Segítség a foglalkozások egészségügyi szempontjainak meghatározásához

Munkakör: Kerékpár-karbantartó, -javító (FEOR-08 7335)

  • A foglalkozás rövid leírása

    Kerékpárok, gyermekkocsik, kerekesszékek, riksák, és hasonló, nem motoros meghajtású közlekedési eszközök mechanikus és kapcsolódó alkatrészeinek szerelését, karbantartását, szervizelését és javítását végzi. Feladatai közé tartozik csapágyak és egyéb mozgó alkatrészek tisztítása és kenése; alkatrészek és tartozékok, többek között fékek, hajtóláncok, kerekek, kormányok stb. cseréje és javítása; vázszerkezetek esetleges festése.

  • Betölthető munkakörök

    Gyermekkocsi-műszerész és -javító, kerekesszék-műszerész és -javító, kerékpár-műszerész és -javító

  • Készségek és kompetenciák

    A foglalkozásban az összerendezett mozgások közül fontos a szem-kéz koordináció. Fontos kompetenciái lehetnek: a megbízhatóság, pontosság, felelősségérzet.

  • A foglalkozás jellege

    Ülő, álló, gyakran kényszertesthelyzetben, épületen belül, műhelyben végzett közepesen nehéz fizikai munka.

  • A foglalkozás egészségre gyakorolt hatása

    Baleseti egészségkárosodás (esés, sérülés, közlekedés) veszélye. Kedvezőtlen klimatikus viszonyok, hőérzeti diszkomfort. Zaj, ultrafinom porok, egésztest és kéz-kar vibráció, elektromágneses terek. Ultrafinom porok, füst, vegyi anyagok (fémek, szerves oldószerek, triklóretilén, gázolaj) egészségkárosító hatásai. Biológiai kórokok hatása lehetséges. Az ágazati tevékenység és az alkalmazott kémiai anyagok daganatok, szív- és érrendszeri, légúti, bőr, gyomor-bél, idegrendszeri, immun, endokrin és érzékszervi megbetegedések kialakulásának kockázatát fokozzák. Gyakoriak a légúti, bőr allergiás megbetegedések, a májkárosodás. Kézi teheremelés és kényszertesthelyzet fokozza az ízületi, váz és izomrendszeri betegségek gyakoriságát. A szerelők között gyakoribb a bőr-, gége-, tüdő-, hólyagrák előfordulása.

  • Lehetséges kórokok

    Fizikai, kémiai kóroki tényezőkkel történő expozíció. Ergonómiai, pszichés, pszichoszociális kóroki tényezők és pszichés megterhelés hatása.

  • Kizáró, korlátozó okok és tényezők

    Kizáróak a jó látást befolyásoló betegségek és/vagy állapotok.

    Kizáró tényezők:

    • Jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas

     

    Korlátozzák az olyan betegségek és/vagy állapotok, amelyekben tartós állómunka nem végezhető.

    Korlátozó tényezők:

    • Tartós állómunkát nem végezhet
  • Prevenciós előírások és javaslatok

    A munkáltató kötelessége a műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel kiküszöbölni a kézi tehermozgatást vagy az ezzel járó kockázatot minimálisra csökkenteni, a munkavégzés helyét úgy alakítani, hogy a kézi anyagmozgatás feltételei a legbiztonságosabbak és egészségre ártalmatlanok legyenek (felméri a munka jellegének megfelelő egészségügyi és biztonsági követelményeket, a teher jellemzőit, ezáltal a lehető legkisebbre csökkenti a munkavállalókat fenyegető hátsérülés kockázatát). Szükséges az egyéni kockázati tényezők figyelembevétele, a munkavállaló tájékoztatása (teher súlya, súlypontja), oktatása, konzultáció biztosítása.

    Általános megelőzési stratégia, egészséges életmód tartása (dohányzás kerülése, testtömeg, has körfogat, BMI optimális szinten tartása, rendszeres fizikai aktivitás, egészséges táplálkozás, stressz kezelés) javasolt egészségfejlesztés, szív- és érrendszeri, daganatos megbetegedések megelőzése céljából. Ezen betegségek korai felismerését célzó szűrővizsgálatok ajánlottak. Hallásvizsgálat, EKG, mellkasröntgen, laboratóriumi vizsgálatok szükségesek.

    Védőoltások: szezonális influenza, bakteriális tüdőgyulladás ellen ajánlható.

    Megelőzés: kollektív védelem balesetek, fizikai, kémiai, biológiai, ergonómiai kockázatok ellen (helyiség, berendezések, gépek, eszközök tervezése).

    Védőeszközök: védőruha, arc, szem és fejvédelem, védőkesztyű, védőlábbeli, zajvédelem szükségesek.

  • Fogyatékossági és képességbeli megfelelés

    Hallássérültek, mozgásukban csak részlegesen korlátozott munkavállalók és egyes munkafolyamatokban értelmi fogyatékosok is alkalmazhatók. A foglalkozás keretében megjelenő részfeladatok kijelölése függ a funkcióképesség minőségétől. A munkavállalás szempontjából kiemelkedő szerepet tölt be a hallássérült személy kiegyensúlyozottsága.

  • Munkahelyi adaptáció

    Fontos a közlekedő utak akadálymentesítése. Meghatározó a megfelelő kommunikációs csatorna megválasztása, a beszédértés optimális feltételeinek biztosítása, az írásalapú kommunikációs csatornák, nyelvi formák megválasztása és alkalmazása, valamint a munkakör átszervezése értelmi sérültek számára. Minden esetben gondoskodni kell az érthető feladatkijelölésről, begyakorlásról. Hallássérült munkavállaló esetében, ha gépet használ, legyenek olyan fényjelzések, amelyek a meghibásodást közvetítik számára.

Vissza