Befolyásolja-e a mesterséges intelligencia a fogyatékkal élő emberek felvételét?

Befolyásolja-e a mesterséges intelligencia a fogyatékkal élő emberek felvételét?


Összefoglaló

Az Egyesült Államok Foglalkoztatási Esélyegyenlőségi Bizottsága szerint a 2019-ben benyújtott foglalkoztatási diszkriminációs keresetek 33,4%-a fogyatékosságon alapuló diszkriminációra vonatkozott, amelyet szorosan követett a faji és nemi alapú diszkrimináció. Manapság azonban megjelent a foglalkoztatási diszkrimináció egy új formája, mely további aggodalomra ad okot: a mesterséges intelligencia („MI”), és annak elfogultsága.

2022. március 29.

 

 

Mi az a mesterséges intelligencia?

A mesterséges intelligencia a számítástechnika olyan ága, amely számítógépeket és gépeket fejleszt az intelligens emberi viselkedés utánzására. A mesterséges intelligencia olyan segítő technológiákba került beépítésre, mint a Seeing AI, a Voiceitt, vagy az okos-kerekesszékek, de már a hétköznapi eszközökben is gyakran előfordul, mint például az Apple készülékek segédje, „Siri”.

Hogyan használják a mesterséges intelligenciát a munkaerő-felvétel soránben, és hogyan hat ez a fogyatékkal élők személyekre?

Az Egyesült Államok gazdaságát tekintve gyakorlatilag minden iparágról elmondható, hogy a munkaerő-felvétel és a toborzás során használnak mesterséges intelligenciával ellátott eszközöket, alkalmazásokat. 


A mesterséges intelligencia gyakori példája a LinkedIn weboldala, amelynek segítségével az álláskeresők összekapcsolásra kerülnek a munkáltatókkal. A LinkedIn rendszere a munkavállalók számára a profiljuk és munka- tapasztalataik alapján olyan állást ajánl, amely érdekelheti őket, valamint potenciális munkaadókat is javasol részükre. 


Olyan, a munkaerő-kiválasztást segítő, mesterséges intelligenciával ellátott eszközöket is alkalmaznak a cégek, mint például

  • a szöveges keresési technológia (amely nagy mennyiségű álláspályázatot szűr kiegy bizonyos meghatározott feltételek mentén),
  • az arcelemző technológia (amely a pályázók arckifejezését és testbeszédét ellenőrzi a videointerjúk során), valamint
  • a hangolvasó technológia (amely értékeli az állásra pályázó beszédét, hangnemét, szóhasználatát).

Minden előnye mellett a mesterséges intelligencia képes „elfogult” lenni a jelentkezők fogyatékossági helyzetét érintően, amely rendszerszintű foglalkoztatási diszkriminációt eredményezhet. A kutatók például azt találták, hogy az arcmozgások és a hangok alkalmazások általban történő értékelése a fogyatékkal élő emberek jelentős részének diszkriminációjához vezethet, így a siketség, a vakság, vagy a beszédzavar akár ellehetetleníti egy potenciális állás elnyerésének lehetőségét. Ezenkívül a mesterséges intelligencia az online személyiségtesztek és webalapú „idegtudományi” játékok alkalmazásával kiszűrheti a mentális betegségben szenvedőket.

Fontos továbbá, hogy a munkaerő-toborzás során használt mesterséges intelligenciával ellátott eszközöket úgy programozzák, hogy a munkáltató által preferált tulajdonságok a meglévő alkalmazotti kör alapján kerülnek meghatározásra. Ennek mentén, ha egy munkahelyen a fogyatékkal élő munkavállalók nem képviseltetik magukat (alulreprezentáltak), akkor a mesterséges intelligencia megtanulhatja „kiszűrni” a későbbi fogyatékkal élő jelölteket, amely a társadalmi kirekesztés magas kockázatát hordozza magában.

Az elfogultság leküzdése érdekében a mesterséges intelligencia felvételi eszközeit változatosabb adatokkal kell fejleszteniképezni, ideértve a fogyatékkal élő munkavállalók tulajdonságait is, hogy a munkaerő-piaci helyzetükben érdemi előremozdulás történhessen. Ha egy algoritmus betáplált adataiból hiányzik a diverzitás, akkor a meglévő kirekesztés tovább mélyülhet, valamint rendkívül ártalmas lehet a fogyatékkal élő álláskeresők munkaerő-piaci reményeit illetően.

 

Forrás:

https://abilitymagazine.com/does-artificial-intelligence-impact-hiring-people-with-disabilities/

Absztrakt képen egy robotkéz.