #csakegyütt van értelme? Avagy ismert emberek felelősségvállalása a gondoskodáspolitika ügyeiben" témájában több a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásában jártas hazai híres magánszemély került megszólításra:

  • Kollányi Zsuzsi énekesnő, a Befogadlak nevelőszülői program részeseként elmondta, hogy a gyerekek mentális egészségétől függ a bolygó jövője. Nagyon fontosnak tartja, a gyermekekkel való foglalkozást, mert úgy gondolja, hogy egy országnak, egy nemzetnek az adja a jövőjét, hogy milyen gyermekeket nevel. Fontos, hogy minden gyermeknek megbecsüljék a saját értékét és úgy gondolja, hogy a társadalmunk legfontosabb céljának kell, hogy legyen, hogy az értékeihez mérten kezeljük egymást, hogy a legjobbat hozza ki magából az ember és ezt támogassuk. Azt látja, hogy sokszor suttogva beszélgetnek az emberek a sérültekről. Idegenként vannak kezelve a sérültek, a másság az emberek nagy többségében félelmet okoz. El kell merni mondani, hogy zavarban vagyunk, hogy nem tudjuk, miként forduljunk hozzá.
  • Bolyki Balázs énekes, a Bolyki Brothers Capella együttes tagja elmondta, hogy megtisztelve érzi magát, hogy ebbe a témába belefolyhat. Valójában nem idegen számára a terület, mivel édesanyja zeneterapeutaként dolgozott, így valamennyi rálátása volt korábbról is. A Nem Adom Fel Alapítvány kérte fel, hogy vezessen egy sérült személyek részvételével induló kórust. Azt hitte, hogy nagyon jó célt támogat és nagyon jó cél megvalósításában vehet részt, de rá kellett jönnie, hogy ő az, aki a sérült személyektől tanulhat. A kóruspróbákon úgy érzi magát, mintha őt integrálnák. Kiemelten fontos számára, hogy sosem hazudik a sérült személyeknek, mert úgy gondolja, hogy a dolgokat kell és szabad a nevén nevezni. Véleménye szerint, ha szeretettel viszonyulunk a sérültekhez, ez a legtöbb, amivel a legjobban növelhetjük az önbizalmukat, hiszen az egyénnek a belső motorját kell beindítani és a bátorítás a legfontosabb. Mondhatni aktiválódniuk kell belülről.
  • Ruprecht László séf, a Stílusos Vidéki Éttermiség elnöke, a Mosolyt Fakaszt Program és Mentorprogram részese elmondta, hogy a programot, már megkezdték a koronavírus járvány előtt. Kérdései, hogy Ki hogy tud segíteni? Mi motiválja az embert? Úgy gondolja, hogy a programmal élményt adtak azzal, hogy az éttermeket látogathatták a sérült gyerekek. Mindeközben jöttek rá, hogy nem elegendő szimplán a program, nem elég, szükség van egy mentorprogram is. El tudna képzelni kerekesszékes felszolgálót? Igen. Lehetséges, akár gyorsabb lenne, mint némely felszolgáló. Úgy gondolja ugyanis, hogy az emberi tényező a legfontosabb.

Ignácz Béla, a Prohumán ügyvezetője arról beszélt, hogy miért kölcsönösen előnyös egy profitorientált cég és egy megváltozott munkaképességű személy együttműködése. Meggyőződése, hogy a munkaerő-hiánnyal jellemezhető munkaerő-piac kulcsa, a megváltozott munkaképességű személyek alkalmazása. Az ügyvezető a siker feltételeit az alábbiakban látja: 

  • a munkakör összehangolása az egyéni szükségletekkel
  • a megfelelő munkakörülmények és feltételek megteremtése
  • a megváltozott munkaképességű kollégák mentorálása és képzése
  • a munkahelyi befogadó hozzáállás erősítése

Ignácz Béla hozzátette, hogy a kezdetektől fogva alkalmaznak megváltozott munkaképességű személyeket, akiknek a száma mára elérte a 400 főt. Ezen kollégák tevékenységi területe rendkívül szerteágazó, így a Prohumán szervezetében a megváltozott munkaképességű munkavállalók megtalálhatóak az ügyfélszolgálati call center, az IT, a termelés, és a kommunikáció területén is.

A fentieken túl minden cégvezetőt arra buzdít, hogy éljenek a munkaerő-tartalékot képező megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának lehetőségével.


Jáksó László vezetésével és moderálásával kerekasztal beszélgetés keretein belül "Hogyan lesz a megváltozott munkaképességű, vagy fogyatékos emberek foglalkoztatása egyszerre értékteremtés és közösségerősítés? Avagy példák a fogyatékos, mmk-s foglalkoztatás és élet mindennapjaiból" témájában az alábbi, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásában jártas hazai vállalkozás képviselői kerültek megszólításra.

  • Vizvári Csilla, az Irmák Nonprofit Kft. vezetője elmondta, hogy szervezete a szociális szolgáltatásoktól kezdve a bentlakásos intézményi ellátáson át az alapszolgáltatásokig sokféle tevékenységgel foglalkozik. Kiemelte, hogy az Irmák Kft. az évek során védett, azaz akkreditált munkahellyé alakult, köszönhetően a gyarapodó számban alkalmazott megváltozott munkaképességű személynek. Fontosnak tartotta elmondani, hogy a megváltozott munkaképességű személyek a napi tevékenységbe is bekapcsolódnak, így az irodai munkában, a szociális munkában, és a termelésben is hatékonyan részt vesznek. Vizvári Csilla kiemelte, hogy egy olyan cég, amely a megváltozott munkaképességű személyekre épít, az valójában semmiben nem különbözik egy olyantól, ahol egyáltalán nem alkalmaznak ilyen munkavállalókat.
  • Tóth Erzsébet, a Bélapátfalvai Idősek, Fogyatékosok Otthona intézményvezetője elmondta, hogy kiemelt céljuk volt a bentlakó körülbelül 160 megváltozott munkaképességű személy munkához juttatása, melyet több irányban valósítottak meg. Egyrészről megkeresték a környező akkreditált foglalkoztatókat, másrészről az intézménynek van két szintén akkreditált alapítványa, harmadrészt a bentlakásos intézményben fejlesztő foglalkoztatás keretében is alkalmazásra kerültek. Az intézmény keretében több területet is működtetnek, így a gombatermelés és a parkgondozás. Az intézményvezető büszkén közölte, hogy a környező 13 településről járnak hozzájuk megváltozott munkaképességű személyek. Az intézményvezető hozzátette, hogy ugyan időbe telt, de ma már egyre inkább integráltan élnek ezek az emberek a településeken, illetve örömteli látni, hogy eltartottból önfenntartóvá váltak.
  • Dénes Ákos, a Kockacsoki ügyvezetője arról beszélt, hogy a csokikészítésén túl egy kávézót is működtetnek, ahol szintén fogyatékkal élők és autisták dolgoznak. Emellett különböző képzéseket és szabadidős tevékenységeket biztosítanak autista fiataloknak és az ő családjaiknak. Céljuk, hogy az autista fiatalok pálya- és életkezdését elősegítsék, és gyorsabban be tudjanak kapcsolódni a munka világába. A hosszú távú siker kulcsa esetükben a munkára való megfelelő felkészítésben rejlik.
  • Jakubinyi László, a Szimbiózis Alapítvány ügyvezetője elmondta, hogy többféle tevékenységgel is foglalkoznak, így a lakhatás, az ételszállítás, különleges termékek elkészítése, mint például sült tea, vagy sajt, de nyitottak egy wellness panziót is. Az ügyvezető hozzátette, hogy azt tapasztalják, hogy a megváltozott munkaképességű és fogyatékkal élő kollégái mestereivé váltak a "szakmájuknak", ezáltal képesek akár megtanítani a vendégeiknek például a sajtkészítés rejtelmeit, amellyel egyedi élményt nyújtanak az érdeklődőknek. Jakubinyi László kiemelte, hogy a megváltozott munkaképességű kollégái valóban értéket teremtenek, amelyet jól mutat, hogy termékeiknél azt nézik, hogy hol készítették azokat, és nem azt, hogy kik.

Sárközi Lajos, Szirtes Edina Mókus és Farkas Izsák közös produkciója. 

A három művész most először lép együtt színpadra. Műsoruk kifejezetten az Érték Vagy! díjátadóra készült.


Színpadon a műalkotással felérő Érték Vagy! díjak alkotói, a Lámpás ’92 Közhasznú Alapítvány munkatársai. 

A díj különleges, egyedi, ötvözi a tradíciót és az innovációt. A fa és üveg elemeket tartalmazó kompozíció megváltozott munkaképességű személyek részvételével készült. A díjon található ujjlenyomat jelképezi, hogy a megváltozott munkaképességű személyek nyomot hagynak a világon.


Az Érték Vagy! Díjak átadása

Az Év Befogadó Munkáltatója díja: Auchan Magyarország Zrt. - Szél Hajnalka veszi át - társadalmi felelősségvállalás, szolidaritás, és a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása a cég alap mottója, jelenleg több, mint 100 megváltozott munkaképességű foglalkoztatottja van

Az Év Fejlesztő Foglalkoztató díja: Szimbiózis Alapítvány - Lászka Alexandra vette át: Szimbiózis Alapítványban különböző megváltozott munkaképességű személyek lehetőséget kapnak a személyre szabott és értékteremtő munkára. Legyen mindenkinek miért felkelni reggel.

Az Év Foglalkozási Rehabilitációs Szolgáltatója díj: Salva Vita Alapítvány - Végh Katalin vette át - Az Alapítvány 1993-ban elsők között kezdett megváltozott munkaképességű személyek számára foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokba. A tevékenységüknek köszönhetően több, mint 100 vállalat egyre növekvő számban sikeresen foglalkoztat megváltozott munkaképességű munkavállalókat.

Az Év Rehabilitációs Munkáltatója díja: Prohumán 2004 Kft. - Miskolci Esélyteremtő Call Center szolgáltató központ - Kovács Mihály vette át - az esélyteremtő call center egyedülálló karrier programot teremt a megváltozott munkaképességű személyeknek. Megváltozott munkaképességű személynek lenni nem különlegesség, csak állapot. A különlegességük és problémáik azonosak a társadalom többi tagjainak problémáival.

Mindennapi Hős Díj: 

  1. Ács Antal - Szerencsejáték Magyarország Zrt. karitatív sorsjegy árusa - siket személy, aki kiváló munkaerő, kiváló kereskedelmi munkatárs, továbbá segít a siketeknek munkát keresni és eredményesen dolgozik a karitatív hálózatban.
  2. Antal János - Magyar Posta Zrt. Postafiók vezetője - 29 éve dolgozik a Magyar Postánál, a ranglétrát végigjárta az elmúlt időszakban, tapasztalata és emberközpontúsága különleges. Előre megfontoltan tett lépéseket a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása érdekében.
  3. Daragó Attila - MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. Nyrt. akvizíciós vezető geofizikusa - miskolci egyetemen tanult 2017-ben, azonban egészségi állapota miatt nem tudott tovább dolgozni, ezért új irányba indult. Feldolgozó és értelmező geofizikus lett a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-nél.
  4. Fehér Csabáné - Grundfos Magyarország Gyártó Kft. gyártósori operátora - 20 éve dolgozik a Grundfos Magyarország Gyártó Kft-nél, megváltozott munkaképességű személyként a kerület legkiválóbb, legelkötelezettebb munkatársa, töretlen hittel, kiváló csapatjátékos, a kollégái felnéznek rá.

Kedves olvasóink! Ezzel a végéhez ért az Érték Vagy! Konferencia főbb eseményeit bemutató cikkünk! Bízunk benne, hogy velünk együtt Önök is élvezték!

Az Érték Vagy! Konferencia megnyitója