A festékszóró, fényező feladata a kezelendő felületek előkészítése, a zsír- és egyéb szennyeződések, valamint a rozsda eltávolítása. Ezután, többnyire kézi festék- és lakkszóró berendezéseket működtet védőrétegek iparcikkekre vagy szerkezetekre (pl.: gépkocsik, tehergépkocsik és egyéb járművek) történő felvitele érdekében.

Autófényező, dukkózó, felületlakkozó, fémfestő, fémmázoló, fémsavazó, fémszerkezet mázoló, fényező, fényező és mázoló (fém), galvánfestő, korrózióvédelmi festő, lakkozó (fém), nikkelező, polírozó, zománcozó

A festékszóró, fényező foglalkozás betöltésénél koncentrált figyelemre, jó szem-kéz koordinációra, kézügyességre és jó tapintásra van szükség. Megbízhatóság és esztétikai érzék szükséges a munkavégzéshez.

Álló, gyakran kényszertesthelyzetben, épületen belül, műhelyben, védőeszközök alkalmazásával végzett nehéz fizikai munka.

Jelentős a baleseti egészségkárosodás (esés, sérülés, közlekedés) veszélye. Kedvezőtlen klimatikus viszonyok, hőmérsékleti diszkomfort. Zaj, ultrafinom porok, festékszemcsék, egész-test és kéz-kar vibráció, elektromágneses terek, füst, vegyi anyagok (VOC-volatilis organikus vegyületek, festékek- azofestékek, anilin, fémek- króm, kobalt, nikkel, szerves oldószerek, így toluol, n-hexán, metilalkohol, aromás szénhidrogének) toxikus, egészségkárosító hatásai. Az ágazati tevékenység és az alkalmazott kémiai anyagok daganatok, szív- érrend-szeri, légúti, bőr, gyomor-bél, idegrendszeri, immun, endokrin és érzékszervi megbetegedések kialakulásának kockázatát fokozzák. Gyakoriak a légúti, bőr allergiás megbetegedések, a májkárosodás. Biológiai kórokok előfordulása lehetséges. Kézi teheremelés és kényszertest-helyzet fokozza az ízületi, váz és izomrendszeri betegségek gyakoriságát. Az éjszakai mű-szak (IARC 2A valószínűleg rákkeltő) daganatok és szív- érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát fokozza. A fényezők között a gyomorrák előfordulását fokozottnak találták. A festők, fényezők között nagyobb a bakteriális tüdőgyulladás pneumónia előfordulási gyakorisága. A festők kockázata a tüdőrák kialakulására 22-55%-kal nagyobb. A foglalkozás IARC 1 biztosan rákkeltő besorolású.

Fizika, kémiai kóroki tényezőkkel történő expozíció (kötelező EU határértékek: benzol 1 ml/m3, vinil-klorid 3 ml/m3, ólom 0,15 mg/m3). Ergonómiai, pszichés, pszichoszociális kóroki tényezők és pszichés megterhelés hatása.

Kizáróak olyan betegségek és/vagy állapotok, amelyekben a fokozott balesetveszéllyel járó vagy zárt, szűk térben vagy változó hőmérsékletben vagy poros, füstös, gőzös, gázos munka-térben vagy vegyi anyagokkal nem végezhet munkát a munkavállaló.

Kizáró tényezők:

• Poros, füstös, gőzös, gázos munkahelyen munkát nem végezhet
• Fokozottan balesetveszélyes munkát nem végezhet
• Változó hőmérsékletű munkahelyen munkát végezhet
• Vegyi anyagokkal munkát nem végezhet
• Zárt, szűk térben és/vagy föld alatti munkahelyen munkát nem végezhet

Korlátozzák az olyan állapotok, melyekben gyakori hajolás, gyaloglás, tárgyak emelése nem javasolt.

Korlátozó tényezők:

• Kézi anyagmozgatással járó munkavégzésre nem alkalmas
• Sok gyaloglást és/vagy járkálás igénylő munkát nem végezhet

Jelentősen befolyásolják a szellemi, fizikai teljesítőképességet, az érzékszervek működését és a kommunikációt érintő megbetegedések és/vagy állapotok.

A munkáltató kötelessége a műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel kiküszöbölni a kézi tehermozgatást vagy az ezzel járó kockázatot minimálisra csökkenteni, a munkavégzés helyét úgy alakítani, hogy a kézi anyagmozgatás feltételei a legbiztonságosabbak és egészségre ártalmatlanok legyenek (felméri a munka jellegének megfelelő egészségügyi és biztonsági követelményeket, a teher jellemzőit, ezáltal a lehető legkisebbre csökkenti a munkavállalókat fenyegető hátsérülés kockázatát). Szükséges az egyéni kockázati tényezők figyelembevétele, a munkavállaló tájékoztatása (teher súlya, súlypontja), oktatása, konzultáció biztosítása. Az

5/2020. ITM rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról kötelezően szabályozza Magyarországon az egyes kémiai kóroki tényezők munkakörnyezeti határértékét, biológiai monitorozásának rendjét, melynek betartása a munkáltató kötelessége.

Általános megelőzési stratégia, egészséges életmód tartása (dohányzás kerülése, testtömeg, haskörfogat, BMI optimális szinten tartása, rendszeres fizikai aktivitás, egészséges táplálkozás, stressz kezelés) javasolt egészségfejlesztés, szív- és érrendszeri, daganatos megbetegedések megelőzése céljából. Ezen betegségek korai felismerését célzó szűrő¬vizsgálatok ajánlottak. Hallásvizsgálat, EKG, mellkasröntgen, légzésfunkciós, laboratóriumi vizsgálatok szükségesek.

Védőoltások: szezonális influenza, bakteriális tüdőgyulladás ellen ajánlott.

Megelőzés: kollektív védelem balesetek, fizikai, kémiai, biológiai, ergonómiai kockázatok ellen (helyiségek, berendezések, gépek, eszközök tervezése).

Védőeszközök: légzésvédelem, védőruha, arc, szem és fejvédelem, védőkesztyű, védőlábbeli, zajvédelem szükségesek.

Részbeni mozgáskorlátozottsággal, hallássérüléssel és enyhén értelmi fogyatékossággal is betölthető foglalkozás. A kompetenciák és a munkakör közötti harmonikus illeszkedés során figyelembe kell venni azokat az eltéréseket, amelyek a munka jellegéből adódnak.

A fizikai akadálymentesítés egyrészt a kötelezően előírt egyéni és környezetvédelmi előírásokhoz, másrészt a fogyatékosság minőségéhez tartozó megközelíthetőséghez köthető. Hallássérültek esetében hallóhurok, hallókészülék, esetenként jeltolmács biztosítása. Értelmi sérültek foglalkoztatásakor, a munkaköri betanítás során, fontos a feladatok megértetése, technikájának begyakorlása, a könnyen érthető kommunikáció alkalmazása. Szükség szerint mentor beállítása.