Bevezető a toborzási és interjú technikákba

Bevezető a toborzási és interjú technikákba

Kiválasztás/Állásinterjú bevezetés

Az elmúlt 7 évben a gazdasági növekedést kihasználva, a foglalkozási rehabilitációt segítő, európai uniós támogatások révén megvalósuló projektek (link) segítségének köszönhetően közel 21.000 megváltozott munkaképességű személy helyezkedett el. Jelenleg országosan mintegy 150.000 megváltozott munkaképességű ember áll munkában, amely jelentős előrelépést jelent az egészségkárosodott emberek foglalkoztatottságában.

2020-ban az Emberi Erőforrások Minisztériuma elindította az „Érték vagy!” programot, melynek célja, hogy minél több munkaadó figyelmét felhívjuk a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának fontosságára, ezzel elősegítve, hogy a foglalkozási rehabilitáció által még több olyan megváltozott munkaképességű ember állhasson munkába, aki szeretne elhelyezkedni.

A munkaadók egy része azonban még ma is aggályosnak tartja, hogy megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztasson, mert nem rendelkezik elegendő információval foglalkoztatásukról, kezdve a kiválasztástól, egészen a munkahely esetleges akadálymentesítésének problémájának megoldásáig.

Ebből a problémakörből a toborzás és kiválasztás kérdéseinek megoldását segíti elő az alábbi menüpontban található segédlet.

 

Általánosságban mit kell szem előtt tartani a munkáltatónak a toborzás és a kiválasztási folyamat során?

  • A toborzási csatornák a megváltozott munkaképességű személyek részére is hozzáférhetők legyenek. Példaként említhető, hogy internetalapú toborzás esetén vegyük figyelembe az álláskereső portál akadálymentességét.

  • Az álláshirdetések szövegezésében ne szerepeljenek diszkriminatív utalások, és fontos annak megjelölése is, hogy az adott pozícióba várják a megváltozott munkaképességű álláskeresők jelentkezését is.

  • Az interjú előtt érdemes egyeztetni a foglalkozás-egészségügyi szakorvossal, hogy tisztában legyünk azzal, melyek azok az egészségügyi tényezők, amelyek mindenképpen kizárják a foglalkoztatás lehetőségét.

  • Célszerű rákérdezni, hogy a megváltozott munkaképességű személy állapota miként befolyásolja a munkavégző képességét, azonban az egészségkárosodás jellegére (szenzitív adat) nem szabad rákérdezni az állásinterjún.

  • A megmaradt képességek és kompetenciák mindenképpen a szelekció és így az interjú tárgyát képezhetik, ezért azt is fontos felmérni, hogy a jelölt az egyes feladatokat miként tudja elvégezni (önállóan vagy segítséggel, esetleg segédeszközökkel, segítő technológiákkal).

  • Egy megváltozott munkaképességű munkavállaló kiváló teljesítményt tud nyújtani egy megfelelően megválasztott és/vagy átalakított munkakörben; amennyiben erre nincs lehetőség, akkor érdemes átgondolni, van-e lehetőség a munkaadói elvárások csökkentésére és egy reális elvárásrendszer megfogalmazására a munkaadói maximalizmus helyett.

  • Érdemes megfontolni, hogy:

    • a sztereotípiák hatása alól nem könnyű függetleníteni magunkat, de érdemes bővíteni a munkaadóként használt értelmezési kereteket;

    • nem szerencsés, ha a megváltozott munkaképességű jelentkezőt egy ideálisnak kikiáltott munkavállalóhoz hasonlítjuk össze;

    • a képességekre, készségekre, a munkahelyváltás okaira érdemes hangsúlyt fektetni, nem a betegség miatt kialakult hiányosságokra, nehézségekre.

 

Ajánlás a HR és munkaerő-felvétellel foglalkozó szakemberek számára:

Maximális nyitottság és rugalmasság!

A feladatok/részfeladatok ellátására és a jelölt képességére fókuszálva, a problémák megoldhatóságára tekintettel kérdezzenek a jelöltektől.

A megváltozott munkaképességű személyek nyílt munkaerő-piaci helyzetének javításához kívánunk hozzájárulni azzal, hogy a HR-szakemberek számára az alábbi elérhetőségeken összegyűjtöttük az egyes fogyatékossággal élők interjúztatásához kapcsolatos hasznos tudnivalókat annak érdekében, hogy a kiválasztási folyamat során megtalálják a számukra megfelelő személyt.

  • Hallássérült személyek (a hallási nehézségektől a siketségig),

  • Látássérült személyek (a komoly látási hiányosságoktól a vakságig),

  • Mozgásszervi fogyatékossággal élő személyek (ide tartoznak a különféle neurológiai és ortopédiai fogyatékosságok),

  • Értelmi fogyatékossággal élő személyek (az enyhe és középfokú értelmi fogyatékossággal élők),

  • Autizmussal élő személyek (autizmus spektrumzavar),

  • Beszédben akadályozott személyek (a hangképzés teljes hiányától a többé-kevésbé érthető beszédig).

  • Munkakörelemző eszközök és módszerek

  • Néhány gyakorlati jó tanács ahhoz, hogy mikor milyen tesztet válasszunk

  • Kapcsolódó videók

  • Interjútechnikák megváltozott munkaképességű személyekre adaptálva:

    • Kompetenciaalapú interjútechnika segédanyagok

    • A megváltozott munkaképességűek kompetenciamérése

    • Kompetenciaprofil kialakítása egy példán keresztül

    • Kompetenciateszt kialakítása egy példán keresztül

  • További segédanyagok:

    • Jógyakorlatok – toborzásban és kiválasztásban

    • BFKH Segédanyag – munkahelyek akadálymentesítéséhez