A mechanikaigép-összeszerelő megadott gyártási-, vagy szerelési logika szerinti mechanikai gépeket (pl.: motorokat, gépjárműveket, repülőgépeket), géprészleteket állít elő szakaszos vagy folyamatos gyártósoron. Munkájával kapcsolatosan ellenőriz, karbantart, dokumentál és anyagmozgatást végez. A folyamaton belül feladata a próbagyártás végrehajtása; a próbagyártmányok ellenőrzése, értékelése, dokumentálása, intézkedés hibák esetén; a végellenőrzések elvégzése, dokumentálása.

Automata összeszerelő gépsor kezelője, automatagép-kezelő (gépgyártás), fémtermék-összeszerelő, finomgyártósori gépkezelő és gépszerelő, finommechanikai összeszerelő, gépgyártósori gépkezelő és gépszerelő, gépjármű-összeszerelő, gépkocsi-összeszerelő, gumiabroncs-felszerelő, gyártósori összeszerelő, háztartási gépgyártó, karosszéria összeszerelő, motorkészítő, porlasztó készítő, szalagmunkás

Az ép érzékelési funkciók mellett fontosak a kommunikációs készségek, az információkezelés és a képi információfeldolgozás képessége. Lényeges a pontosság, a megbízhatóság, a felelősségérzet.

Álló, gyakran kényszertesthelyzetben, épületen belül, műhelyben védőeszközök használatával végzett közepesen nehéz fizikai munka.

Baleseti egészségkárosodás (esés, sérülés, közlekedés) veszélye. Kedvezőtlen klimatikus viszonyok, hőérzeti diszkomfort. Zaj, ultrafinom porok, egésztest és kéz-kar vibráció, statikus és változó elektromágneses terek, vegyi anyagok (fémek, szerves oldószerek, triklóretilén, gázolaj) egészségkárosító hatásai. Biológiai kóroki tényezők egészségkárosító hatása lehetséges. Az ágazati tevékenység és az alkalmazott kémiai anyagok daganatok, szív- érrendszeri, légúti, bőr, gyomor-bél, idegrendszeri, immun, endokrin és érzékszervi megbetegedések kialakulásának kockázatát fokozzák. Gyakoriak a légúti, bőr allergiás megbetegedések, a májkárosodás. Kézi teheremelés és kényszertesthelyzet fokozza az ízületi, váz és izomrendszeri betegségek gyakoriságát. Az éjszakai műszak (IARC 2A valószínűleg rákkeltő) daganatok és szív- érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát fokozza. Az ágazatban gyakoribb a bőr-, gége-, tüdő-, hólyagrák előfordulása.

Fizikai, kémiai kóroki tényezőkkel történő expozíció. Ergonómiai, pszichés, pszichoszociális kóroki tényezők és pszichés megterhelés hatása.

Kizáróak a jó látást befolyásoló olyan betegségek és/vagy állapotok, amelyekben fokozott figyelmet igénylő munka nem végezhető.

Kizáró tényezők:

• Jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas
• Fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet

Korlátozzák az ép színlátást befolyásoló olyan betegségek és/vagy állapotok, melyekben zajos munkahelyen, fokozott balesetveszéllyel járó, gyakori hajolással, gyaloglással, tárgyak emelésével, egyoldalú, ismétlődő, monoton vagy több műszakban végzett munka nem javasolható.

Korlátozó tényezők:

• Ép színlátást igénylő munka végzésére nem alkalmas
• Kézi anyagmozgatással járó munkavégzésre nem alkalmas
• Sok gyaloglást és/vagy járkálás igénylő munkát nem végezhet
• Egyoldalú, ismétlődő, monoton mozgást igénylő munkát nem végezhet
• Zajos munkahelyen munkát nem végezhet
• Fokozottan balesetveszélyes munkát nem végezhet
• Többműszakos munkarendben munkát nem végezhet

Fokozott baleset veszéllyel járnak a jó egyensúly érzést befolyásoló azon betegségek és/vagy állapotok, melyekben vibrációval járó, tartós kényszer testhelyzetben végzett, tartós álló-munka vagy tartós ülőmunka nem végezhető.

Fokozott baleseti kockázat:

• Jó egyensúlyérzést igénylő munka végzésére nem alkalmas
• Tartós kényszertesthelyzettel (görnyedés, térdelés, guggolás, előrehajlott vagy egyéb) járó munkát nem végezhet
• Tartós ülőmunkát nem végezhet
• Tartós állómunkát nem végezhet
• Kéz- és karvibrációval járó munkát nem végezhet

Az 5/2020. ITM rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról kötelezően szabályozza Magyarországon az egyes kémiai kóroki tényezők munkakörnyezeti határértékét, biológiai monitorozásának rendjét.

A munkáltató kötelessége a műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel kiküszöbölni a kézi tehermozgatást vagy az ezzel járó kockázatot minimálisra csökkenteni, a munkavégzés helyét úgy alakítani, hogy a kézi anyagmozgatás feltételei a legbiztonságosabbak és egészségre ártalmatlanok legyenek (felméri a munka jellegének megfelelő egészségügyi és biztonsági követelményeket, a teher jellemzőit, ezáltal a lehető legkisebbre csökkenti a munkavállalókat fenyegető hátsérülés kockázatát). Szükséges az egyéni kockázati tényezők figyelembevétele, a munkavállaló tájékoztatása (teher súlya, súlypontja), oktatása, konzultáció biztosítása.

Általános megelőzési stratégia, egészséges életmód tartása (dohányzás kerülése, testtömeg, has körfogat, BMI optimális szinten tartása, rendszeres fizikai aktivitás, egészséges táplálkozás, stressz kezelés) javasolt egészségfejlesztés, szív- és érrendszeri, daganatos megbetegedések megelőzése céljából. Ezen betegségek korai felismerését célzó szűrővizsgálatok ajánlottak. Hallásvizsgálat, EKG, mellkasröntgen, laboratóriumi vizsgálatok szükségesek.

Megelőzés: kollektív védelem balesetek ellen, fizikai, kémiai, biológiai, ergonómiai kockázatok ellen (berendezések, gépek, eszközök tervezése).

Védőeszközök: leesés elleni egyéni védelem, védőruha, védőkesztyű, védőlábbeli, arc, szem és fejvédelem, zajvédelem szükségesek.

A foglalkozás és a kapcsolható munkakörök egyéni specifikációja alapján a mozgás-, látás- és hallássérültek alkalmasak lehetnek a munkafolyamatok jelentős részének elvégzésére. Számukra a munkafeladatok kijelölése függ az egészségkárosodás mértékétől a megmaradt funkcióképességtől.

A foglalkozáshoz kapcsolódó kötelezően előírt védőeszközök mellett, gondoskodni kell az egyéni szükségletnek megfelelő fizikai akadálymentesítésről (pl.: rámpák, szociális helyiségek, liftek, bútorzat, taktilis jelzések látássérültek részére stb.) és az infokommunikációs akadálymentesítésről (Braille feliratok, beszélő lift, képernyőolvasó, indukciós hurok hallássérülteknek stb.).