Segítség a foglalkozások egészségügyi szempontjainak meghatározásához

Munkakör: Egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozások (FEOR-08 9332)

  • A foglalkozás rövid leírása

    Az egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozások körébe szakirányú végzettséget nem igénylő erdészeti (erdőtelepítés, erdőfelújítás, kézi talaj-előkészítés, gondozás, gyomtalanítás, bozótirtás), vadászati (vadnevelés, vadetetés, és vadgondozás) és halászati (halak gondozása, etetése, lehalászása, szállítása) munkákat értünk, amelyek megvalósítása rendszerint a szakmunkásokkal együtt, azok útmutatásai alapján történik. A foglalkozás betöltője egyszerű gépeket (pl.: tereprendező-, ültető gépek) és eszközöket (pl.: ivadéknevelő, halfogó, haltároló eszközök) kezelhet.

  • Betölthető munkakörök

    Erdei melléktermékgyűjtő és -hasznosító, erdeitermés-gyűjtő, gombaszedő; erdészeti-, vadászati- és halászati kisegítő munkakörök

  • Készségek és kompetenciák

    A betöltendő munkakörökben az érzékelési funkciók közül lényeges a jó látás és hallás. A tevékenységek jellegéből adódóan meghatározó a fizikai állóképesség. Egyszerű gépek kezelésénél fontos a mozgáskoordináció.

  • A foglalkozás jellege

    Általában álló, gyakran kényszertesthelyzetben, szabadban végzett, közepesen nehéz fizikai munka.

  • A foglalkozás egészségre gyakorolt hatása

    Fokozott a baleseti egészségkárosodás (esés, szúrt, vágott, roncsolt, lőtt sérülés, fulladás, közlekedés) kockázata. A halászat és a fakitermelés a legnagyobb baleseti kockázattal járó foglalkozások. Kedvezőtlen klimatikus hatások, hőmérsékleti diszkomfort, UV sugárzás egészségkárosító hatásai. Biológiai kóroki tényezők hatása (állatok által terjesztett betegségek). A tevékenység során fizikai és biológiai kóroki tényezőkkel történő expozíció fokozhatja egyes daganatok, szív- érrendszeri, légúti, immun, idegrendszeri, gyomor-bélrendszeri, endokrin, vese- és bőrbetegségek kialakulásának kockázatát. Kézi tehermozgatás esetén fokozódik a váz- és izomrendszer betegségeinek kockázata.

  • Lehetséges kórokok

    Fizikai, biológiai kóroki tényezőkkel történő expozíció lehetősége. Ergonómiai, pszichés, pszichoszociális kóroki tényezők és pszichés megterhelés hatása.

  • Kizáró, korlátozó okok és tényezők

    Kizáróak olyan betegségek és/vagy állapotok, amelyek szabadban végzett vagy tartós álló-munkát vagy gyakori hajolással, gyaloglással, tárgyak emelésével járó munkát nem teszik lehetővé.

    Kizáró tényezők:

    • Kézi anyagmozgatással járó munkavégzésre nem alkalmas
    • Tartós állómunkát nem végezhet
    • Sok gyaloglást és/vagy járkálás igénylő munkát nem végezhet
    • Szabadban munkát nem végezhet

     

    Korlátozzák a tartós kényszertesthelyzettel járó munkát nehezítő állapotok.

    Korlátozó tényezők:

    • Tartós kényszertesthelyzettel (görnyedés, térdelés, guggolás, előrehajlott vagy egyéb) járó munkát nem végezhet
  • Fokozott baleseti kockázat

    Baleseti kockázatot jelenthet az ép hallás hiánya.

    Fokozott baleseti kockázat:

    • Ép hallást igénylő munka végzésére nem alkalmas
  • Prevenciós előírások és javaslatok

    A munkáltató kötelessége a műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel kiküszöbölni a kézi tehermozgatást vagy az ezzel járó kockázatot minimálisra csökkenteni, a munkavégzés helyét úgy alakítani, hogy a kézi anyagmozgatás feltételei a legbiztonságosabbak és egészségre ártalmatlanok legyenek (felméri a munka jellegének megfelelő egészségügyi és biztonsági követelményeket, a teher jellemzőit, ezáltal a lehető legkisebbre csökkenti a munkavállalókat fenyegető hátsérülés kockázatát). Szükséges az egyéni kockázati tényezők figyelembevétele, a munkavállaló tájékoztatása (teher súlya, súlypontja), oktatása, konzultáció biztosítása.

    Általános prevenciós stratégia, egészséges életmód tartása (dohányzás kerülése, testtömeg, haskörfogat, BMI optimális szinten tartása, rendszeres fizikai aktivitás, egészséges táplálkozás, stresszkezelés) javasolt egészségfejlesztés, szív- és érrendszeri, daganatos megbetegedések megelőzése céljából. Ezen betegségek korai felismerését célzó szűrő¬vizsgálatok ajánlottak.

    Védőoltás: veszettség ellen megelőző oltás szükséges lehet munkaköri kockázatelemzéstől függően (vadőr, vadasparki állatgondozók, vadászok, erdészek, vágóhídi dolgozók, állatkitömők, barlangászok, barlangkutatók esetében javasolt).

    Hastífusz, kullancscsípés által okozott agyvelőgyulladás, tetanusz, szezonális influenza és bakteriális tüdőgyulladás ellen javasolható.

    Megelőzés: kollektív védelem balesetek, sérülések ellen.

    Védőeszközök: munkaruha, védőlábbeli, kesztyű, sapka szükségesek.

  • Fogyatékossági és képességbeli megfelelés

    Értelmi- és hallássérültek számára is biztosítható foglalkozások a megfelelő részfeladatok kijelölésével, figyelemmel a megmaradt funkcióképességekre. Az értelmi sérültek alkalmazásánál fontos vizsgálni, hogy az egyén téri tájékozódása, figyelemkoncentrációja milyen minőségű és mértékű.

  • Munkahelyi adaptáció

    A különböző munkakörökhöz kapcsolódó védőfelszereléseken túl, mindegyik fogyatékos munkavállaló számára biztosítani kell az érthető és többször begyakorolt munkafolyamatokat. Az új ismeretek elsajátításához (pl. gombaszedés, vagy halak etetése) mentor biztosítása szükséges. Hallássérült munkavállaló estében, vezeték nélküli hallókészülék, esetleg jelnyelvi megoldás kell. Különösen fontos a közlekedő útvonalak kijelölése, esetlegesen egyszerű térkép biztosítása.