Az informatikai és telekommunikációs eszközök, valamint a hozzájuk tartozó perifériák és adatátviteli hálózat eszközeinek telepítését, javítását és karbantartását végzi. Feladatai közé tartozik mikrohullámú, távolsági és multiplex rendszerek, műholdas, illetve más, elektromágneses hullámterjedés elvén működő kommunikációs rendszerek telepítése, karbantartása, javítása, hibák elhárítása, monitorozása; számítógépes egységek összeszerelése és beállítása; műszaki tanácsadás és felvilágosítás biztosítása, összetett távközlési hálózatok és berendezések teljesítményének ellenőrzése.

Antennabeállító, antennaszerelő, informatikai hálózatirendszer-telepítő, IT eszközkarbantartó, számítástechnikai műszerész, számítógépszerelő, távközlési és átviteltechnikai szervízműszerész (telefon, antenna), távközlésihálózat-építő, telefonközpont szerelő, telefonvonal-szerelő, telefonvonal-telepítő

Az informatikai és telekommunikációs berendezések javításához és karbantartásához jó látás, térlátás és színlátás szükséges. Egyes munkakörök betöltője magasban nem szédülhet. Az informatikai foglalkozások magukban foglalják a matematikai készségeket, a rendszerszemléletet és a rendszerezést, a modellalkotást, a kommunikációértékelést.

Ülő és álló, alkalmanként kényszertesthelyzetben, épületen belül és alkalmanként kívül, sokszor magasban végzett közepesen nehéz fizikai munka.

Baleseti egészségkárosodás (esés, sérülés, áramütés, közlekedés). Zaj (szerver), UV sugárzás, hőmérsékleti hatások, statikus és változó elektromágneses terek, porok, kémiai anyagok egészségkárosító hatása. Biológiai kórokok hatása lehetséges. Több ágazati tevékenység, alkalmazott kémiai anyagok (esetleges forrasztás, kolofónium, fémek, selejtezett elektromos és elektronikus eszközök), statikus és változó elektromágneses terek (IARC 2B lehetséges rákkeltő) daganatok és szív- érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát növelik. Megfelelő fizikai aktivitás hiánya esetén a szív- érrendszeri és daganatos betegségek, elhízás, anyagcserezavarok, cukorbetegség kialakulásának kockázata fokozódik.

Képernyős munkavégzés okozta szem és váz-, izomrendszeri megbetegedések kialakulása fokozódik. Számítógép-függőség. Az éjszakai műszak (IARC 2A valószínűleg rákkeltő) daganatok és szív- érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát fokozza.

Fizika, kémiai kóroki tényezőkkel történő expozíció. Képernyős munkahelyek kockázatai, ergonómiai, pszichés, pszichoszociális kóroki tényezők és pszichés megterhelés hatása

Kizáróak olyan betegségek és/vagy állapotok, amelyek a jó látást vagy ép színlátást vagy fokozott figyelmet igénylő munka végzését gátolják.

Kizáró tényezők:

• Jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas
• Ép színlátást igénylő munka végzésére nem alkalmas
• Fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet

Korlátozzák az ép hallást vagy jó egyensúly érzést befolyásoló betegségek és/vagy állapotok vagy amelyekben gyakori hajolással, gyaloglással, tárgyak emelésével vagy fokozott baleset-veszéllyel járó vagy tartós ülőmunka, vagy tartós állómunka nem javasolt.

Korlátozó tényezők:

• Ép hallást igénylő munka végzésére nem alkalmas
• Jó egyensúlyérzést igénylő munka végzésére nem alkalmas
• Kézi anyagmozgatással járó munkavégzésre nem alkalmas
• Tartós ülőmunkát nem végezhet
• Tartós állómunkát nem végezhet
• Sok gyaloglást és/vagy járkálás igénylő munkát nem végezhet
• Fokozottan balesetveszélyes munkát nem végezhet

Baleseti kockázatot jelenthet, ha a munkavállaló zárt, szűk térben vagy szabadban vagy tartós kényszer testhelyzetben vagy képernyő előtti munkát nem végezhet.

Fokozott baleseti kockázat:

• Tartós kényszertesthelyzettel (görnyedés, térdelés, guggolás, előrehajlott vagy egyéb) járó munkát nem végezhet
• Szabadban munkát nem végezhet
• Zárt, szűk térben és/vagy föld alatti munkahelyen munkát nem végezhet
• Képernyő előtti munkavégzés

A munkáltató kötelessége felmérni és értékelni a képernyő előtti munkavégzés kockázatait. Munkáltatói kötelezettség biztosítani a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenőrzését, valamint az alábbi kockáztok előfordulásának rendszeres vizsgálatát: látásromlást előidéző tényezők, pszichés (mentális) megterhelés, fizikai állapotromlást előidéző tényezők.

A munkáltató köteles a munkafolyamatokat úgy megszervezni, hogy a folyamatos munkavégzést óránként legalább 10 perces szünetek szakítsák meg és a tényleges munkavégzés összes ideje a napi 6 órát ne haladja meg.

Általános megelőzési stratégia, egészséges életmód tartása (dohányzás kerülése, testtömeg, haskörfogat, BMI optimális szinten tartása, rendszeres fizikai aktivitás, egészséges táplálkozás, stressz kezelés) javasolt egészségfejlesztés, szív- és érrendszeri, daganatos megbetegedések megelőzése céljából. Ezen betegségek korai felismerését célzó szűrő¬vizsgálatok ajánlottak.

Hallásvizsgálat, EKG, mellkasröntgen, laboratóriumi vizsgálatok szükségesek.

Védőoltások: szezonális influenza, bakteriális tüdőgyulladás ellen ajánlható.

Megelőzés: kollektív védelem balesetek, fizikai, kémiai, biológiai, ergonómiai kockázatok ellen (helyiség, berendezések, gépek, eszközök tervezése).

Védőeszközök: védőruha, védőlábbeli, védőkesztyű, fejvédelem, lezuhanás elleni védelem, zajvédelem szükségesek. Képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg biztosítása szükséges.

Megfelelő munkaszervezéssel, a fogyatékosság minőségének és a megmaradt funkcióképességnek megfelelően hallás- és mozgássérültek is elláthatnak műszerészi feladatokat, amennyiben előképzettségük ezt biztosítja. Figyelembe kell venni, hogy a foglalkozáson belül nem minden munkakör betöltésére alkalmasak, ezért elsősorban a helyhez kötött feladatok elvégzése ajánlott.

Az előírt védőeszközök mellett a fizikai akadálymentesítés meghatározó elemei közé tartozik a vízszintes és függőleges akadályok leküzdése. A megfelelően kialakított munkapadok, esetlegesen a szerszámok ergonomikus átalakítása. Az infokommunikációs eszközök tekintetében a hallássérült munkavállalók számára halló¬készülék, hallóhurok, egyértelmű írásos kommunikáció szükséges.