A famegmunkáló foglalkozás gyakorlója üzemelteti és felügyeli azokat a faanyagkezelő, fafeldolgozó berendezéseket és gépeket, amelyekkel leválasztják a kérget a rönkökről, faforgácsot készítenek, szárítják, tartósítják és kezelik a faanyagot, nagy forgácslemezeket, forgácslapokat, farostlemezeket, szigetelő lapokat, rétegelt lemezeket, furnért és hasonló fatermékeket készítenek.

Enyvező, faanyagmérő, faburkolat-készítő (kisipari), famérő (anyagmérő), faosztályozó-felületkezelő (fa)

A famegmunkáló munkakörökben jó látás és figyelem-koncentráció szükséges a foglalkozás gyakorlásához. Fontos a kézügyesség, bizonyos mértékig a fizikai állóképesség, esetenként a monotónia tűrése.

Álló, kényszertesthelyzetben, épületen belül és szabadban, védőeszközök használatával végzett nehéz fizikai munka.

Jelentős a baleseti egészségkárosodás (esés, roncsolt-, csonkolásos sérülések, közlekedés) kockázata. Kedvezőtlen klimatikus hatások, hőmérsékleti diszkomfort, UV sugárzás egészségkárosító hatásai. Zaj, egésztest és kéz-kar vibráció egészségkárosító hatásai. Fapor belégzési expozíciója (a keményfa por IARC 1 kategóriájú, bizonyosan rákkeltő, orrmelléküreg, orr-, garat- és tüdőrák előfordulása emelkedik, határértéke 5 mg/m3) légzőszervi károsodást okoz. A famegmunkáló tevékenységet és a bútorgyártást az IARC 1, bizonyosan rákkeltő csoportba sorolja. A tevékenység során fizikai, kémiai, biológiai kóroki tényezőkkel történő expozíció fokozhatja egyes daganatok, légúti, immun, idegrendszeri, gyomor-bélrendszeri és bőrbetegségek kialakulásának kockázatát. Kézi tehermozgatás esetén fokozódik a váz- és izomrendszer betegségeinek kockázata. Típusos foglalkozási betegség a kéz-kar vibrációs megbetegedés.

Fapor expozíció. Fizikai, kémiai, biológiai kóroki tényezőkkel történő expozíció lehetősége. Ergonómiai, pszichés, pszichoszociális kóroki tényezők és pszichés megterhelés hatása.

Famegmunkáló esetében kizáróak olyan betegségek és/vagy állapotok, amelyekben a jó látás, fokozott figyelmet igénylő vagy tartós kényszertesthelyzetben végzett vagy fokozott bal-esetveszéllyel járó, vagy zajos munkahelyen végzett, vagy tartós állómunka nem végezhető.

Kizáró tényezők:

• Jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas
• Tartós kényszertesthelyzettel (görnyedés, térdelés, guggolás, előrehajlott vagy egyéb) járó munkát nem végezhet
• Tartós állómunkát nem végezhet
• Fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet
• Nedves, nyirkos, párás munkahelyen munkát nem végezhet
• Fokozottan balesetveszélyes munkát nem végezhet

Korlátozzák az ép hallást, jó egyensúlyérzést befolyásoló betegségek és/vagy állapotok, melyeknél poros, füstös, gőzös, gázos munkakörülmények között, gyakori hajlással, gyaloglással, tárgyak emelésével járó, vagy több műszakban végzett munka nem javasolt.

Korlátozó tényezők:

• Ép hallást igénylő munka végzésére nem alkalmas
• Jó egyensúlyérzést igénylő munka végzésére nem alkalmas
• Kézi anyagmozgatással járó munkavégzésre nem alkalmas
• Sok gyaloglást és/vagy járkálás igénylő munkát nem végezhet
• Poros, füstös, gőzös, gázos munkahelyen munkát nem végezhet
• Többműszakos munkarendben munkát nem végezhet

A munkáltató kötelessége a műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel kiküszöbölni a kézi tehermozgatást vagy az ezzel járó kockázatot minimálisra csökkenteni, a munkavégzés helyét úgy alakítani, hogy a kézi anyagmozgatás feltételei a legbiztonságosabbak és egészségre ártalmatlanok legyenek (felméri a munka jellegének megfelelő egészségügyi és biztonsági követelményeket, a teher jellemzőit, ezáltal a lehető legkisebbre csökkenti a munkavállalókat fenyegető hátsérülés kockázatát). Szükséges az egyéni kockázati tényezők figyelembevétele, a munkavállaló tájékoztatása (teher súlya, súlypontja), oktatása, konzultáció biztosítása.

Általános megelőzési stratégia, egészséges életmód tartása (dohányzás kerülése, testtömeg, haskörfogat, BMI optimális szinten tartása, rendszeres fizikai aktivitás, egészséges táplálkozás, stresszkezelés) javasolt egészségfejlesztés, szív- és érrendszeri, daganatos megbetegedések megelőzése céljából. Ezen betegségek korai felismerését célzó szűrő¬vizsgálatok ajánlottak. Hallásvizsgálat, mellkasröntgen, EKG, laboratóriumi vizsgálatok és bőrgyógyászati vizsgálat javasoltak.

Védőoltások: kullancs okozta agyvelőgyulladás, tetanusz, szezonális influenza, bakteriális tüdőgyulladás ellen javasolható.

Megelőzés: kollektív védelem balesetek, fizikai, kémiai, ergonómiai kockázatok ellen (helyiségek, gépek, eszközök tervezése).

Védőeszközök: munkaruha, védőkesztyű, a szem, az arc és a fej védelme, védőlábbeli, légzésvédelem, zajvédelem szükségesek.

Hallás-, enyhén látás- és mozgássérültek, esetenként autisták által betölthető foglalkozás. A kompetenciáknál figyelembe kell venni a fogyatékosságuk mértékét és funkcióképességüket. Az egyes részfeladatoknál a szellemi kompetenciák mellett vizsgálni kell a fizikai tulajdonságokat is.

Az akadálymentes helyváltoztatás, közlekedés biztosítása. Információs táblák, piktogramok, egyéb jelzések, térképek megfelelő elhelyezése. A munkaterületen természetes, illetve a szórt fénnyel való megvilágítás kialakítása. Hallássérültek esetében hallóhurok, hallókészülék, esetlegesen jeltolmács biztosítása. Autisták, értelmi sérültek foglalkoztatása esetén, a munkaköri betanítás során fontos a feladatok megértetése, technikájának begyakorlása, a könnyen érthető kommunikáció alkalmazása. Szükség szerint mentor beállítása.