A burkoló különböző épületek, építmények függőleges és vízszintes felületeinek hideg, illetve meleg tapintású burkolatát készíti, javítja vagy bontja. Feladata hideg tapintású burkoló lapok, parketta, szőnyegpadló, műanyag padló elhelyezése, a szükséges anyagmennyiség meghatározása, a burkolandó felület előkészítése, letisztítása, a burkolatok letisztítása, méretre vágása, elhelyezése, ragasztása, fugázás, illetve parkettacsiszolás és lakkozás.

Burkoló kőműves, csempéző és műkövező, díszburkoló, díszítőmozaik-burkoló, épületburkoló, fapadló- és műanyagburkoló, hidegburkoló, homlokzatburkoló, járdakövező, járdaszegély kövező, járólapozó, kőlapburkoló, melegburkoló, műanyagpadló burkoló, padló- és parkettarakó, padlócsiszoló, padlószőnyeg-fektető, parkettacsiszoló, parkettás, térburkoló

A burkoló munkájában meghatározó a jó fizikai állóképesség, a jó látás/térlátás. Kompetenciái közé tartozhat a szervezőkészség, a pontosság, az esztétikai érzék, a monotónia jó tűrése. Fejlett matematikai (numerikus) képességek.

Térdelő, guggoló, gyakran kényszertesthelyzetben, főleg beltéren, védőeszközök alkalmazásával végzett közepesen nehéz fizikai munka.

Baleseti egészségkárosodás (esés, szúrt, vágott, roncsolt sérülések, áramütés, közlekedés) veszélye. Porexpozíció (szervetlen ultrafinom porok, kvarc és kerámia, terméskövek, gipsz) miatt szilikózis és egyéb porbelégzési betegségek, vegyi anyagok, fémek-berillium antimon oxid, bárium, borax, kadmium, szelén, kobalt, kolemanit, réz, króm, mangán, nikkel, kálium dikromát, vanádium, cink és dioxinok, szerves oldószerek egészségkárosító hatása miatt gyakoriak a légúti kórképek /krónikus bronchitis, COPD, tüdő granulómás és heges elváltozásai/, bőr allergiás megbetegedései, kontakt bőrgyulladás. Gyakoribb a kerámia rostok, kvarcpor okozta tüdőrák (refrakter kerámia rostok IARC 2B lehetséges rákkeltő csoportba soroltak). Kézi teheremelés és kényszertesthelyzet fokozza az ízületi, váz és izomrendszeri betegségek gyakoriságát. A burkolók között előfordulhat zajexpozíció okozta halláskárosodás, kéz-kar vibrációs betegség.

Fizikai, kémiai kóroki tényezők. Ergonómiai, pszichés, pszichoszociális kóroki tényezők hatása.

Kizáróak olyan betegségek és/vagy állapotok, amelyekben a tartós kényszertesthelyzettel járó (görnyedés, térdelés, guggolás, előrehajolás) munka nem végezhető.

Kizáró tényezők:

• Tartós kényszertesthelyzettel (görnyedés, térdelés, guggolás, előrehajlott vagy egyéb) járó munkát nem végezhet

Korlátozóak olyan betegségek és/vagy állapotok, melyek a jó látást, ép színlátást vagy gya-kori hajolást, gyaloglást, tárgyak emelését nehezítik.

Korlátozó tényezők:

• Jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas
• Ép színlátást igénylő munka végzésére nem alkalmas
• Kézi anyagmozgatással járó munkavégzésre nem alkalmas
• Sok gyaloglást és/vagy járkálás igénylő munkát nem végezhet

Fokozott baleseti kockázatot jelentenek a jó egyensúly érzést befolyásoló betegségek és/vagy állapotok vagy amelyekben fokozottan balesetveszélyes munka nem végezhető.

Fokozott baleseti kockázat:

• Jó egyensúlyérzést igénylő munka végzésére nem alkalmas
• Fokozottan balesetveszélyes munkát nem végezhet

A munkáltató kötelessége a műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel kiküszöbölni a kézi tehermozgatást vagy az ezzel járó kockázatot minimálisra csökkenteni, a munkavégzés helyét úgy alakítani, hogy a kézi anyagmozgatás feltételei a legbiztonságosabbak és egészségre ártalmatlanok legyenek (felméri a munka jellegének megfelelő egészségügyi és biztonsági követelményeket, a teher jellemzőit, ezáltal a lehető legkisebbre csökkenti a munkavállalókat fenyegető hátsérülés kockázatát). Szükséges az egyéni kockázati tényezők figyelembevétele, a munkavállaló tájékoztatása (teher súlya, súlypontja), oktatása, konzultáció biztosítása.

Általános megelőzési stratégia, egészséges életmód tartása (dohányzás kerülése, testtömeg, haskörfogat, BMI optimális szinten tartása, rendszeres fizikai aktivitás, egészséges táplálkozás, stressz kezelés) javasolt egészségfejlesztés, szív- és érrendszeri, daganatos megbetegedések megelőzése céljából. Ezen betegségek korai felismerését célzó szűrő¬vizsgálatok ajánlottak. Hallásvizsgálat, mellkasröntgen, EKG, laboratóriumi vizsgálatok ajánlottak.

Védőoltások: tetanusz, szezonális influenza, bakteriális tüdőgyulladás ellen javasolható. Megelőzés: kollektív védelem balesetek, fizikai, kémiai, biológiai, ergonómiai kockázatok ellen (helyiség, berendezések, gépek, eszközök, vezetékek tervezése).

Védőeszközök: munkaruha, leesés elleni védelem, védőkesztyű, védőlábbeli, arc, szem, és fej védelem, légzésvédelem, zajvédelem szükségesek.

Elsősorban hallássérült munkavállalók és enyhén értelmi fogyatékosok számára ajánlott foglalkozás, esetenként olyan látássérült személy is alkalmazható, akinek a térlátása ép. A munkafolyamatban elfoglalt helyük és szerepük függ a meglévő kompetenciáiktól, akadályozottságuk minőségétől. Fontos lehet, hogy csapatban dolgozzanak, folyamatos kontrollal.

A kötelezően előírt védőeszközök mellett speciális eszközök, berendezések beszerzésével biztosítható munkavégzésük. A hallássérült munkavállaló esetében, ha gépet használ (asztali vizes vágó, elektromos csempe- és kővágó gépek) legyenek olyan jelzések (fény), amely a meghibásodást közvetíti számára. Prevenciós jelleggel „szék nélküli szék” exoskeleton biztosítás, amely munkanadrágra húzható, kimerevíthető, könnyűsúlyú váz. Ez a sok állást vagy guggolást igénylő folyamatokban segíti a póz megtartását.