Nádból az építőipar számára speciális gépeken tetőfedő anyag, nádszövet, nádpadló vagy nádlemez előállítása. A fűzfa vesszőjének tisztítása, osztályozása, főzése, áztatása, hántolása, szárítása után használati tárgyak (dísz- és lakberendezési tárgyak, kosarak, üvegfonatok stb.) készítése. Különböző alapanyagokból elsősorban háztartási célokra szolgáló seprűk (cirok), keféket (disznó-, ló- és kecskeszőrből) és ecsetek (borz, mókus és menyét szőréből) készítése.

Cirokseprű-készítő, cirokválogató, ecsetkészítő, ecsetkészítő faesztergályos, fonottbútor-készítő, fűzbútorkészítő, fűzvessző-kosárfonó, fűzvessző-osztályozó és -kötöző (háziipari), gyékényáru-készítő, gyékényfeldolgozó, gyékényfonó, kaskötő, kefe- és seprűkészítő, kefe-fúró- és tömőgépkezelő, kefekötő, kefemártó és lakkozó, kosárfonó és fonottbútor-készítő, kosárgyári munkás, meszelőkötő, nád- és fűzfeldolgozó (fonottáru-készítő), nádbútorkészítő, bútornádazó, nádfonó, nádkosárkészítő, nádosztályozó -kötöző és -közelítő (háziipari), nádpallókészítő, nádszövetkészítő, ruhakefe-készítő, seprű- és kefekészítő, seprűkötő, seprűvarró, tavinád-feldolgozó, nádtetőfedő

A jó fizikai állóképességen belül fontos a megfelelő kézerő és kézügyesség, a kielégítő látás funkció. Lényeges kompetencia az esztétikai érzék és a környezettudatosság.

Ülő és álló, gyakran kényszertesthelyzetben, épületen belül, védőeszközök alkalmazásával végzett közepesen nehéz fizikai munka.

Baleseti egészségkárosodás (esés, szúrt, vágott, roncsolt sérülések, közlekedés). Elektromechanikus gépek alkalmazása esetén zaj, kéz-kar vibráció és statikus és változó elektromágneses sugárzás egészségkárosító hatásai. Munkagépek használata esetén zaj, kéz-kar vibráció egészségkárosító hatásai. Szerves ultra finom részecskék (szőr, állati fehérjéket, növényi részecskéket tartalmazó porok, gombák) belégzési expozíciója, biológiai kóroki tényezők egészségkárosító hatása. Egyes, a munkavégzés során keletkezett fizikai, kémiai és biológiai kóroki tényezők szív- érrendszeri, légúti, idegrendszeri, érzékszervi és bőrbetegségek kialakulásának kockázatát fokozhatják. A kényszertesthelyzetben végzett munkavégzés fokozza váz- izomrendszeri betegségek kialakulási gyakoriságát. Megfelelő fizikai aktivitás hiánya a szív- érrendszeri és daganatos betegségek, elhízás, anyagcserezavarok, cukorbetegség kialakulásának kockázata fokozódik. Típusos foglalkozással kapcsolatos betegségek lehetnek a gombák és mérgeik okozta túlérzékenységi reakcióval járó tüdőgyulladás (akut, szubakut, krónikus), porbelégzési betegségek (farmertüdő).

Fizikai, kémiai, biológiai kóroki tényezők. Ergonómiai, pszichés, pszichoszociális kórokok, pszichés megterhelés.

Kizáróak olyan betegségek és/vagy állapotok, amelyekben nem végezhető szabadban munka.

Kizáró tényezők:

• Szabadban munkát nem végezhet

Korlátozzák a jó egyensúlyérzést befolyásoló betegségek és/vagy állapotok, melyekben poros, füstös, gőzös, gázos munkahelyen, gyakori hajolással, gyaloglással, tárgyak emelésével járó egyoldalú, ismétlődő, monoton vagy tartós kényszertesthelyzettel járó vagy tartós ülő-munka nem javasolt.

Korlátozó tényezők:

• Jó egyensúlyérzést igénylő munka végzésére nem alkalmas
• Kézi anyagmozgatással járó munkavégzésre nem alkalmas
• Tartós ülőmunkát nem végezhet
• Sok gyaloglást és/vagy járkálás igénylő munkát nem végezhet
• Egyoldalú, ismétlődő, monoton mozgást igénylő munkát nem végezhet
• Poros, füstös, gőzös, gázos munkahelyen munkát nem végezhet

Fokozott baleseti kockázatot jelentenek olyan betegségek és/vagy állapotok, melyekben nedves, nyirkos, párás munkahelyen végzett munka nem javasolt.

Fokozott baleseti kockázat:

• Nedves, nyirkos, párás munkahelyen munkát nem végezhet

A munkáltató kötelessége a műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel kiküszöbölni a kézi tehermozgatást vagy az ezzel járó kockázatot minimálisra csökkenteni, a munkavégzés helyét úgy alakítani, hogy a kézi anyagmozgatás feltételei a legbiztonságosabbak és egészségre ártalmatlanok legyenek (felméri a munka jellegének megfelelő egészségügyi és biztonsági követelményeket, a teher jellemzőit, ezáltal a lehető legkisebbre csökkenti a munkavállalókat fenyegető hátsérülés kockázatát). Szükséges az egyéni kockázati tényezők figyelembevétele, a munkavállaló tájékoztatása (teher súlya, súlypontja), oktatása, konzultáció biztosítása.

Általános megelőzési stratégia, egészséges életmód tartása (dohányzás kerülése, testtömeg, has körfogat, BMI optimális szinten tartása, rendszeres fizikai aktivitás, egészséges táplálkozás, stressz kezelés) javasolt egészségfejlesztés, szív- és érrendszeri, daganatos megbetegedések megelőzése céljából. Ezen betegségek korai felismerését célzó szűrővizsgálatok ajánlottak.

Védőoltások: tetanusz, kullancscsípés által okozott agyvelőgyulladás, szezonális influenza, bakteriális tüdőgyulladás ellen ajánlhatók.

Megelőzés: kollektív védelem a baleseti, hőmérsékleti, zaj, belégzési kóroki tényezők hatásának csökkentésére.

Védőeszközök: munkaköri kockázatértékeléstől függően védőruha, védőkesztyű, védőlábbeli, légzésvédelmi eszközök, védőszemüveg, zajvédő eszközök szükségesek.

Hallás-, látás- és mozgássérültek, esetenként autisták által betölthető foglalkozás. A kompetenciáknál figyelembe kell venni a fogyatékosságuk mértékét és funkcióképességüket. Az egyes részfeladatok a szellemi kompetenciák mellett vizsgálni kell a fizikai tulajdonságokat is.

Az akadálymentes helyváltoztatás, közlekedés biztosítása (rámpa, kapaszkodók szükség szerint liftek). Információs táblák, piktogramok, egyéb jelzések, térképek megfelelő elhelyezése. A munkaterületen természetes, illetve a szórt fénnyel való megvilágítás kialakítása. Hallássérültek esetében hallóhurok, hallókészülék biztosítása. Autisták, értelmi sérültek foglalkoztatása esetén, a munkaköri betanítás során, fontos a feladatok megértetése, a sokoldalú szemléltetés, a munkaműveletek rendszeres megismétlése, technikájának begyakorlása, az új ismeretek fokozatos, kisebb lépésekben való közlése, valamint a könnyen érthető kommunikáció alkalmazása. Szükség szerint mentor beállítása.