A könyvkötő papíralapon könyveket és más kiadványokat készít. A könyvkötés során alkalmazza a kézi könyvkötés műveleteit, illetve üzemelteti a könyvkötő gépeket, gépsorokat. A nyomdai termékek vágásához, hajtogatásához, ragasztásához, feliratozásához, különleges kötési eljárásaihoz, csomagolásához speciális nyomdai anyagokat, eszközöket és gépeket kezel. Elvégzi, vagy elvégezteti a szerszámok javítását vagy cseréjét. Szükség esetén eleget tesz az egyedi vevői igényeknek. Gondoskodik a félkész és késztermékek tárolásáról és továbbításáról. Jelzi a kopó alkatrészek cseréjét. Vezeti a gépkarbantartás adminisztrációját.

egyenesvágógép-kezelő (könyvkötő), felrakó (könyvkötő), gépi könyvkötő, hajtogatógép-kezelő (nyomdai), kézi könyvkötő, könyvfóliázó, könyvhajtogató, montírozó könyvkötő, összehordó könyvkötő, szegélyaranyozó, táblagömbölyítő

A könyvkötészet jó látást és kézügyességet igényel. Fontos a figyelemkoncentráció, a monotónia jó tűrése és esetenként, főleg a gépek mellett végzett munkafolyamatoknál a megfelelő állóképesség megléte.

Ülő, gyakran álló, kényszertesthelyzetben, épületen belül, műhelyben végzett közepesen nehéz fizikai és szellemi munka.

Baleseti egészségkárosodás (esés, sérülés, közlekedés) veszélye. Zaj, ultrafinom porok, egésztest vibráció, statikus és változó elektromágneses terek, kémiai anyagok egészségkárosító hatásai. Biológiai kóroki tényezők egészségkárosító hatása lehetséges (gombák, mérgek). Több, az ágazatban végzett tevékenység és alkalmazott kémiai anyag (fémsók, ólom, nikkel, policiklusos aromás szénhidrogének, izocianátok /asthma bronchiale, allergiás kontakt bőr-gyulladás/, etilén glikol, éterek, oxálsav, triklór és tetraklór etilén, foszgén, epiklórhidrin, klórozott oldószerek, toluol, xilol, n-hexán /polineuropátia/, epoxi gyanták, tetrahidrofurán és vinil-klorid /májkárosító és máj hemangioszarkóma/, dimetil formamid /magas vérnyomás, májkárosodás/, szerves oldószerek) daganatok, szív- érrendszeri, légúti, bőr, gyomor-bél, idegrendszeri, immun, endokrin, vese és érzékszervi megbetegedések kialakulásának kockázatát fokozzák. Gyakoriak a légúti, bőr allergiás megbetegedések, a májkárosodás. Kézi teheremelés és kényszertesthelyzet fokozza az ízületi, váz és izomrendszeri betegségek gyakoriságát. A képernyős munkavégzés okozta szemet, a váz- és izomrendszert érintő terhelések kóros hatásai. Megfelelő fizikai aktivitás hiánya esetén a szív- érrendszeri és daganatos betegségek, elhízás, anyagcserezavarok, cukorbetegség kialakulásának kockázata fokozódik. Az éjszakai műszak (IARC 2A valószínűleg rákkeltő) daganatok és szív- érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát fokozza. A könyvkötők között gyakoribb a tüdő-, gyomor-, nyelőcső-, petefészek-, máj- és hólyagrák, és a non-Hodgkin limfóma előfordulása. A nyomtatási tevékenység IARC 2B (lehetséges rákkeltő) kategóriába sorolt.

Fizikai, kémiai kóroki tényezőkel történő expozíció (kötelező EU határértékek: benzol 1 ml/m3, vinil-klorid 3 ml/m3, ólom 0,15 mg/m3). Képernyős munkahelyek kockázatai, ergonómiai, pszichés, pszichoszociális kóroki tényezők és pszichés megterhelés hatása.

Kizáróak olyan betegségek és/vagy állapotok, amelyekben a jó látás nehezített.

Kizáró tényezők:

• Jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas

Korlátozzák a jó egyensúlyérzést befolyásoló betegségek és/vagy állapotok vagy melyekben gyakori hajolással, gyaloglással, tárgyak emelésével járó vagy tartós állómunka, vagy tartós ülőmunka végzése nem javasolt.

Korlátozó tényezők:

• Jó egyensúlyérzést igénylő munka végzésére nem alkalmas
• Kézi anyagmozgatással járó munkavégzésre nem alkalmas
• Tartós ülőmunkát nem végezhet
• Tartós állómunkát nem végezhet
• Sok gyaloglást és/vagy járkálás igénylő munkát nem végezhet

Az 5/2000. ITM rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról kötelezően szabályozza Magyarországon az egyes kémiai kóroki tényezők munkakörnyezeti határértékét, biológiai monitorozásának rendjét, melynek betartása a munkáltató kötelessége.

A munkáltató kötelessége a műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel kiküszöbölni a kézi tehermozgatást vagy az ezzel járó kockázatot minimálisra csökkenteni, a munkavégzés helyét úgy alakítani, hogy a kézi anyagmozgatás feltételei a legbiztonságosabbak és egészségre ártalmatlanok legyenek (felméri a munka jellegének megfelelő egészségügyi és biztonsági követelményeket, a teher jellemzőit, ezáltal a lehető legkisebbre csökkenti a munkavállalókat fenyegető hátsérülés kockázatát). Szükséges az egyéni kockázati tényezők figyelembevétele, a munkavállaló tájékoztatása (teher súlya, súlypontja), oktatása, konzultáció biztosítása.

A munkáltató kötelessége felmérni és értékelni a képernyő előtti munkavégzés kockázatait. Munkáltatói kötelezettség biztosítani a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenőrzését, valamint az alábbi kockáztok előfordulásának rendszeres vizsgálatát: látásromlást előidéző tényezők, pszichés (mentális) megterhelés, fizikai állapotromlást előidéző tényezők.

A munkáltató köteles a munkafolyamatokat úgy megszervezni, hogy a folyamatos munkavégzést óránként legalább 10 perces szünetek szakítsák meg és a tényleges munkavégzés összes ideje a napi 6 órát ne haladja meg.

Általános megelőzési stratégia, egészséges életmód tartása (dohányzás kerülése, testtömeg, has körfogat, BMI optimális szinten tartása, rendszeres fizikai aktivitás, egészséges táplálkozás, stresszkezelés) javasolt egészségfejlesztés, szív- és érrendszeri, daganatos megbetegedések megelőzése céljából. Ezen betegségek korai felismerését célzó szűrővizsgálatok ajánlottak. Hallásvizsgálat, EKG, mellkasröntgen, laboratóriumi vizsgálatok szükségesek

Védőoltások: szezonális influenza, bakteriális tüdőgyulladások ellen évente ajánlható.

Megelőzés: Kollektív védelem balesetek, fizikai, kémiai, ergonómiai kockázatok ellen (helyiségek, gépek, eszközök tervezése).

Védőeszközök: munkaruha, védőlábbeli, védőkesztyű, légzésvédelem, zajvédelem szükségesek. Képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg biztosítása szükséges.

Mozgás-, látás-, hallássérültek és esetenként autisták alkalmazhatók e foglalkozás keretében. A munkaköröket úgy kell módosítani, hogy az hasznosan megfeleljen fizikai, szellemi kompetenciáiknak. Az autisták esetében célszerű az egyértelmű, tömör, egyszerű szavakkal leírt munkaköri elvárás megfogalmazása, a munkaszervezésben az ismétlődő feladatok biztosítása.

A közlekedő utak, szociális helységek fizikai akadálymentesítése során figyelembe kell venni a fogyatékosság típusát. Általánosságban is fontos, hogy szöveges feliratoknak kellő betűnagysággal, jól értelmezhetők, egyértelműek legyenek. A tevékenységhez szükséges a természetes, illetve a szórt fénnyel való megvilágítás. Lényeges, hogy a munkafolyamatok betanítására hosszabb időt kell szánni, különösen a használtban lévő gépek és szerszámok (például gépi könyvkötő) miatt. Az autista munkavállaló mellé célszerű mentort biztosítani.