Segítség a foglalkozások egészségügyi szempontjainak meghatározásához

Munkakör: Kőfaragó, műköves (FEOR-08 7536)

  • A foglalkozás rövid leírása

    A kőfaragó rajzok alapján természetes vagy műkőből felépíti, burkolja vagy díszíti az épületek lábazatát, falszerkezetét, pilléreit, homlokzatát. Gipszből díszítőelemeket készít. Feladatai közé tartozik a kőbányában kiválasztott kőtömbök elszállítása és szétvágása; a kőtömbök kézi repesztése, faragása, alakítása és megmunkálása; a kő kifaragása, a faragás felszínének csiszolása; a műhelyben elkészített épületszerkezeti elemek elhelyezése az épületen. További tevékenysége lehet az agyag megmintázása, gipszminta készítése, a gipsz díszítőelem meg-tisztítása, finomítása és elhelyezése az épületen; a különböző épületszerkezetek (falszerkezetek, pillérek, lábazatok, külső vagy belső vízszintes felületek stb.) burkolása műkővel; a műkő elkészítése vagy megvásárlása.

  • Betölthető munkakörök

    Építőipari kőfaragó, épületszobrász, gépi kőcsiszoló, gépi kőfaragó, gépi műkőcsiszoló, gipsz- és terrakottaszobrász, gránitfaragó, kézi kőcsiszoló, kézi kőfaragó, kézi műkőcsiszoló, kőcsiszoló, kőfaragó - emlékműkészítő, kőfaragó - épületszobrász műköves, kőfejtőmunkás, kőfektető, kőipari csiszoló, kőszobrász, kővésnök, márványcsiszoló, márványvágó, műemléki díszítő, műemléki helyreállító (szakirány megjelölésével), műkőadalék-keverő és -előkészítő, műkőelhelyező, műkőfaragó, műkőkészítő, sírkőkészítő

  • Készségek és kompetenciák

    A kőfaragó és műköves munkakörökben meghatározó a jó szem-kéz koordináció, a jó figyelemkoncentráció, a jó fizikum és a kézügyesség. Lényeges a modellalkotás, az esztétikai érzék, a képi információk feldolgozásának képessége és a környezettudatosság.

  • A foglalkozás jellege

    Álló, gyakran kényszertesthelyzetben, beltéren műhelyben, valamint kültérben, védőeszközök alkalmazásával végzett nehéz fizikai munka.

  • A foglalkozás egészségre gyakorolt hatása

    Baleseti egészségkárosodás (esés, szűrt, vágott, roncsolt sérülések, áramütés, omlás, közlekedés) veszélye. Kedvezőtlen klimatikus viszonyok, hőérzeti diszkomfort lehetősége. Zaj, UV sugárzás, kéz-kar vibráció, áramütés veszélye. Porexpozíció (kvarcpor, krisztoballit IARC 1 biztosan rákkeltő besorolású). Az ágazati tevékenység és az alkalmazott anyagok daganatok, szív- és érrendszeri, légúti, bőr, gyomor-bélrendszeri és érzékszervi, idegrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát fokozzák. Gyakoriak a légúti kórképek /krónikus hörgőgyulladás, COPD, tüdő granulómás, heges elváltozásai/, bőr allergiás megbetegedései. Szilikózis, orr-melléküreg és tüdőrák kockázata fokozott. Biológiai kóroki ténye-zők előfordulása lehetséges bakteriális tüdőgyulladás kockázata). Kézi teheremelés és kényszertesthelyzet fokozza az ízületi, váz és izomrendszeri betegségek gyakoriságát. Típusosan előfordulhat allergia, kontakt bőrgyulladás, zajexpozíció okozta halláskárosodás, kéz-kar vibrációs betegség, szilikózis és egyéb porbelégzési betegségek, tüdőrák.

  • Lehetséges kórokok

    Fizikai, kémiai, biológiai kóroki tényezők. Ergonómiai, pszichés, pszichoszociális kóroki tényezők hatása.

  • Kizáró, korlátozó okok és tényezők

    Kizáróak olyan betegségek és/vagy állapotok, amelyekben jó látás vagy jó egyensúly érzet befolyásolt vagy poros, füstös, gőzös, gázos munkahelyen vagy tartós kényszertesthelyzettel járó vagy tartós állómunka nem végezhető.

    Kizáró tényezők:

    • Jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas
    • Jó egyensúlyérzést igénylő munka végzésére nem alkalmas
    • Tartós kényszertesthelyzettel (görnyedés, térdelés, guggolás, előrehajlott vagy egyéb) járó munkát nem végezhet
    • Tartós állómunkát nem végezhet
    • Poros, füstös, gőzös, gázos munkahelyen munkát nem végezhet

     

    Korlátozzák olyan betegségek és/vagy állapotok, melyekben fokozott figyelmet igénylő vagy gyakori hajolással, gyaloglással, tárgyak emelésével járó vagy zajos munkahelyen vagy szabadban végzett vagy fokozott baleset veszéllyel járó vagy vibrációval járó munkát nem végezhet a munkavállaló.

    Korlátozó tényezők:

    • Kézi anyagmozgatással járó munkavégzésre nem alkalmas
    • Sok gyaloglást és/vagy járkálás igénylő munkát nem végezhet
    • Fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet
    • Zajos munkahelyen munkát nem végezhet
    • Kéz- és karvibrációval járó munkát nem végezhet
    • Fokozottan balesetveszélyes munkát nem végezhet
    • Szabadban munkát nem végezhet
  • Prevenciós előírások és javaslatok

    A munkáltató kötelessége a műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel kiküszöbölni a kézi tehermozgatást vagy az ezzel járó kockázatot minimálisra csökkenteni, a munkavégzés helyét úgy alakítani, hogy a kézi anyagmozgatás feltételei a legbiztonságosabbak és egészségre ártalmatlanok legyenek (felméri a munka jellegének megfelelő egészségügyi és biztonsági követelményeket, a teher jellemzőit, ezáltal a lehető legkisebbre csökkenti a munkavállalókat fenyegető hátsérülés kockázatát). Szükséges az egyéni kockázati tényezők figyelembevétele, a munkavállaló tájékoztatása (teher súlya, súlypontja), oktatása, konzultáció biztosítása.

    Általános megelőzési stratégia, egészséges életmód tartása (dohányzás kerülése, testtömeg, has körfogat, BMI optimális szinten tartása, rendszeres fizikai aktivitás, egészséges táplálkozás, stresszkezelés) javasolt egészségfejlesztés, szív- és érrendszeri, daganatos megbetegedések megelőzése céljából. Ezen betegségek korai felismerését célzó szűrővizsgálatok ajánlottak. Hallásvizsgálat, mellkasröntgen, EKG, laboratóriumi vizsgálatok ajánlottak.

    Védőoltások: tetanusz, szezonális influenza, bakteriális tüdőgyulladás ellen javasolható.

    Megelőzés: kollektív védelem balesetek, fizikai, kémiai, biológiai, ergonómiai kockázatok ellen (helyiségek, berendezések, gépek, eszközök tervezése).

    Védőeszközök: légzésvédelem, védőruha, arc, szem és fejvédelem, védőkesztyű, védőlábbeli, zajvédelem szükségesek.

  • Fogyatékossági és képességbeli megfelelés

    Hallássérültek és enyhén értelmi fogyatékosok által is végezhető tevékenység. A munkafolyamatok kijelölésekor figyelembe kell venni a megmaradt funkcióképességek mértékét és minőségét, különös tekintettel a fizikai kompetenciákra és a figyelemkoncentrációra.

  • Munkahelyi adaptáció

    A munkakörnyezet fizikai akadálymentesítésével biztosítani kell a megfelelő tereket, a szabad mozgás lehetőségét. Az adaptáció lényeges eleme a kommunikáció során a munkafeladatok egyértelművé tétele, a könnyen érthető folyamatok begyakorlása. Hallássérültek foglakoztatásakor ügyelni kell a jó szájról olvasási képességre, a vizuális szemléltetésre, a jelnyelv egyes elemeinek ismeretére, a vezeték nélküli kommunikációs eszközök, rendszerek alkalmazására. Gépek használatakor legyenek olyan fényjelzések, amelyek a meghibásodást közvetítik a hallássérült munkavállaló számára.