Egy háború hatása a mentális egészségre

Egy háború hatása a mentális egészségre


Összefoglaló

Kevés élethelyzet nevezhető súlyosabbnak, mint egy háború kitörése – amelyben a hadsereg tagjai és a civil lakosság is a lehető legmagasabb fokú stressznek vannak kitéve. A poszttraumás stressz szindróma a traumát átéltek 10-15%-ánál alakul ki. Az állapot hatással van a munkavégzési képességre és a munkán kívüli, mindennapi teendők ellátására is.

2022. március 03.

 

 

Az emberek körülbelül egyharmada él át súlyos pszichológiai traumát élete során. Ezt okozhatja baleset, természeti csapás, egy hozzánk közel álló személy halála, betörés vagy bármilyen erőszak, támadás, harcok. Háborúban a harcok megélése, az eddig ismert és szeretett világ összeomlása, az otthon elvesztése, a hozzátartozók halála, a folyamatos bizonytalanság és életveszély nyomot hagynak az ember pszichéjében. Aki menekülni kényszerül, annak pedig óriási megrázkódtatást jelent az otthon elhagyása és a jövőkép teljes elvesztése. Az traumát átéltek 10-15%-ánál alakul ki poszttraumás stressz szindróma (PTSD). Ezt a kifejezést főleg az amerikai veteránokkal hozzák összefüggésbe, hiszen körükben a leggyakoribb a szindróma előfordulása. A katonák által megélt harctéri idegsokk nem csak az adott pillanatban, utólag is komoly idegi megterhelést jelent, amely akár egy életen át is elkísérheti elszenvedőit.

A WHO 2013-as adatai szerint a tartós munkaképesség-csökkenés 21%-át a mentális zavarok okozták, és Magyarországon is ez a tartós munkaképesség-csökkenés harmadik leggyakoribb oka. Aki korábban mentális problémákkal küzdött, annál nagyobb eséllyel jelentkezik PTSD, amely az egyén megküzdési stratégiáival és a genetikai tényezőkkel is összefügg.

A poszttraumás stressz zavarnak sokféle megjelenési formája lehet. Szorongásos panaszok léphetnek fel, például félelmek, kényszercselekvések és pánikrohamok formájában. Gyakoriak a magatartásváltozások (például agresszív vagy antiszociális magatartás); nem ritkák az öngyilkossági gondolatok. Károsodhatnak a kognitív funkciók: koncentrációzavar, döntésképtelenség, fáradékonyság lehet jellemző. Nem ritka a gondolkodási- és beszédzavar sem. Hangulati- és érzelem-zavarok mutatkozhatnak harag, apátia és ingerlékenység formájában. Zavar keletkezhet a munkahelyi és szociális teljesítmény területén. Általános a személyiségjegyek változása, a megromló társas kapcsolatok, közöny. Nem utolsósorban vegetatív tünetekkel is járhat, szédülés, verejtékezés, alvászavar, különféle testi panaszok formájában.

A PTSD esetében a trauma élménye olyannyira elárasztja a tudatot, hogy a sok feldolgozatlan emlék önálló életet kezd el élni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bármilyen hasonló inger hatására újra bekerül a trauma a tudatba, újra és újra átéli az adott szituációt az illető. Sokan a gyakran felbukkanó félelem, szorongás, az élmény újraélése és rémálmok miatt kerülik azokat az embereket, helyszíneket vagy helyzeteket, amelyek a traumára emlékeztetik őket. Így a mindennapi feladatvégzés, az eredetileg betöltött szerepek ellátása is nehézségekbe ütközik. A legsúlyosabb esetben a PTSD-s beteg úgy érzi, elviselhetetlen az állandó szorongás, és öngyilkosságot követ el.

A civilekkel szemben a katonáknál sokkal gyakrabban alakul ki a betegség késleltetett változata, azaz a tünetek csak 6-12 hónappal a traumatizáló élmény után jelennek meg. „Ennek az áll a hátterében, hogy a katonák a traumás események bekövetkeztekor tovább végzik feladatukat, még akkor is, ha megviselik őket a látottak. Ugyanis fel vannak készítve, ki vannak képezve arra, hogy nekik mindenáron helyt kell állniuk, végezniük kell a teendőjüket. Később azonban nekik is problémáik akadhatnak a feldolgozással." – magyarázza Györffy Ágnes pszichológus, az MH Egészségügyi Központ Honvédkórház Mentálhigiénés Alosztályának vezetője. A szakember azt is elmondta, hogy a már kialakult betegséget sikeresen lehet kezelni különböző terápiákkal, amelynek megválasztása minden esetben az egyén állapotától és igényeitől függ. Az egyéni vagy csoportos terápiát gyógyszeres kezeléssel is ki lehet egészíteni.

A USA kormányának Veterányügyi Osztálya olyan irányelveket dolgozott ki, amelyek alapján azok a veteránok, akik kénytelenek leszerelni a katonai szolgálatból -mert a PTSD megakadályozza őket abban, hogy ellássák feladatukat-,  automatikusan 50%-os rokkantsági besorolást kapnak. Ők pénzbeli támogatásban, fizetett  egészségügyi ellátásban és kifejezetten a PTSD-re vonatkozó kezelésekben is részesülnek. Sajnos a negatív hatások itt nem mindig állnak meg; amerikai tudósok kimutatták, hogy a poszttraumás stresszben szenvedő háborús veteránoknál sokkal nagyobb eséllyel jelentkezik szívbetegség, mint azoknál a katonáknál, akiknél nem diagnosztizálták ezt a pszichés zavart.

A hazai helyzetet vizsgálva, és támaszkodva az EFOP-1.1.1-15 “Megváltozott munkaképességű emberek támogatása” elnevezésű kiemelt projekt ügyfélkörének adataira, az látszik, hogy [1]a megváltozott munkaképességű emberek 0,3%-át érinti a poszttraumás stressz zavar, azonban a súlyos stressz által kiváltott reakció és alkalmazkodási rendellenességek száma ennek az értéknek a tízszerese, tehát 3%.  A legfontosabb, hogy egy traumát követően az elszenvedője vagy a környezete ismerje fel a jeleket. Ideális esetben a PTSD megelőzhető, ha szakember segítségével feldolgozásra kerül a megrázkódtatás.

 

Forrás:
https://honvedelem.hu/hirek/hazai-hirek/poszttraumas-stressz-amikor-elakad-a-lemez.html
https://www.egeszsegkalauz.hu/betegsegkereso/mentalis-betegsegek-viselkedeszavarok/poszttraumas-stressz-zavar-ptsd/qyywbzg
 

 

[1] Az EFOP-1.1.1-15. “Megváltozott munkaképességű emberek támogatása” elnevezésű projekt 2022.03.02-án érvényes, 19.896 programrésztvevőjének adatai alapján

Egy lehajtott fejű katona.